Előfizetés

Jávor: a kormány belátta tévedését az M4-es ügyében

Jávor Benedek PM-es európai parlamenti (EP) képviselő szerint a kormány belátta a tévedését az M4-es ügyében.

A politikus ezt Orbán Viktor miniszterelnök szerdai nyilatkozatára reagálva mondta az MTI-nek. A kormányfő Szolnokon arról beszélt, hogy meg fog épülni az M4-es, de nem autópályaként, hanem autóútként.

Jávor Benedek jelezte, ő "a szakmailag teljesen megalapozatlan" autópálya-építés helyett már az elejétől kezdve autóútfejlesztést javasolt. Ezt végre a kormány is belátta - tette hozzá.

Az EP-képviselő a miniszterelnök nyilatkozatából hiányolta a bocsánatkérést az adófizetőktől, akiknek - mint mondta - sok tízmilliárd forintját dobták ki az ablakon azzal, hogy hozzákezdtek megépíteni egy szakmailag is védhetetlen autópályát.

Jávor Benedek szerint amit az M4-esből eddig megépítettek, annak költségeit elfogadhatatlanul magas áron számolták el. Úgy összegzett: az M4-beruházás annak bizonyítéka, hogy a kormány képtelen reálisan felmérni, milyen projektekre van szükség.

A PM-es politikus szerint a következő kérdés az, hogy a fejlesztésnél is "a valós költségekkel köszönőviszonyban sem lévő" árakat számolnak-e majd el.

Demján Sándor: magyar modell pedig nincs

Publikálás dátuma
2015.06.03. 18:01
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Aranydiplomát vehetett át Demján Sándor, Magyarország legismertebb üzletembere a Budapesti Gazdasági Főiskola szerdai szenátusi ülésén. Ez a főiskola - amely a maga 18 ezer hallgatójával a legnépesebb felsőoktatási intézmény -, a jogutódja annak a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolának, amelyen a TriGránit Zrt. elnöke 50 esztendeje végzett. 

Magyar modell pedig nincsen - mondta a diploma átadását követően a Népszavának Demján Sándor, ahogy fogalmazott magyar agy létezik, szorgalom is, de a nagy rendszereket tekintve, mi csak követők lehetünk. Példaként megemlítette az üzletember, hogy az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő FED gazdasági modelljét követjük, amikor a kormány a megszorításoktól mentes növekedést tűzte ki céljául, az más kérdés, hogy milyen sikerrel.

Hasonlóképpen nem saját modell az állam szerepvállalásának hangsúlyozása. Demján Sándor úgy véli: a magyar állam éppen elérte azt a szintet a versenyszférában, amelyet már nem érdemes növelni. Ugyanakkor úgy véli, hiba volt az állami topmenedzserek bérét havi kétmillió forintban limitálni. Álláspontja szerint hasonló javadalmazást kell számukra adni, mintha ugyanezt a pozíciót a versenyszférában töltenék be.

Fotó: Tóth Gergő/Népszava

Fotó: Tóth Gergő/Népszava

Demján Sándor pályája rendkívül sokoldalú, a Skála-Coop szövetkezeti áruház-lánc megalapítója és első vezetője, miképp a Magyar Hitel Bank Rt.-nek is. Nevéhez, mint ingatlanos nagyvállalkozóéhoz fűződik a "centerek" (Bank, Pólus, Westend City) létrehozása. Társadalmi szerepvállalása közismert, a VOSZ ügyvezető elnöke, akárcsak a Takarékszövetkezetek Országos Szövetségéé. De volt az MLSZ elnöke is, álma az igazán professzionális magyar futball megteremtése volt. A fő finanszírozója volt a legelismertebb - magánadományból létrejött - díjnak, valamint az egyes megyékben adományozandó Prima díjnak. Olyan ismert üzletemberekkel működött együtt, mint a magyar származású Peter Munk, Andrew Sarlós, és közösen dolgozott a piacgazdaság egyes elemeinek megteremtésében Mark Palmer egykori amerikai nagykövettel.

A nagyvállalkozó soha nem feledkezett meg arról, hogy nehéz sorból küzdötte fel magát a csúcsra. Összesen kétmilliárd forint értékű ösztöndíjprogramjával több ezer felsőfokú tanulmányokat folytató rászoruló hallgatót segített a diploma megszerzésében.

Másfél milliárdot költenek szúnyogirtásra

A kormány felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére biztosítson 1,5 milliárd forintot, az országos szúnyoggyérítési program központi megvalósítására - az erről szóló kormányhatározat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Az országos szúnyoggyérítési program központi megvalósításához szükséges kötelezettségvállalások megtételére pedig a belügyminisztert jelölte ki a kormány. A határozat az idén várható jelentős csípőszúnyog-ártalom elleni hatékony védekezéssel indokolta a központosítást. Eddig a szúnyogirtást az önkormányzatok rendelték meg, általában közbeszerzés keretében bízták meg a vállalkozókat.