Előfizetés

Váratlan fordulat a maláj utasszállító ügyében

Váratlan bejelentést tett az orosz szövetségi nyomozó bizottság (SZK) szerdán, az ukrán légierő egy orosz védelem alá helyezett szerelőjét nevezve meg a malajziai légitársaság tavaly júliusi, délkelet-ukrajnai katasztrófájának koronatanújaként.

Vlagyimir Markin, a központi nyomozó hatóság szóvivője azt mondta, hogy Jevhenyij Agapovról van szó, aki fedélzeti fegyverek szerelőjeként dolgozott az ukrán légierő harcászati légidandárjának első századánál, az A4465-ös számú katonai egységnél. A férfi szóvivő közlése szerint önként lépte át az orosz határt és ajánlotta fel együttműködését az orosz hatóságoknak.

A hatalomhoz közeli LifeNews orosz kereskedelmi televízió honlapján látható egy videofelvétel Agapov kihallgatásáról.

Agapov tanúként azt mondta, tavaly július közepén tudták meg katonatársaival együtt, hogy az ukrán harci repülőgépek bombázzák Luhanszkot és Donyecket. 2014. július 17-én is sorra felszálltak a gépek. Ebéd után három Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgép is elindult harci feladattal. Kettőt lelőttek, egy tért vissza, de "harci töltet" nélkül. Az, amelyet egy Volosin nevű, kapitányi rangban lévő pilóta vezetett.

A pilóta azt mondta katonatársainak, hogy "nem az a gép volt". Később hozzátette, hogy "a gép nem jó időben, nem jó helyen volt". A tanú később megtudta, hogy ugyanaznap, július 17-én zuhant le a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépe Donyeck térségében.

A Szu-25-ös típusú sugárhajtású csatarepülőgépet az 1980-as években fejlesztették ki a volt Szovjetunióban. Számos helyi háborúban, többek között Afganisztánban és az orosz-grúz konfliktusban is bevetették. A gép beépített 30 mm űrméretű ikercsövű gépágyúval rendelkezik, emellett 57 és 80 milliméteres nem irányított rakéta-blokkokkal, valamint légibombákkal és H-25-ös irányított rakétákkal lehet felszerelni.

Tavaly július 17-én Donyeck térségében 298 emberrel a fedélzetén lezuhant a Malaysia Airlines Boeing-777-es típusú utasszállító gépe. Mindenki meghalt.

Oroszországban korábban is készült egy "független mérnöki vizsgálat", amely szerint harci repülőgép lőhette le a malajziai utasszállítót. A katasztrófa után az orosz védelmi tárca viszont azt közölte, hogy bemérték az ukrán légvédelmi egységeket a kelet-ukrajnai térségben.

Az ukrán hatóságok és nyugati hírszerzési szolgálatok állításai szerint a szakadárok lőhették le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállítót. Donyec medencei helyi lakosok is arról számoltak be, hogy a katasztrófa idején látták, amint a szeparatisták által ellenőrzött területről egy légvédelmi rakétát lőttek fel. Nemzetközi megfigyelők azt állították, néhány órával a tragédia előtt egy Buk rakétakilövő rendszer jelent meg a szakadár kézen lévő Sznyizsne településen.

Az Almaz-Antej orosz fegyvergyártó konszern kedden a délkelet-ukrajnai szakadárokat védő állításokat igazolta. Jan Novikov, a cég vezérigazgatója moszkvai tájékoztatóján kijelentette, hogy egy olyan, régebbi típusú Buk légvédelmi rakétával lőhették le a maláj légitársaság utasszállítóját, amely már csak az ukrán fegyveres erőknél van hadrendben.

Kínai hajóbaleset: mi lett a 400 utassal?

Folytatódtak szerdán a mentési munkálatok a kínai Jangce folyón történt hajószerencsétlenség helyszínén, de a fedélzetén 456 emberrel felborult hajó körzetében több ezer ember és több száz hajó, csónak, továbbá búvárok bevonásával zajló kutatás eredményeiről egyelőre kevés részletet hoztak nyilvánosságra.

A rendelkezésre álló adatok szerint eddig 18 halottat vittek partra, a biztos túlélők számában pedig hétfőhöz képest nincs változás, 14-en vannak. Három holttestet a baleset helyszínétől 30 kilométerre, Hunan tartományban találtak meg, egy túlélőt csaknem húsz kilométernyit vitt az ár, egy másik pedig 90 kilométerrel lejjebb sodródott, mire a partot ért.

A központilag irányított média helyi idő szerint szerda délutánig nem közölte, megkísérelték-e a bejutást a vélhetően holttestek százait rejtő hajótestbe, és mi történt azokkal, akikről kedden még azt állították, hogy élnek és odabent vannak.

A hajón tartózkodók hozzátartozóinak egy részét a helyszínre szállították, mások Sanghajban, az utazást szervező irodánál vagy az utcán - a kormányzatnál - tombolnak, követelnek választ a kérdéseikre és tájékoztatást az aktuális helyzetről.

A Kelet Csillaga nevű, 76 méter hosszú, négyszintes kirándulóhajó fedélzetén 456-an voltak, amikor a jármű vélhetően egy tornádó következtében, a folyó Hupej tartományi szakaszán felborult és állítólag 1-2 perc alatt elsüllyedt. Ez hétfőn az esti órákban történt.

A televíziós híradásokból az derült ki, hogy a búvároknak nehézségeik vannak, nem tudják például kinyitni a kabinok befelé nyíló ajtóit, mert azokat ágyak és asztalok torlaszolják el. Attól is tartanak, hogy a zárt terek megbontásával, nyílások vágásával a még élő embereknek reményt adó légbuborékokat szüntetnének meg. Lapértesülések szerint a szakemberek tanulmányozzák az elsüllyedt hajóval azonos vízi járművek műszaki adottságait, felépítését.

A baleset időpontjában nagy vihar volt az adott folyószakaszon, a szél sebessége meghaladta a 110 kilométert óránként. Egy teherhajó kapitánya a Hszinhua kínai hírügynökségnek elmondta, hogy nagyjából a Kelet Csillaga elsüllyedésének idején segélykiáltásokat hallott, ő maga pedig úgy döntött, hogy lehorgonyozza hajóját, s úgy vészeli át a vihart, amely 15-20 percig tartott. Mint mondta, a sűrű eső, a rossz látási viszonyok lehetetlenné tették, hogy megközelítse a nagy hajót.

Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a helyszínre ment, s azt ígérte, hogy rendszeresen és részletesen tájékoztatnak a mentésről és a nyomozás állásáról. Arra is felszólított, hogy az illetékesek gondoskodjanak a hozzátartozók ellátásáról.

Bajban az olasz demokraták?

Publikálás dátuma
2015.06.03. 11:43
A képen épp Matteo Renzi szavaz. FOTÓ: Laura Lezza/Getty Images
Elmérgesedhet a viszony az olasz kormánypárton belül azután, hogy a hétvégi regionális választáson a tömörülést csak egy hajszál választotta el a vereségtől. A demokraták teljesítették ugyan célkitűzésüket, s öt régióban nyertek a hétből, de elvesztették régi fellegvárukat, Liguriát. 

A Demokrata Párton (PD) belül egyre nagyobbak az ellentétek a Matteo Renzi-fémjelezte mérsékeltek, valamint a balszárny képviselői között. Utóbbiak közé tartozik egyebek mellett Pierluigi Bersani volt miniszterelnök, vagy Massimo D’Alema, aki egykor szintén a kormány élén állt.

A mérsékeltek a balszárnyt okolják a vasárnapi, inkább csalódást keltőeredményért. Renzi ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy az eredmény nem befolyásolja a kormányzati politikát. „Végrehajtjuk a reformokat” – hangoztatta. Szerinte a luguriai eredmény nem a PD-ről alkotott negatív vélemény következménye, hanem annak, hogy távolmaradtak a szavazástól abaloldali szavazók. „Mindenki ellenünk volt, kivált a régi gárda” – hangoztatják Renzi hívei. Ellenséget látnak Rosy Bindiben, a parlament maffiaellenes bizottságának elnökében is. Bár Bindi a PD tagja, a voksolás előtt felvette a nem kívánatos jelöltek listájára párttársát, Vincenzo De Lucát. Utóbbi azt közölte, beperli Bindit hitelrontás miatt. De Lucát korábban egyébként hivatallal való visszaélés miatt ítélték el.

Hírek szerint Renzi jövő héten egyértelmű üzenetet kíván küldeni a párt tagjainak. Ki akarja emelni, hogy a PD tagjának lenni egyben a kormány programjában való hitet is jelenti. Ha valaki nem hisz ebben, inkább lépjen ki a tömörülésből. Renzi hívei szerint az eredmény azt mutatja, hogy a baloldal „mintha nem haladna semerre sem”, s inkább csak az ellenzéket kovácsolja össze, az Északi Ligát, illetve a bevándorlás ellenes Öt Csillag Mozgalmat (M5S).

Renzi komoly reformokat tervez saját pártján belül, amely a PD regionális vezetőinek leváltását jelentheti.