Előfizetés

A létminimum legyen a minimálbér fokmérője

Az európai uniós tagországokban ki kell alakítani a minimálbér fogalmának egységes logikai rendszerét, és biztosítani kell a gyakorlatban is, hogy a minimálbér ne lehessen az adott országban megállapított létminimum alatt - mondta Brüsszelben Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője és Gúr Nándor, a párt országgyűlési képviselője.

Jelenleg 68 750 forintos magyarországi minimálbér - ami 608 forintos órabérnek felel meg - tarthatatlan mértékben, messze leszakadt a 93 ezer forintos havi létminimumtól - közölte az uniós képviselő, aki szerint jelenleg minimális alapkövetelmény lenne a nettó százezer forintos minimálbér, de ennél feljebb kellene menni. Megjegyezte, hogy az egyes országok gazdasági teljesítményét is figyelembe véve a magyar versenyképességi küszöböt az 1400 forintos minimálórabér jelentené.

Az MSZP olyan szándéknyilatkozatra készül - mondta Szanyi Tibor -, hogy "kőbe vési" az európai minimálbér alapjait Magyarországon. "Igazságosabb minimálbérrendszert szeretnénk kidolgozni, és azt is szeretnénk, ha ez a magyar modell kapós példa lenne a többi ország számára is" - mondta Szanyi Tibor, egyúttal reményének adott hangot, hogy még ebben az EP-ciklusban meg tudják alkotni az európai minimálbér minden európai dolgozó számára átlátható fogalmát és gyakorlatát. Ezt úgy képzeli el, hogy az EU felzárkóztatási - kohéziós - alapjaihoz kell kapcsolni, egységes logikai rendszert teremtve.

Jelenleg csak a jómódúbb EU-országokban magasabb a minimálbér a létminimumnál. A tagországok közel kétharmada esetében a minimálbér vagy a létminimum körül mozog, vagy attól elmarad. Leginkább Bulgáriában mutatható ki leszakadás, de rossz a helyzet Magyarország mellett például Romániában, illetve Lengyelországban is. Szlovákiában ennél valamivel jobbak a mutatók.

Gúr Nándor a magyar foglalkoztatási helyzetről szólva kiemelte: a Fidesz 2010-es ígéretei közt szereplő egymillió új munkahely helyett most 350 ezernél tartanak, de ennek a fele közfoglalkoztatás - amiért 2010-ben még 60 200 forintot lehetett kapni, majd az összeg lement az "elhíresült" 47 ezer forintra, most pedig mintegy 52 ezer forintot jelent -, miközben foglalkoztatottként vannak nyilvántartva azok a fiatal százezrek, akik megélhetési okokból elhagyták az országot.

Gúr Nándor azt is megjegyezte, hogy a minimálbér vásárlóereje Magyarországon az elmúlt öt évben mintegy 5 ezer forinttal csökkent, és ez a minimálbér egyre jobban leszakad a létminimumtól. Eközben a dolgozók közel 70 százaléka az átlagbér alatti, az emberek több mint fele pedig a létminimum alatti összeget keres.

Időzavarban vannak az útépítők

Publikálás dátuma
2015.06.05. 07:24
Lázár János kancelláriaminiszter állítása szerint minden kormányülésen téma a devizahitelesek helyzete FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR
A kormány az OECD-jelentés alapján értékeli az ország helyzetét, és ennek alapján készülnek a következő három évre - jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. A kabinet szerdai ülésén szó esett arról is, hogy az elvetélt M4-es autópályaszakasz újratervezésére és kivitelezésére pályázatot írnak ki. A Nemzeti Eszközkezelő többletpénzekhez jut.

Orbán Viktor kormányfő minden minisztériumtól június 30-ig akciótervet kér arról, hogy a jövőben mit kívánnak tenni az oktatásban, az egészségügyben, a bürokráciacsökkentésben, és a versenyképesség javításában. Lázár János szerint erre azért van szükség, mert az OECD ugyan eredményesnek ítélte meg a hazánkban folyó kormányzati tevékenységet, ám fontos tudni azt, hogy ezeken a kiemelt területeken a tárcavezetőknek milyen elképzelései vannak a jövőt illetően.

Százezreket érdekel, hogy mi lesz azokkal a jelzáloghitelesekkel, akiknek lejárt tartozásuk van. A kormány arról döntött - számolt be Lázár János, hogy a végrehajtás és a kilakoltatás szabályait felül kell vizsgálni, azok nem lehetnek méltánytalanok. Új végrehajtási rendszert állítanak fel szeptembertől. Ezen kívül megújítják a Nemzeti Eszközkezelő intézményrendszerét, jelentősen megnövelik a keretét, hogy minél több lakást tudjon felvásárolni. Emellett a családi csődvédelemről is hamar döntenének. Szakértők szerint bebizonyosodott, hogy az összesen 25 ezer darab lakás, amelyre az eszközkezelőnek pénze van, nem elegendő, már csak azért sem, mert most már csak 10 ezer darabra van elegendő pénz. Az újabban családi csődnek nevezett magáncsőd lehetőségei, pedig korlátozottak, mindössze 25 ezer családon képes segíteni.

Korábban már esett szó arról, hogy a közmunkások a nyáron 120 napra elmehetnek idénymunkára, a járási hivatalok közvetítésével. Az eddig ismert tényekhez annyit tett hozzá: aki nem fogadja el a felajánlott idénymunkát, az elveszti a közmunkát is.

A 2007-2013-as uniós ciklus sikeres forrásfelhasználására hivatkozva jelentette be Lázár János azt, hogy egy 70 milliárd forintos keretet különít el a kormány a Magyar Közútkezelő Zrt.-nek az 1-es, a 2-es és a 3-as számjegyű utak felújítására, amely program most nyártól indul. Feltehetően ezt a pénzt a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretében az útépítésekre szánt uniós pénzekből csoportosítják át, mivel azokat csak az év végéig lehet fel. A rövid határidejű útfelújítások erre jó alkalmat szolgáltathatnak. (A kútba esett M4-es autópálya beruházásra a 2007-2013-as ciklusra a KÖZOP terhére 91,7 milliárd forintot szántak.)

Ez a történt is megerősíti, ami egy Jávor Benedekhez eljutott belső levelezésből is kiderül, hogy komoly időzavarba került a Közlekedés Operatív Program irányító hatósága és így nagy esély van rá, hogy több százmilliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást nem fog tudni lehívni. A Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője blogjában írja, hogy most sorozatban nyújtanak be olyan projekteket Brüsszelnek, amelyek nem uniós beruházásként indultak – vagyis utólag próbálnak pénzt szerezni már zajló építkezésekre, ám ezek ritkán mennek át az Unió szűrőjén. Az ellenzéki párt azonnali vizsgálatot és rendteremtést sürget, mivel a káosz már az ország legalapvetőbb gazdasági érdekeit veszélyezteti.

A kancelláriaminiszter tegnapi bejelentése szerint eddig az Abony-Fegyvernek szakasz építése kapcsán a 3 kivitelezői csoport 67 milliárd forintot kapott, de csak 37 milliárd forintnyi munkát végzett el, így tehát erre a szakaszra a 91,7 milliárd forintból 37 milliárd ment el. Korábban 22 milliárd forintot kértek volna vissza a beruházóktól, ezt módosították most 28 milliárd forintra, amit két héten belül visszavárnak. A módosított beruházásra új közbeszerzési pályázatot írnak ki.

Az M4-es autópálya helyett a régi 4-es utat 70 kilométeres szakaszon kibővítik (kétszer kétsávosra) és így az M0 körgyűrűt kötik össze Szolnokkal. Ez összesen 110 milliárd forintba kerül, és költségvetési forrásból valósul meg.

Hitelezéshez kötik bankadókedvezményt

A vállalati, és nem kizárólag a kkv-hitelállomány 2009 és 2014 közötti növekedése alapján vehetik igénybe a bankok a Varga Mihály által kedden bejelentett, összesen 10 milliárd forintos bankadókedvezményt 2016-ban - derül ki a Költségvetési Bizottságnak a parlament honlapján megjelent módosító javaslatából.

A majdani törvény várható hatásaira a kormánypárti képviselők által beadott módosító indítványokból lehet következtetni. Arra azonban egyenlőre még a szakértők sem vállalkoznak, hogy megjósolják: mely pénzintézetek lesznek a nyertesek, és melyek a vesztesek, ugyanis a hitelállomány 2009 utáni változásának pontos összetétele még nem ismeretes, beleértve a vállalati hitelekét is.

Egy módosító javaslat nyomán az adóévet 2 évvel megelőző (2016-ban tehát a 2014-es) és a 2009-es vállalati hitelállományának különbségét veszik majd figyelembe a 2016-tól érvényes adókedvezmény során. Vagyis: amelyik bank növelte vállalati hitelállományát 2009 és 2014 között, az igénybe veheti az adókedvezményt. Egyidejűleg csökken a bankadó mértéke is, első lépésben a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára, majd a következő lépésben 0,21 százalékára. E szerint idén még 144 milliárd forintos pénzintézeti különadót fizetnek a bankok, ám jövőre a korábban számított 89 milliárd forint helyett csak 79 milliárd forintot kell megfizetniük. Ez az a 10 milliárd forintos különbség, amelyet összességében adókedvezményként levonhatnak. (A törvényjavaslat szerint a bankadó-kedvezmény összege az egyes pénzintézeteknél nem haladhatja meg a különadójuk 30 százalékát.)