Előfizetés

Éhségsztrájk a kisfiúért

Publikálás dátuma
2015.06.03. 07:12
Anya és ma már hatéves fi a hosszú évek óta reménykednek, hogy egyszer végre hazatérhetnek FOTÓ: CSALÁDI FOTÓALBUM/NÉPSZAVA-ARCH
Talán valami megmozdul az évek óta Bora Borán rekedt, válófélben lévő magyar nő, Nyíri-Kovács Patrícia és kisgyermeke ügyében. Miután Nyíri Iván az anya édesapja már minden követ megmozgatott, Szijjártó Péter tegnap bejelentette: az ügyben a francia külügyminiszterhez fordult, és ígéretet kapott, hogy június 22-én az unió Külügyi Tanácsának ülésekor közlik vele a megoldási lehetőségeket. Tegnap Nyíri Iván éhségsztrájkba kezdett.

Éhségsztrájkba kezdett kedd reggel Nyíri Iván, akinek lánya és unokája évek óta gyakorlatilag fogságba esett Francia Polinézián. Minderre azt követően került sor, hogy átadta lánya és az unokája testi és lelki bántalmazásának bizonyítékait tartalmazó kötetet a budapesti francia nagykövetségnek.

Nyíri elmondta: további lépéseket tart szükségesnek, hogy az ilyen ügyeket sikeresen lehessen rendezni. Szerinte Magyarországnak csatlakoznia kellene a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez, hogy a hasonló esetekben könnyebben lehessen rendezni a gyerekek sorsát.

Amint azt lapunk az elsők között megírta: a francia állampolgárságú apa és a magyar állampolgárságú anya 2008 júniusában kötött házasságot, majd egy évvel később közös gyermekük született. Házasságuk azonban megromlott, a férfi 2009 áprilisa és 2011 novembere között rendszeresen - több esetben gyermekük előtt - bántalmazta a nőt.

A férfi 2011 őszén megtudta, hogy az asszony a válást fontolgatja, ezért - azzal az indokkal, hogy tegyenek kísérletet házasságuk rendbehozatalára - meggyőzte feleségét, a kisfiúval együtt utazzon pár hónapra Bora Borára. Ott is bántalmazta azonban a sértettet, majd elvette és elrejtette a gyerekkel közös magyar útlevelét. A férfi folytatta felesége lelki és testi bántalmazását, így a sértett továbbra is válni akart.

Ekkor a vádlott elhatározta, hogy a bontópert 2012 áprilisában maga indítja meg Bora Borán. Ezzel elérte azt, hogy a házasság felbontása és a gyermekelhelyezés kérdésében is külföldön induljon bírósági eljárás.

- Nyíri-Kovács Patrícia francia férje bizonyítottan hamis papírokkal érte el a hatóságoknál, hogy a gyermeket tegyék egy kiutazásokat tiltó listára. Azt, hogy a papírok hamisak, a helyi hatóságok is elismerték, de fenntartják a kiutazási tilalmat - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter.

A férj olyan dokumentumokat állított elő, miszerint a családnak állandó lakcíme van Francia Polinézián - részletezte, hozzátéve, a család ezt cáfolja, mert nem letelepedési céllal ment ki a nő és kisfia Bora Borára, legalábbis nem erre utal a kiutazásuk módja, illetve a visszafelé szóló repülőjegy.

Szijjártó Péter jelezte: az ügyben Laurent Fabius francia külügyminiszterhez fordult, és ígéretet kapott, hogy június 22-én az unió Külügyi Tanácsának ülésekor közlik vele a megoldási lehetőségeket. A külügyi tárca vezetője kitért arra is, hogy nekik a válóperrel nincs dolguk, az a kisfiú hazatérése szempontjából teljesen irreleváns.

A Kúria az elmúlt héten helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék jogerős döntését: Nyíri-Kovács Patríciának Bora Borán kell elválnia férjétől. A Fővárosi Főügyészség 2014. szeptember 19-én közölte, hogy az illetékes kerületi ügyészség személyi szabadság megsértése, kiskorú veszélyeztetése és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyben.

Elvették a Ságvári nevet a szegedi iskolától

Három gyakorlóiskola esetében összevonás, ötben pedig fenntartóváltás várható szeptembertől - jelentette be Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár. Egyúttal döntött arról Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hogy a korábbi Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium és az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola - az általános iskola beolvadásával - egyesül, és az így létrejövő intézmény elnevezése Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola lesz. 

Az iskola dolgozói és tanulói nyílt levelekkel, majd pedig több száz fős fáklyás felvonulással is tiltakoztak a Ságvári név elvétele ellen, hiába. Újszászi Ilona, az SZTE szóvivője szerint a felsőoktatásról szóló törvény az egyetemek gyakorló iskoláival kapcsolatos fenntartói jogosítványok közül az iskolák nevének megállapításával, illetve átszervezésével kapcsolatos jogok gyakorlását közvetlenül a miniszter hatáskörébe helyezi, így nem volt érdemi beleszólásuk a névváltoztatásba. Balog arról is határozott, hogy az új intézményben támogatják a 6 és a 8 osztályos gimnáziumi képzés indítását. A döntésről a minisztérium levélben tájékoztatta az SZTE vezetését. Az egyetem szenátusa hétfőn elfogadta a létrejövő új intézmény alapító okiratát, amely szeptember 1-jén lép hatályba.

Liberálfideszes egység

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.06.03. 07:08
Besence elöljárója a roma polgármesterek találkozóján FOTÓ: MTI/ BALOGH ZOLTÁN
Roma Polgármesterek Hálózata néven a napokban új települési önkormányzati szövetség jött létre. Ignácz József, a Baranya megyei Besence polgármestere azt mondja,  harcolnak az ellen, hogy a politika bűnbakot csinál a cigányokból.

- Eddig is dolgoztak roma polgármesterek az országban, miért most érezték, hogy lépni kell?

- Negyedszázada szól a politika a romák felzárkóztatásáról, de a helyzet nem javult, hanem romlott. Amikor az Index megírta, hogy Ács vezetőjét, Lakatos Bélát a saját városában a készenléti rendőrök etnikai igazoltatás címén ellenőrizték, azt gondoltam, betelt a pohár. Felhívtam, hogy ez nagyon nincs rendben, mutassuk meg, hogy nagyon sok roma származású polgármester végzi felelősséggel a munkáját. Az, hogy az Országos Roma Önkormányzatnál vizsgálódnak az uniós pénzek után, nem vet jó fényt a roma társadalomra, de van másik oldal is: ha csak azoknak a településeknek az éves költségvetését nézzük, ahonnan eljöttek a polgármesterek az első találkozónkra, akkor egy ciklusban több tízmilliárd forinttal gazdálkodunk gondos gazdaként.

- Ezért is fogalmazták meg, hogy beleszólást kérnek a településeiket érintő uniós fejlesztésekbe?

- Igen, mi jobban látjuk a gondokat, mint a központokban, ráadásul szakértői bázisunk is van, vagyis meggyőződésünk, hogy hatékonyabban tudnánk felhasználni a forrásokat. Ami az ORÖ-t illeti, ebben a formában sem uniós projektek megvalósítására, sem érdekképviseletre nem tartjuk alkalmasnak. A pénzügyi vizsgálat még tart, nem tudjuk mi történt, de az biztos, hogy a kormány bevándorlókkal kapcsolatos kommunikációja ellen fel kellett volna lépni, mert hetek óta érezhető, hogy a politikusok megnyilatkozásai nagyon veszélyesek lesznek a romákra nézve.

- Szűnjön meg az ORÖ, érdekképviseletre sem alkalmas?

- Mi partnernek tekintjük az ORÖ-t és a mindenkori kormányt is, de szeretnénk, ha egy erős országos roma szervezet nem kritika nélkül biztosítaná lojalitásáról az ország vezetőit. Mi, roma polgármesterek is sokfélék vagyunk: nekem liberális hátterem van, Lakatos Béla és mások vállalják Fideszes kötődéseiket, de épp ez a sokszínűség az alapja az összefogásunknak. Az ORÖ nem igazi érdekképviselete a romáknak, mert nem fejtette ki az álláspontját egy sor életbevágóan fontos kérdésben, például az oktatáspolitikával kapcsolatos gondoknál, de nem utasította vissza Trócsányi miniszter romákat megfélemlítő álláspontját sem.  

- Törvényszerű, hogy a kormány nyíltan szembeállítja a menekültek megsegítését a hazai roma társadalom megoldatlan problémáival?

- Tudtuk, hogy előbb-utóbb eljut a kormányzati kommunikáció a cigányozásig. A miniszter szerint azért nem tudjuk fogadni a menekülteket, mert itt van nekünk 800 ezer cigány, akiről gondoskodni kell. Innen már csak egy lépés, hogy azért nem tudunk társadalmi problémákat megoldani, mert itt van ez a sok cigány, akiket el kell tartani. Ez rendkívül veszélyes. Felelős politikus így nem nyilatkozhat, vagy ha megteszi, magasabb helyről helyre kellene utasítani, de nem történt semmi.

- Vagyis a kormány tudatosan erősíti az előítéleteket?

- Azt legalábbis ki lehet mondani, hogy a kormány teszteli a közvéleményt, és önmagában ez a tény is veszélyes a romákra nézve. Ahogyan a kormány most kezeli ezt a kérdést, óriási robbanáshoz vezethet Magyarországon.

- A hétköznapokban érzik ennek hatását?

- Persze, a cigánygyerekek úgy néznek ki, mint sok bevándorló fiatal, tehát közvetlenül is visszaüt rájuk a bevándorlók üldözése. Később meg azért lesz veszélyes, mert nem lesz mindig bevándorló kérdés, és akkor majd a szélsőségesek máson keresnek fogást, kézenfekvően a romákon. Mindig lesznek társadalmi kérdések, amelyekre rá lehet fogni, hogy azért nem oldották meg őket, mert itt van 800 ezer cigány, akit el kell tartani. Így csinál bűnbakot a politika a cigányokból.  A szélsőségek, a Jobbik erősödésével ennek van táptalaja, ez nagyon veszélyes, ezért nekünk kötelességünk, felelősségünk a hangunkat hallatni.

- Józanabb szociálpolitikusok és politikusok pontosan tudják, hogy sem az oktatás, sem a foglalkoztatás, sem a szociális ellátás, sem az egészségügy megoldatlansága nem roma kérdés, hanem leszakadó rétegek, a szegények problémája, ami a romákat is érinti. Polgármesterként mit lát a legnagyobb bajnak?

- Minden polgármester azt fogalmazta meg a Hálózat alakuló ülésén is, hogy a legtöbb településen a romák kisebbségben vannak, vagyis nem csak a romák ügyeinek intézése a felelősségünk, mert a komplex bajokat nem nemzetiségi alapon kell megközelíteni. A baj az, hogy óriási társadalmi feszültségek vannak, a kormány pedig nem tekinti tárgyalópartnernek az önkormányzati szövetségeket. Hiába van javaslat a kistelepülési polgármesterek díjazására, félretették, miközben ezeknek a polgármestereknek polihisztoroknak kell lenniük, tsz elnökök, ügyvédek egyben, komoly konfliktusokat vállalnak a helyi társadalmakban. Nem értettünk egyet a tankötelezettség 16 éves korra történő leszállításával, de nem vették figyelembe az érveinket. Ma 17 évesek állnak sorban közmunkáért, ami pedig bebetonoz. Az sem vezet sehová, ha visszafoglalkoztatjuk a kirúgott közalkalmazottakat.

- Újabb és újabb programok indulnak, számtalan roma oktatási csomag is volt már. Miért nem hoznak ezek eredményt?

- Folyamatosan vették ki a pénzt az oktatásból az utóbbi években, amelyik iskola próbál önálló tervek alapján elérni valamit, azt ellehetetlenítik. Elég a pécsi Gandhi Gimnáziumra gondolni, ami alapítványi iskolaként indult, közalapítvány lett belőle, komoly sikereket ért el roma fiatalok képzésében, de a közalapítványok megszüntetésével gyakorlatilag államosították és ma már nincsenek olyan eredményeik, mint korábban.

Ma az az általános, hogy amikor egy leszakadó társadalmi csoport problémáit akarják megoldani, akkor nem tíz évben gondolkodnak, hanem egy-két éves projekteket indítanak, felkavarják az állóvizet, két-három év múlva újabb projekt jön, megint elölről kezdik, nem egymásra épülnek a programok, így aztán a hatékonyságuk is nulla. Arra viszont jók, hogy miattuk elveszítsük a bizalmat, ami ezeknek a csoportoknak az eléréséhez kell. Azt mondják: hagyjatok már engem békén, néhányan jól élnek az uniós programokból, mi meg nem látjuk a hasznát!

- Márciustól új rendszerben jutnak segélyekhez a kistelepüléseken élők is. Polgármesterként hogy éli meg a változást? 

- Az, hogy a központilag biztosított segélyekről nem helyben kell dönteni, ez jó. De a forrásokat tekintve az új rendszer nehéz helyzetbe hozza a kistelepülési önkormányzatokat, mert ad ugyan kiegészítést adóerő képesség függvényében, de még nem tudjuk, hogy ezek fedezik-e az éves kiadásokat. Sok helyen emiatt eltöröltek juttatásokat, jellemzően a lakásfenntartási támogatást és gyógyszertámogatást, mert attól félnek, hogy ezekre nem lesz fedezet. Eddig ugyanis a lakástámogatás 80 százalékát az állam adta, márciustól a száz százalékot az önkormányzatnak kellene előteremteni.

Mondok másik problémát is, a helyi adók kérdését. Ma sok kistelepülésen egyedül a termőföldre lehetne kivetni helyi adót, de ez több szempontból is csapda. Ha hektáronként 4-5 ezer forint adót szedek be, akkor az önkormányzat bevétele túllépi azt a határt, amikor még jár plusztámogatás, vagyis mindenképpen rosszul járok. Ráadásul a helyi vállalkozók nem azért akarnak adózni, hogy az ő pénzükből fizessük a segélyeket. A települési környezetre, fiatalok ösztöndíjára adnának, erre nem.

- Ki is mondják a vállalkozók?

- Azt mondják, nem fizetnek adót, mert abból a semmittevő cigányokat fizetjük, és ez veszélyes. Ráadásul ügyes húzás ez a kormánytól: hagyja, hogy helyi szinten vívják meg a csatákat a polgármesterek a földtulajdonosokkal. A roma és nem roma települési vezetők is azt gondolják, hogy ha bevezetik a termőföld helyi adóját, azt a kormány majd egy tollvonással központosítja, ahogy minden területen erre törekszik. Ha központi adót vezetnének be, abból lázadás lenne, de így szétaprózva, bújtatva mégis bevezetik és megússzák a balhét.

- Mit tudnak tenni a roma településeket is negatívan érintő kormányzati lépésekkel szemben?

- Két-három hónap múlva újra találkozunk Siklósnagyfaluban, önkormányzati szövetségként igyekszünk konkrét javaslatokat megfogalmazni a kormánynak és nem csak kritizálni.