Előfizetés

Tüntetés egy családért

J.D.
Publikálás dátuma
2015.06.05. 07:13
Nyíri Iván lánya és unokája négy éve várják, hogy hazatérhessenek FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Mintegy ötvenen jelentek meg tegnap délután a budapesti francia nagykövetség előtti demonstráción, amelyet a Bora Borán rekedt magyar nő és kisfia családja szervezett. Az eseményre jórészt családtagok, barátok jöttek el, akik felháborítónak tartják, hogy Nyíri-Kovács Patrícia és hatéves kisfia már négy éve nem tudnak hazatérni a francia polinéz szigetről a helyi hatóságok korruptsága miatt.

Remélik, hogy a nagykövetséggel szemben kifeszített molinók - amelyeken anya és fia fényképei láthatóak - minden reggel a diplomaták eszébe juttatják, hogy a két uniós állampolgár minden nap a szabadulást várja.

Nyíri Iván, a kisfiú nagyapja - aki már két napja koplal a nagykövetség előtt - elmondta: könyörög a francia hatóságoknak, hogy minél hamarabb szabadítsák ki lányát és unokáját. "Azért kezdtem el az éhségsztrájkot, hogy a követségen lássák: valami nagyon nincs rendben. Ha egy többé-kevésbé normális ember a nap minden órájában itt ül az utcán, talán észbe kapnak, hogy ez azért mégsem normális állapot".

Nyíri hangsúlyozta: családja jogi csapdába került, melyet lánya befolyásos férje készített elő: hamis iratokkal elérte, hogy a francia polinéz hatóságok megtiltsák a kisfiú kiutazását, s mivel az anya nem akarja magára hagyni gyermekét, ő is Bora Bora szigetén ragadt. Nyíri elmondta, a francia polinéz főügyész tegnap kijelentette: a kisfiú semmi szín alatt nem távozhat az országból.

Nyíri Francois Hollande francia elnöknek is írt levelet, a francia államot pedig arra kéri, ne engedjék, hogy egy olyan végletekig korrupt rendszer, mint a francia polinéz, az ő nevükben cselekedjen. "A francia hatóságok néhány éve egy Mexikóban rekedt honfitársukért is mindent megtettek, s végül sikerült hazavinniük. Ugyanezt az emberséget várom el a családom esetében is, úgy érzem, máshogy ez nem fog sikerülni". A nagyapa bízik a magyar diplomáciában is.

Törvényesen is lehet jogtalan a lehallgatás

Komoly botrány látszik kibontakozni az ügyvédek titkosszolgálati lehallgatásából. Már a szakmai köztestület, a kamara is felemelte hangját az ügyben. Büntetőügyben az ügyvédi titok bizonyos részben korlátozható, a védői titok azonban nem. A jelek szerint viszont az állam ezt is megsérti.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége vizsgálóbizottság felállítása mellett döntött, miután a vesztegetéssel vádolt Kiss Ernő dandártábornok büntetőperében kiderült, egy budapesti ügyvéd telefonját és irodáját is lehallgatták. Ez a demokrácia legsúlyosabb jogsértésének gyanúját is felvetheti.

Ha bármely ügyvéd úgy érzi, titkos állami lehallgatás célpontja, jelentkezzen a Kamaránál. A kimért hírleveleiről ismert Budapesti Ügyvédi Kamara szerdán a fenti, nyugtalanító kéréssel fordult tagjaihoz – adta hírül az Index.

A szervezet a következőkkel indokolta felhívását: "A Kamara értesülése szerint egyes ügyvédi irodák egészét titkos információ szerzés céljából megfigyelés alá vonták. Az elnökség álláspontja szerint ezen hatósági intézkedést nem lehet korlátlanul alkalmazni az ügyvédi irodák egészére, ezért eseti bizottságot hozott létre az ilyen ügyek feltárására, vizsgálatára és véleményezésére."

Az elnök, Dr. Réti László az Indexnek elmondta, hogy a Kamara egyik tagja jelezte, nem hivatalos, de megbízható információk szerint egy-két irodát "teljes egészében lehallgatnak" állami szereplők. A lehallgatók kilétéről sincsenek pontos adatok, szó lehet a rendőrségről, az Alkotmányvédelmi Hivatalról vagy akár a TEK-ről.

A most felállított kamarai szakértői csoportnak több volt állami tisztségviselő is tagja. Ez információink szerint azt jelenti, hogy korábbi titkosszolgák siettek az ügyvédek segítségére. A bizottság feladata az lesz, hogy megvizsgálja annak jogi lehetőségeit, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhetők-e az ügyvédek, illetve hogy le lehet-e őket hallgatni.

Hegedűs László, a BÜK alelnöke úgy nyilatkozott az mno-nak, hogy azért döntöttek a vizsgálat mellett, mert Kiss Ernő perében előkerült egy titkosítás alól feloldott határozat, amelyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2012. januárjában elrendelte Kiss ügyvédje mobiltelefonjának és irodájának lehallgatását. A kamara alelnöke szerint elfogadhatatlan az ügyvédi irodák lehallgatása, ezért komolyan foglalkozik a köztestület a problémával.

Lapunk több büntető, illetve polgári ügyekben szakértő ügyvédet is megkeresett, de legtöbbjük csak a sajtóból értesült a kamarai kezdeményezésről.

Dr. Magyar György kérdésünkre úgy nyilatkozott: a kamarának ez a dolga, végre védenie kell az ügyvéd-társadalmat. Úgy vélte, a titkosszolgálati eszközök alkalmazásáról – ahogyan például egy ügyvédnél tartandó házkutatásról – a hatóságnak értesítenie kell a kamarát, mely delegál valakit, aki a köztestület részéről titokvédelmi szempontból figyeli meg az eljárást.

Több ügyvéd is aggályosnak látja a széles körű lehallgatást, megfigyelést. Az ügyvédi titoktartás ugyanis csak egy része az ügyfelek védelmének. Az indokolt esetben – büntetőeljárás keretében – akár korlátozható is. A hatóság azonban ilyenkor legföljebb olyan információkat szerezhet, hogy kivel állt megbízási jogviszonyban az ügyvéd, vagy milyen szerződésekben működött közre.

Más minőség azonban a védői titok. Ez felülírhatatlan, és megsérthetetlen. Még ha az ügyfél felhatalmazást adna is rá, akkor sem sértheti meg a jogi képviselő. Az nem csupán a „sírig tart”, hanem azon túl is. Szinte a gyónási titokkal egyenértékű.

Ha ilyen titkokat fürkész ki bárki – akár az állam is -, az a legsúlyosabb vétségek egyike. Nem mellesleg az ilyen, akár bírói engedéllyel is, de valójában jogtalanul megszerzett információkat semmilyen eljárásban sem szabad felhasználni.

A kormány kiirtja a gimnáziumokat

Több vidéki középiskolában is megszűnhet a gimnáziumi képzés a szakképzési rendszer átalakítása miatt. Mint ismert, a jövőben több szakképző intézmény is átkerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM).

Egy május 21-én megjelent (és már másnap hatályba lépett) kormányrendelet csaknem száz oldalon sorolja, mely intézmények hová kerülnek majd. Azok a középiskolák, amelyek az NGM-hez kerülnek, rosszul járnak, ők ugyanis a gimnáziumi képzést csak kifutó jelleggel végezhetik, vagyis ezekben az intézményekben a következő tanévben már nem indítanak gimnáziumi osztályokat. Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár mindezt azzal indokolta, hogy szerinte több olyan intézmény is van, ahol már három-négy éve sincs beiskolázás.

Az új jogszabály értelmében "nagy valószínűséggel több mint 80 intézményben szűnik meg a gimnáziumi képzés, de ezek közül 31 olyan térségközpontban is, ahol ezzel elvész a helybeni gimnáziumi oktatás lehetősége is, lévén, hogy nincs másik gimnázium a térségben" - írta blogjában Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja. Több vidéki iskolában is akcióba lendültek, az érintettek szerint ugyanis a kormány lépése indokolatlan és szakmaiatlan, az önkormányzatok pedig abban bíznak, hogy a kabinet fölülvizsgálja a döntést.