Előfizetés

Hillary Clinton mégsem győzhet?

Publikálás dátuma
2015.06.03. 09:08
FOTÓ: Bryan Thomas/Getty Images
Csökkent Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns támogatottsága, potenciális republikánus ellenfeleinek esélyei pedig javultak vele szemben - derült ki két kedden nyilvánosságra hozott felmérési eredményből.

Ezek egyikét a CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató cég, a másikat pedig az ABC televízió és a The Washington Post (WP) című lap készíttette közösen. Az első kutatás megállapította, hogy Clinton még mindig toronymagasan vezet az elnökségre pályázó több demokrata politikus előtt, de 2001 óta még sohasem volt ennyire negatív a megítélése, és a róla alkotott kép kampányának április eleji beindítása óta is sokat romlott. 

Az CNN-ORC felmérés szerint a megkérdezettek 57 százaléka nem tartja őt őszintének és szavahihetőnek, ami 8 százalékpontos romlást jelent március vége óta. A politikus megítélésére a külügyminisztersége idején a bengázi amerikai képviselet elleni terrortámadás kezelése, valamint az hatott negatívan, hogy tárcavezetőként magánszerverről levelezett, és hogy a Clinton Alapítvány több megkérdőjelezhető adományt fogadott el. 

Clinton csak 47 százalék szerint törődik az emberekkel, ami 6 százalékpontos romlást jelent, és 50 százalék szerint nem kelt bizalmat, ami 8 pontos visszaesés. Hillary Clinton 60 százalékkal (9 százalékpontot visszaesve) vezet a demokraták hivatalos elnökjelöltségéért harcba szállt, vagy potenciálisan induló politikusok erősorrendjében. Erősen leszakadva a második helyen Joe Biden alelnök áll, 14 százalékkal, a dobogó harmadik helyén pedig Bernie Sanders szenátor. Martin O'Malley volt marylandi kormányzó támogatottsága mindössze 1 százalékos.

A republikánus jelöltek mezőnyét Marco Rubio floridai szenátor és Jeb Bush floridai exkormányzó vezeti, 14, illetve 13 százalékkal. Őket Mike Huckabee arkansas-i exkormányzó és Scott Walker wisconsini kormányzó (10-10 %), Ted Cruz texasi és Rand Paul kentucky-i szenátor (8-8 %), valamint Ben Carson volt gyermek-idegsebész (7 %) követi.

A CNN és az ORC szerint Clinton Rand Paullal, Walkerrel és Rubióval kiegyensúlyozott küzdelmet vívna, Bush-sal és Cruzzal szemben viszont jelentős az előnye. A másik felmérés, amelyet az ABC és a WP készíttetett, szintén erős csökkenést mért Clintonnál az őszinteség és a szavahihetőség kérdésében: a volt first ladyről ma 41 százalék gondolkodik pozitívan ebben a vonatkozásban. A visszaesés a két hónappal ezelőtti szinthez képest 5, az tavalyihoz képest pedig 12 százalékpont. A választók 45 százaléka van kedvező véleménnyel róla - ez 22 százalékponttal kevesebb, mint amikor távozott a külügyminisztériumból -, 49 százalék pedig kedvezőtlennel.

A Clinton és a Jeb Bush közötti támogatottságbeli különbség két hónap alatt 12 százalékpontról háromra zsugorodott, és a volt elnökfeleség jelenleg 47-44 arányban vezet Bush előtt. A válaszadók ugyanakkor nagyobb arányban, 55 százalékkal 39 ellenében vélekedtek úgy, hogy Clinton legyőzné Busht. 

Bush ugyanakkor március óta 11 százalékpontot veszített a saját pártján belüli támogatottságából, elvesztette az éllovasi pozícióját, és 10 százalékos táborával jelenleg a 3-4. helyen áll, holtversenyben Marco Rubióval. Az ABC-WP felmérés szerint az élen 11-11 százalékkal Scott Walker és Rand Paul áll. Huckabee támogatottsága 9, Cruzé és Carsoné pedig 8-8 százalékos.

Az ABC-WP-mérés szerint Clinton támogatottsága a saját táborán belül 62 százalékos, őt Biden 14, Sanders pedig 10 százalékkal követi. Az empátia ügyében ez a kutatás némi javulást regisztrált a volt fist lady esetében: a két hónappal ezelőtti 47 százalékkal szemben ma a megkérdezettek 49 százaléka véli úgy, Clinton megérti az amerikaiak mindennapi problémáit.

Titkos adatgyűjtés: szenátusi hadakozás

Tovább folytatódott a hadakozás a washingtoni szenátusban a tömeges adatgyűjtés felújítása körül, azt követően, hogy hétfőre virradóra lejárt a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) felhatalmazása, s nem sikerült megszavaztatni a megújítását.

A szenátorok hétfőn, majd kedden is tovább folytatták a vitát a hírszerzési reformtörvényről. A képviselőházban kétpárti támogatással már elfogadott Szabadság törvényhez (USA Freedom Act) több szenátor is módosító indítványokat fűzött, ha azonban ezeket elfogadják, a képviselőházban is újra szavazásra kell bocsátani a törvénytervezetet.

Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője ismét megpróbálta gyorsított eljárással átvinni a törvényt, de Rand Paul szenátor ellenkezésén ez újra elbukott. A szenátorok így tegnap a módosító indítványokat vették sorra, hogy McConnell szavaival, "jobbá tegyék" a törvényt, amelyet Obama elnök is támogat.

A képviselőház republikánus többségi vezetője, Kevin McCarthy ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy a szenátorok szavazzák meg a Szabadság törvényt változtatások nélkül, mivel csak ekkor van esély a jelenleg szünetelő hírszerzési jogosítványok újbóli életbe léptetésére, s Barack Obama akár már szerdán aláírhatja a törvényt. A módosításoknak, jelezték a törvény képviselőházi benyújtói is, esélyük sincs arra, hogy gyorsan átmenjenek, annál is kevésbé, mert azokban a honatyák a tervezet "felvizezését" látják.

A Szabadság törvényt több hónapos alkudozás nyomán sikerült tető alá hozni. A hírszerzési reformtörvény hat hónapos átmeneti időszakot szab meg, amelyet követően már nem az NSA, hanem a telefontársaságok tárolnák a telefonhívások metaadatait, s a kormányzat csak konkrét ügyekben, bírósági felhatalmazással kérhetné le azokat. A szenátorok egyik módosító javaslata ezt az átmeneti időszakot egy évre hosszabbítaná meg.

Moszkvában tárgyalt Robert Fico

Az Oroszország elleni uniós szankciókat nyíltan bíráló Robert Fico szlovák miniszterelnök hivatalos látogatást tett Moszkvában. Fico részt vett a május 9-i győzelmi parádén is, amikor a II. világháború befejezésének hetvenedik évfordulójára emlékeztek az orosz fővárosban, ezúttal a nyugati világ vezetői nélkül. 

A Fico-vizit diplomáciai súlyát az adja, hogy az orosz-EU viszony újabb kritikus pillanatában került rá sor, akkor, amikor az orosz feketelista komoly feszültséget szült Brüsszel és Moszkva amúgy is terhelt viszonyában. Az Oroszországból kitiltottak között egyetlen szlovák állampolgár sem szerepel, ami jelzi, hogy Moszkva „barátnak” tartja Szlovákiát.

Ficót elkísérte Miroslav Lajcák külügyminiszter, Peter Ziga környezetvédelmi miniszter és Juraj Draxler, oktatási miniszter. A küldöttség tegnap Vlagyimir Putyinnal, Dmitrij Medvegyev kormányfővel, Szergej Nariskinnel, az orosz parlament elnökével és Denisz Manturovv ipari és kereskedelmi miniszterrel is tárgyalt, többek között a gáz- és kőolajszállításról, a Pozsonyba tervezett ciklotron központról valamint a nukleáris hulladék tárolásának kérdéséről is.

Miután az orosz gázóriás, a Gazprom bejelentette, hogy 2019-től kezdődően nem szállít többé gázt Ukrajnán keresztül, több európai ország veszélyeztetve érzi gázellátását, köztük Szlovákia is.

A Kreml igyekszik szorosabbra fűzni a szálakat azokkal az európai országokkal, amelyek nem lelkes hívei a szankcióknak. Ezek közé tartozik Olaszország is, Matteo Renzi miniszterelnök is ellátogatott Moszkvába. Dmitrij Peszkov az orosz elnök szóvivője bejelentette: Vlagyimir Putyin olaszországi látogatást tervez a 2015-ös milánói világkiállítás idejére. Megtekinti majd az orosz és vélhetően az olasz pavilont is.

„Igen, lesz kapcsolatfelvétel az olasz vezetéssel” - mondta Peszkov újságírói kérdésre. A milánói Putyin vizit dátumát egyelőre nem közölték. A világkiállítás május 1-én nyílt meg és október 31-ig tart.