Titkos adatgyűjtés: szenátusi hadakozás

Tovább folytatódott a hadakozás a washingtoni szenátusban a tömeges adatgyűjtés felújítása körül, azt követően, hogy hétfőre virradóra lejárt a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) felhatalmazása, s nem sikerült megszavaztatni a megújítását.

A szenátorok hétfőn, majd kedden is tovább folytatták a vitát a hírszerzési reformtörvényről. A képviselőházban kétpárti támogatással már elfogadott Szabadság törvényhez (USA Freedom Act) több szenátor is módosító indítványokat fűzött, ha azonban ezeket elfogadják, a képviselőházban is újra szavazásra kell bocsátani a törvénytervezetet.

Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője ismét megpróbálta gyorsított eljárással átvinni a törvényt, de Rand Paul szenátor ellenkezésén ez újra elbukott. A szenátorok így tegnap a módosító indítványokat vették sorra, hogy McConnell szavaival, "jobbá tegyék" a törvényt, amelyet Obama elnök is támogat.

A képviselőház republikánus többségi vezetője, Kevin McCarthy ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy a szenátorok szavazzák meg a Szabadság törvényt változtatások nélkül, mivel csak ekkor van esély a jelenleg szünetelő hírszerzési jogosítványok újbóli életbe léptetésére, s Barack Obama akár már szerdán aláírhatja a törvényt. A módosításoknak, jelezték a törvény képviselőházi benyújtói is, esélyük sincs arra, hogy gyorsan átmenjenek, annál is kevésbé, mert azokban a honatyák a tervezet "felvizezését" látják.

A Szabadság törvényt több hónapos alkudozás nyomán sikerült tető alá hozni. A hírszerzési reformtörvény hat hónapos átmeneti időszakot szab meg, amelyet követően már nem az NSA, hanem a telefontársaságok tárolnák a telefonhívások metaadatait, s a kormányzat csak konkrét ügyekben, bírósági felhatalmazással kérhetné le azokat. A szenátorok egyik módosító javaslata ezt az átmeneti időszakot egy évre hosszabbítaná meg.

Szerző
Frissítve: 2015.06.02. 22:23

Moszkvában tárgyalt Robert Fico

Az Oroszország elleni uniós szankciókat nyíltan bíráló Robert Fico szlovák miniszterelnök hivatalos látogatást tett Moszkvában. Fico részt vett a május 9-i győzelmi parádén is, amikor a II. világháború befejezésének hetvenedik évfordulójára emlékeztek az orosz fővárosban, ezúttal a nyugati világ vezetői nélkül. 

A Fico-vizit diplomáciai súlyát az adja, hogy az orosz-EU viszony újabb kritikus pillanatában került rá sor, akkor, amikor az orosz feketelista komoly feszültséget szült Brüsszel és Moszkva amúgy is terhelt viszonyában. Az Oroszországból kitiltottak között egyetlen szlovák állampolgár sem szerepel, ami jelzi, hogy Moszkva „barátnak” tartja Szlovákiát.

Ficót elkísérte Miroslav Lajcák külügyminiszter, Peter Ziga környezetvédelmi miniszter és Juraj Draxler, oktatási miniszter. A küldöttség tegnap Vlagyimir Putyinnal, Dmitrij Medvegyev kormányfővel, Szergej Nariskinnel, az orosz parlament elnökével és Denisz Manturovv ipari és kereskedelmi miniszterrel is tárgyalt, többek között a gáz- és kőolajszállításról, a Pozsonyba tervezett ciklotron központról valamint a nukleáris hulladék tárolásának kérdéséről is.

Miután az orosz gázóriás, a Gazprom bejelentette, hogy 2019-től kezdődően nem szállít többé gázt Ukrajnán keresztül, több európai ország veszélyeztetve érzi gázellátását, köztük Szlovákia is.

A Kreml igyekszik szorosabbra fűzni a szálakat azokkal az európai országokkal, amelyek nem lelkes hívei a szankcióknak. Ezek közé tartozik Olaszország is, Matteo Renzi miniszterelnök is ellátogatott Moszkvába. Dmitrij Peszkov az orosz elnök szóvivője bejelentette: Vlagyimir Putyin olaszországi látogatást tervez a 2015-ös milánói világkiállítás idejére. Megtekinti majd az orosz és vélhetően az olasz pavilont is.

„Igen, lesz kapcsolatfelvétel az olasz vezetéssel” - mondta Peszkov újságírói kérdésre. A milánói Putyin vizit dátumát egyelőre nem közölték. A világkiállítás május 1-én nyílt meg és október 31-ig tart.

Szerző

Stratégia az IS ellen

Publikálás dátuma
2015.06.03. 07:32
Iraki csapatok harcálláspontja Anbar tartományban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN MOORE
Párizsban tanácskoztak az Iszlám Állam (IS) elleni nemzetközi koalíció tagja, 24 állam képviselői ültek tárgyalóasztalhoz. Tavaly szeptemberben tartották az első hasonló stratégiai egyeztetést, akkor több mint 60 résztvevővel. Szíria, Irán és Oroszország képviselői hiányoztak, nem részesei az Egyesült Államok vezette koalíciónak. John Kerry amerikai külügyminiszter lábtörése miatt videóláncon csatlakozott a résztvevőkhöz.

Az Iszlám Állam előretörése nem csupán Irak, hanem a nemzetközi közösség hibája - mondta a párizsi konferencián Haider al-Abadi. Az iraki kormányfő közölte, hogy az Oroszország és a Szíria elleni szankciók miatt országa nehezen jut fegyverekhez. Abadi szerint bármennyire is sok szó esik Irak megsegítéséről, a valóságban ennek nagyon kevés nyomát látják. Az iraki kormányfő hírszerzési információk átadását, és a koalíciós légitámogatás erősítését sürgette.

Irakban a légicsapások ellenére is előretört az IS, néhány hete vették be Anbar tartomány központját, a stratégiai fontosságú Ramadi városát, amelynek visszafoglalása azóta is várat magára. Abadi arról ugyanakkor nem ejtett szót, hogy az iraki fegyveres erők mennyi fegyvert veszítettek a hadszíntéren, épp nemrégiben ismerte el, hogy legalább 2300 amerikaiaktól kapott, páncélozott Humvee került az IS birtokába, s jelentős fegyverkészleteket is zsákmányoltak az iszlamisták.

Az IS a tanácskozás előestéjén iraki rendőrök ellen követett el hármas öngyilkos merényletet, utóbb kiderült, az áldozatok között iráni katonai tanácsadók is voltak. Az Irán által támogatott síita milíciákra számít a bagdadi kormány Ramadi felszabadításánál, bevetésük ugyanakkor tovább növelheti a síita-szunnita ellentéteket.

A francia házigazdák szándékai szerint a konferencia eleve Irakra fókuszált, noha Laurent Fabius külügyminiszter múlt hónapban közölte, a szíriai helyzet is "szóba kerülhet" a tanácskozáson, jelentette az AFP. Szíria területének már több mint felét az IS ellenőrzi, legalábbis a londoni székhelyű szíriai emberi jogi megfigyelő központ legutóbb közzétett becslései szerint. Az IS kezére került nemrégiben az UNESCO által a világörökség részének tartott Palmira város.

Amerikai részről Tony Blinken külügyminiszter-helyettes vett részt a párizsi megbeszélésen, valamint John Allen tábornok, a Fehér Háznak az IS elleni koalíció mellé rendelt különmegbízottja. Allen a France 24-nek adott múlt heti interjújában hangsúlyozta, hogy a politikai, gazdasági, vallási kérdéseket is kezelni kell a katonai fellépés mellett, ez lehet a módja annak, hogy megtörjék a szunnita iszlamisták társadalmi támogatottságát.

Philip Hammond brit védelmi miniszter tegnap Twitteren jelezte, hogy pozitív tárgyalásokat folytattak az iraki kormányfővel. A tanácskozáson intenzívebb támogatást ígértek Iraknak.

Oroszország felszólította az IS elleni koalíciót, hogy koordinálják légicsapásaikat a szíriai kormányzattal. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Bloomberg televíziónak nyilatkozva figyelmeztetett, hogy ha nem állítják meg a dzsihadistákat, "nagyon messzire eljuthatnak". Lavrov hibának tartja, hogy a szíriai fegyveres erőkkel nem egyezteti tevékenységét a nemzetközi koalíció. Az orosz diplomácai vezetője szerint fennáll a veszély, hogy az IS Líbia és Afganisztán felé is terjeszkedik, s Oroszország szomszédságában, Közép-Ázsiában is megjelenhet. Lavrov kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy az IS kezére kerülhet-e egész Szíria.

Folytatódnak a légicsapások

Az Egyesült Államok vezette koalíció hétfőn és kedden tíz légicsapást hajtott végre Irakban és ötöt Szíriában - jelentette amerikai katonai források alapján a Reuters. Irakban az IS egységeit, épületeit, géppuskaállásait és más célpontjait bombázták Moszul, Szindzsár, Tal Afar és Falludzsa közelében.

Szírában Kobani és Al Haszaka térségében az Iszlám Állam taktikai egységeit, egy parancsnoki-ellenőrző központot és egy fegyverraktárat támadtak. Eddig összesen már 4100 légicsapást hajtottak végre a koalíció harci gépei.



Szerző
Frissítve: 2015.06.02. 21:42