Előfizetés

Tudta, hogy eddig "lenyúlták" a postán?

Kártyás vásárlásnak minősül, így a befizetőknek ingyenes a bankkártyával történő csekkbefizetés júniustól a postákon, az eddigi költséges készpénzfelvételi tranzakció helyett.

Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója a pénteki budapesti sajtótájékoztatón ismertette: eddig csaknem 1700 postán telepítettek több mint 3500 új POS-terminált. A nyár végéig a teljes postai hálózatot felszerelik, ami a 2700 postán több mint 5700 terminál telepítését jelenti.

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára elmondta: a bankkártyával fizető ügyfelek a csekk összegétől függően 500-700 forintot is megtakaríthatnak egy-egy befizetésnél.

Szarka Zsolt a fejlesztés részleteiről szólva elmondta: az új terminálok beszerzése, telepítése, az informatikai háttér kialakítása és az integrált postai rendszerek fejlesztése összesen nettó 1 milliárd forintba került, amit a posta önerőből finanszírozott.
A fejlesztés második ütemében, az év végéig megteremtik annak feltételeit, hogy az összes postai szolgáltatás igénybevétele - például a levélfeladás vagy kiskereskedelmi termékek vásárlása - esetén is biztosítsák a bankkártyás vásárlást.

A Magyar Posta az év végéig mobil POS-terminálokkal látja el a csomagkézbesítőket, így az utánvétes küldemények bankkártyával is kifizethetőek lesznek, és ezek szintén kártyás vásárlási tranzakciónak minősülnek majd.

Tavaly csaknem 220 millió csekket fizettek be az ügyfelek a postákon mintegy 2200 milliárd forint értékben. A felnőtt lakosság 85 százaléka szokott csekket befizetni, jelentős az igény erre a szolgáltatásra, ezért a Magyar Posta fontosnak tartja ennek megújítását - fejtette ki a vezérigazgató.

Gyurcsány: elfogadhatatlan a tervezett szja-csökkentés

Publikálás dátuma
2015.06.05. 17:25
MTI Fotó: Mohai Balázs
Elfogadhatatlannak nevezte a személyi jövedelemadó jövőre tervezett egy százalékpontos csökkentését Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, mivel szerinte a kormány az így kieső 120 milliárd forintból 30-40 százalékkal emelhetné az egészségügyben dolgozók bérét, továbbá jelentősen rövidíthetné a kórházi várólistákat.

A volt miniszterelnök erről pénteken, Budapesten, az Új Köztársaságért Alapítvány, valamint a Szocialisták és Demokraták Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoport által közösen rendezett, foglalkoztatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó konferencián beszélt. Gyurcsány Ferenc elmondta, a DK továbbra is elkötelezett a szociális piacgazdaság mellett, de szerinte immáron jogosan felvethető a kérdés, hogy kizárólag a külföldi tőke lehet-e a magyar gazdaság fejlődésének motorja, vagy erre létezik más eszköz is.

Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben Magyarországon a létminimum határát a havi 93 ezer forintos jövedelem jelenti, addig havi 67 ezer forintos jövedelemért bárkit törvényesen lehet napi nyolc órában dolgoztatni.
Ennek a helyzetnek a felszámolásához a minimálbér folyamatos, akár egy évtizeden át tartó, az inflációt meghaladó, 3-5 százalékos emelésére van szükség - fejtette ki álláspontját, kiemelve: nemzetközi tapasztalatok szerint a minimálbér emelése dinamizálja a gazdaságot, a nem jól működő vállalatok helyébe pedig hatékony cégek lépnek. Gyurcsány Ferenc emellett felvetette, hogy a 20-30 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat járulékfizetési könnyítéssel kellene támogatni.

A volt kormányfő a kormány szja-csökkentési terveinél is nagyobb hibának nevezte, hogy az MSZP mintegy 500-900 milliárd forintos állami bevételkiesést eredményező adórendszer-átalakítást javasol. Hangsúlyozta, egy felelős politikai erőnek nem lehet egyszerre kisebb terheket és magasabb minőségű állami juttatásokat, szolgáltatások ígérnie, hiszen szerinte 2002-2006 között is ebből származtak gondjai az országnak.

A DK elnöke alapvető fontosságúnak nevezte az oktatási rendszer átalakítását annak érdekében, hogy az iskolákból kikerülők a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű termelést folytathassanak. Ellenkező esetben még jobban konzerválódnak majd a társadalmi különbségek, Magyarország pedig az "összeszerelő üzemek országává válik" - fogalmazott.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezetője előadásában kiemelte, a magánberuházások tartós bővülése nélkül nem lehet valódi és hosszan tartó foglalkoztatásbővülést elérni. Ezzel szemben Magyarországról az elmúlt négy évben egyértelműen kiáramlott a tőke, a vállalkozások hitelállománya pedig kilencéves mélyponton van, amin a jegybank növekedési hitelprogramja sem tudott segíteni - fejtette ki, hozzátéve, a kormány szándékai ellenére 8-10 hellyel romlott az ország versenyképessége is.

Vértes András szerint mindezen folyamatok, továbbá a jogbizonytalanság és a gazdasági kiszámíthatatlanság nem kedvez a foglalkoztatás bővülésének, amihez a kormánynak egy "piacbarát fordulatot" is végre kellene hajtania a jelenlegi "versenyellenes magatartását" felváltva.

Gyurcsány: elfogadhatatlan a tervezett szja-csökkentés

Publikálás dátuma
2015.06.05. 17:25
MTI Fotó: Mohai Balázs
Elfogadhatatlannak nevezte a személyi jövedelemadó jövőre tervezett egy százalékpontos csökkentését Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, mivel szerinte a kormány az így kieső 120 milliárd forintból 30-40 százalékkal emelhetné az egészségügyben dolgozók bérét, továbbá jelentősen rövidíthetné a kórházi várólistákat.

A volt miniszterelnök erről pénteken, Budapesten, az Új Köztársaságért Alapítvány, valamint a Szocialisták és Demokraták Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoport által közösen rendezett, foglalkoztatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó konferencián beszélt. Gyurcsány Ferenc elmondta, a DK továbbra is elkötelezett a szociális piacgazdaság mellett, de szerinte immáron jogosan felvethető a kérdés, hogy kizárólag a külföldi tőke lehet-e a magyar gazdaság fejlődésének motorja, vagy erre létezik más eszköz is.

Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben Magyarországon a létminimum határát a havi 93 ezer forintos jövedelem jelenti, addig havi 67 ezer forintos jövedelemért bárkit törvényesen lehet napi nyolc órában dolgoztatni.
Ennek a helyzetnek a felszámolásához a minimálbér folyamatos, akár egy évtizeden át tartó, az inflációt meghaladó, 3-5 százalékos emelésére van szükség - fejtette ki álláspontját, kiemelve: nemzetközi tapasztalatok szerint a minimálbér emelése dinamizálja a gazdaságot, a nem jól működő vállalatok helyébe pedig hatékony cégek lépnek. Gyurcsány Ferenc emellett felvetette, hogy a 20-30 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat járulékfizetési könnyítéssel kellene támogatni.

A volt kormányfő a kormány szja-csökkentési terveinél is nagyobb hibának nevezte, hogy az MSZP mintegy 500-900 milliárd forintos állami bevételkiesést eredményező adórendszer-átalakítást javasol. Hangsúlyozta, egy felelős politikai erőnek nem lehet egyszerre kisebb terheket és magasabb minőségű állami juttatásokat, szolgáltatások ígérnie, hiszen szerinte 2002-2006 között is ebből származtak gondjai az országnak.

A DK elnöke alapvető fontosságúnak nevezte az oktatási rendszer átalakítását annak érdekében, hogy az iskolákból kikerülők a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű termelést folytathassanak. Ellenkező esetben még jobban konzerválódnak majd a társadalmi különbségek, Magyarország pedig az "összeszerelő üzemek országává válik" - fogalmazott.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezetője előadásában kiemelte, a magánberuházások tartós bővülése nélkül nem lehet valódi és hosszan tartó foglalkoztatásbővülést elérni. Ezzel szemben Magyarországról az elmúlt négy évben egyértelműen kiáramlott a tőke, a vállalkozások hitelállománya pedig kilencéves mélyponton van, amin a jegybank növekedési hitelprogramja sem tudott segíteni - fejtette ki, hozzátéve, a kormány szándékai ellenére 8-10 hellyel romlott az ország versenyképessége is.

Vértes András szerint mindezen folyamatok, továbbá a jogbizonytalanság és a gazdasági kiszámíthatatlanság nem kedvez a foglalkoztatás bővülésének, amihez a kormánynak egy "piacbarát fordulatot" is végre kellene hajtania a jelenlegi "versenyellenes magatartását" felváltva.