Előfizetés

Teljesítette a tervet Renzi

R.T.
Publikálás dátuma
2015.06.02. 07:34
Renzi azt közölte, az eredmény nem befolyásolja a kormány programját FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LAURA LEZZA
Teljesítette a tervet Matteo Renzi olasz miniszterelnök azzal, hogy az általa irányított Demokrata Párt (DS) a hétből öt tartományban szerzett többséget. A kormányfő eredetileg öt-hat tartomány megszerzését tűzte ki célként. A részvétel jóval alacsonyabb volt, mint a korábbi voksolások alkalmával.

Matteo Renzi fölényes győzelemről beszélt azután, hogy a Demokrata Párt teljesítette az elvárásokat, mégsem lehetett teljes a miniszterelnök öröme. A PD ugyanis vereséget szenvedett a baloldal fellegvárának tekinthető Liguria tartományban.

Itt az a Giovanni Toti aratott diadalt, aki egykor Silvio Berlusconi volt miniszterelnök tanácsadója volt. A politikust Berlusconi pártja, a Forza Italia, valamint az Északi Liga támogatta. A második helyen pedig a Beppe Grillo által fémjelzett, populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) jelöltje végzett.

Ugyanakkor a demokraták jelöltje nyert Toszkánában, Pugliában, Campaniában, Marchéban és Umbriában. A campaniai győzelemnek komoly hátulütői lesznek. A PD ugyanis ebben a tartományban Salerno polgármesterét, Vincenzo De Lucát indította. A politikust jogerősen ítélték el tavaly hivatali visszaélés miatt, így győzelme esetén sem foglalhatja el hivatalát.

Bár Renzi eredetileg más személyt akart indítani a tartományban, De Luca azonban megfenyegette: ha nem mellette dönt, akkor önálló jelöltként indul, ami jelentősen meggyengítette volna a PD pozícióit. Ez is azt jelzi, hogy Rómának csak korlátozott a hatalma a regionális tagszervezetek felett.

Vincenzo De Luca személyével a másik gond az, hogy közvetlenül a választás előtt feltette őt a parlament illetékes bizottsága a jelöltek feketelistájára, ami annyit tesz: nem tanácsolják a választóknak, hogy rá adják a voksukat. De Lucára ráadásul júniusban új eljárás vár csalás, illetve bűnszövetkezetben való részvétel miatt. Rá tehát hosszabb távon aligha számíthat a PD.

A hagyományosan jobbra szavazó Venetóban a várakozásoknak megfelelően Luca Zaia kormányzót, a bevándorlás ellenes Északi Liga (LN) politikusát megerősítették pozíciójában. Zaiát 2010 márciusában elsöprő többséggel, 60,2 százalékkal választották meg tartományi vezetőnek. Bár ezúttal néhány százalékot rontott akkori eredményéhez képest, nyilvánvaló, a baloldal nem tudott ütőképes jelöltet felállítani vele szemben.

A tartományban finoman fogalmazva aggodalommal szemlélik a különösen a déli tartományokat érintő menekültáradatot. A menedékkérők több mint felét ugyanis a kevéssé tehetős dél-olaszországi régióban szállásolták el. A gazdagabb Lombardia, vagy Veneto tartományban, ahol az Északi Liga is erősebb, mindent elkövetnek azért, hogy elkerüljék a bevándorlóknak szánt menhelyek kialakítását.

Debora Serracchiani, a PD főtitkárhelyettese összességében pozitívan értékelte pártja szerepését. Nem, tartja tragédiának a liguriai vereséget. Szerinte ugyanis az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a lakosság nagy része támogatja „a kormányzat bátor reformjait”. Serrachianinak, aki Friuli-Venezia Giulia tartomány kormányzója, a miniszterelnökhöz is volt egy kedves megjegyzése.

„Mióta Matteo Renzi a kormányfő, egy sor tartományt nyertünk vissza a jobbközéptől” – fejtette ki. Hozzátette, „biztos, 5-2-es győzelmet arattunk, s az utolsó egy év alatt összesen 10 tartományban kerültünk többségbe a korábbi hat helyett”.

Vasárnap a 20 tartományból hétben szavazhatott 22 millió választó. A voksolást a Renzi-kormány erőfelmérőjének tartották. A miniszterelnök tavaly februárban foglalta el hivatalát. A részvételi arány 54 százalékos volt, tíz százalékkal alacsonyabb, mint az előző alkalmával.

Ma dől el Morszi sorsa

Ma mondják ki a végső szót a két éve megbuktatott egyiptomi elnök, Mohamed Morszi ügyében. A Muzulmán Testvériség képviseletében államfővé választott Morszit és több mint száz társát május közepén halálra ítélte a bíróság, az ítélet azonban nem válik jogerőssé mindaddig, amíg a legfőbb vallási vezető, Sauki Allam sejk, az egyiptom főmufti jóvá nem hagyja. 

Kairóban arra számítanak, hogy Morszit akkor sem végzik ki végül, ha megerősítik a halálos ítéletet, tartani lehet ugyanis attól, hogy ismét tömegmegmozdulások robbannának ki.

Morszi volt elnököt és társait azzal vádolták, hogy a Hamász segítségével szöktek meg a börtönből a 2011 januári megmozdulások során. Morszit egy másik perben kémkedés miatt életfogytiglanra ítélték, s egy harmadik eljárásban erőszakra való felbujtás miatt 20 évet kapott. A fellebbezések várhatóan évekig elhúzódnak, ha Morszi halálos ítéletét mégis végrehajtanák, Szaddám Huszein óta ő lenne az első volt elnök, akit kivégeznek. Annak ellenére, hogy annak idején ünnepelték, hogy a Mubarak-rendszer bukásával, szabad választáson került hatalomra.

A kairói emberi jogi tanács hétvégén közzétett, friss jelentése szerint a Morszi megbuktatása óta legalább 2600 embert öltek meg, ezek legalább fele a volt államfő h íve volt. 2013. június 30. és 2014. december 31. között, a vizsgált időszakban 700 rendőr és 550 polgári személy veszítette életét erőszakcselekményben.

Morszi eltávolítását követően nagy megmozdulások robbantak ki, 2014 augusztusában két tüntetést is szétvertek Kairóban, csupán akkor legalább hatszázan haltak meg. A Muzulmán Testvériséget azóta ismét illegálissá nyilvánították, terrorista szervezetté minősítették, s lecsaptak követőire. Belügyminisztériumi információk szerint 36 ember halt meg őrizetben, emberi jogi szervezetek ezt a számot 80-98 közöttire teszik.

Leállították a tömeges adatgyűjtést

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.06.02. 07:31
Rand Paul szenátor (középen) kétes értékű győzelme után távozik a Capitoliumról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DREW ANGERER
Leállították a terrorizmus elleni harc jegyében indított tömeges adatgyűjtést az Egyesült Államokban, miután a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) számára felhatalmazást adó rendelkezések hatálya hétfőre virradóra lejárt, s azokat a szenátusnak nem sikerült meghosszabbítania. A még George W. Bush idejében, a 2001-es terrortámadások után adott széleskörű hírszerzési jogosítványokat korlátozó új jogszabályt, a Szabadság törvényt (Freedom Act) várhatóan a napokban megszavazzák a képviselők után a szenátorok is.

Nagy csata zajlott a vasárnap esti rendkívüli ülésen a washingtoni szenátusban. A kérdés az volt, hogy a sokat vitatott 2001-es törvény, a Patriot Act lejáró cikkelyeit még az éjféli határidő előtt sikerül-e meghosszabbítani, vagy pedig megszavazzák a képviselőházban május közepén – kétpárti támogatással, 338-88 szavazataránnyal – jóváhagyott új törvénytervezetet, amelyet Barack Obama elnök is támogat.

A szenátusi republikánusok egy része ragaszkodott volna az Edward Snowden által két éve leleplezett tömeges adatgyűjtés fenntartásához, s egy hete elutasította, hogy egyáltalán vitára bocsássák a Szabadság törvény tervezetét, amely korlátozza az amerikai állampolgárok körében a válogatás nélküli, széleskörű telefonos és internetes adatgyűjtést.

Mitch McConnell, a szenátus többségi vezetője azt szorgalmazta volna, hogy 2020-ig minden maradjon a régiben, s hosszabbítsák meg a három vitatott cikkelyt, köztük a hírhedt 215-ös számú rendelkezést, amely az NSA tevékenységének jogi alapját adta.

McConnell nem utolsósorban az al-Kaida és az Iszlám Állam jelentette veszélyre hivatkozva sürgette a hírszerzési jogosítványok érintetlenül hagyását. Harry Reid, a demokrata kisebbségi vezető ugyanakkor élesen bírálta, hogy a republikánusok más törvényekhez kötve zsarolták volna a szenátust, ellenezve a hírszerzés bárminemű reformját.

Igaz, maguk a republikánusok is erősen megosztottak, hisz demokraták mellett a republikánus szenátorok egy része is ellenezte a korábbi törvény ismételt meghosszabbítását. A vasárnap esti rendkívüli ülés főszereplője ugyanakkor a 2016-os elnökválasztáson indulni készülő Rand Paul, Kentucky állam szenátora volt, aki eltökélte, hogy minden áron megakadályozza az amerikaiak szabadságjogait szerinte súlyosan sértő Patriot Act meghosszabbítását.

Paul azonban a hírszerzési reformtervvel sem ért egyet, úgy véli, az nem megy elég messzire az NSA tevékenységének korlátozásában. A szenátusban ülő többi republikánus elnökaspiráns enyhén szólva sem nézte jó szemmel Rand Paul fellépését, mondván, csak választási megfontolásokból vállalta az NSA elleni „szabadságharcot”. Élesen bírálta Rand Pault az arizonai John McCain szenátor is, aki szerint kollégája saját érdekeit az amerikai nemzetbiztonsági érdekek elébe helyezi.

Barack Obama múlt pénteken felszólította a szenátorokat, hogy tegyék félre politikai ellentéteiket és sorakozzanak fel a Freedom Act mögött. A demokrata elnök, aki a Snowden-leleplezések nyomán ismételten ígéretet tett a hírszerzés megreformálására, szokásos hétvégi rádióbeszédében is nyomatékosította az üzenetet.

„Elnökként és főparancsnokként fő felelősségem az amerikaiak biztonságának védelme, ehhez pedig hatékony eszközökre van szükségünk, miközben védenünk kell az alkotmányban lefektetett szabadságjogokat is” – hangsúlyozta Obama. Sürgette a szenátust, hogy támogassa a Szabadság törvényt, ne állja útját a reformnak, mivel így a terrorizmus elleni harcban nélkülözhetetlen más rendelkezésük is hatályukat veszítik.

A szenátus május 23-án már megpróbálkozott a Freedom Act napirendre tűzésével. Ehhez legalább 60 szavazatra lett volna szükség, de 57-42 arányban végül akkor elutasították. A most vasárnap esti, ismételt voksoláson 77-17-es szavazataránnyal végül rábólintottak arra, hogy gyorsított eljárásban (obstrukciót kizárva) bocsássák vitára, majd tegyék fel szavazásra a hírszerzési reformtervet.

Mivel azonban addigra kifutottak az időből, erre már legkorábban akár ma vagy holnap sor kerülhet. Közben az NSA a törvény értelmében már vasárnap kora este elkezdte szerverei lekapcsolását, hogy éjfélre ténylegesen is befejezzék az adatgyűjtést. Hírszerzési illetékesek véleménye megoszlik, hogy a terroristák elleni fellépés átmeneti korlátozása milyen mértékű nemzetbiztonsági veszélyt jelent: egyesek súlyos kockázatokról beszélnek. A folyamatban lévő megfigyeléseket azonban a leállás nem érinti, s egyébként is bíznak benne, hogy csak néhány napos kiesésről van szó.

A hírszerzési reformtörvény várhatólag csupán korlátozott változásokat hoz. A jövőben a telefontársaságok kötelesek tárolni a beszélgetések úgynevezett metaadatait, de nem adják át azokat automatikusan az NSA-nak, a hírszerzés azonban bírói végzés alapján továbbra is lekérheti azokat.

A Freedom Act meghosszabbítja az előző törvény két másik rendelkezését, vagyis felhatalmazza az NSA-t, hogy ne kelljen új bírói engedélyt kérni, ha egy megfigyelt személy váltogatja a telefonjait, s továbbra is lehetséges a „magányos farkasok”, azaz külföldi hatalomhoz nem kötődő, terroristagyanús személyek megfigyelése. Az új törvény csak az amerikai állampolgárok tömeges megfigyelését állítja le, a külföldi állampolgárok megfigyelését a jövőben sem korlátozzák, arra egy másik jogszabály, a Külföldi Hírszerzési Megfigyelési Törvény (FISA) vonatkozik.

Az egész világot behálózó rendszer
A terrorizmus elleni harchoz eszközöket biztosító belbiztonsági törvényt, amelyet bonyolult elnevezésének kezdőbetűiről USA PATRIOT Act néven emlegetnek, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, George W. Bush elnöksége idején hozták meg. A rendelkezést 2011. október 24-én nagy többséggel fogadták el a képviselőházban (357-66), s egy nappal később szinte egyhangúlag, egyetlen ellenszavazattal ment át a szenátusban.
Minden korábbinál szélesebb körű felhatalmazást adott a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) terrorizmussal gyanúsított személyek őrizetbe vételére, házkutatásokra, lehallgatásokra, e-mail üzenetek és bankkimutatások bírói engedély nélküli beszerzésére. Emellett megerősítették a határellenőrzést, s megszigorították a beutazók átvizsgálását, pénzmosás elleni intézkedéseket hoztak.
A Nemzetbiztonsági Ügynökségnek adott felhatalmazások valódi mértékéről csupán 2013-ban, a Snowden-botrány nyomán értesült Amerika és a világ. A Patriot Act eredetileg 2005 végén lejárt volna, de nagy többséggel meghosszabbították, akárcsak 2011-ben, már Obama hivatali idejében. A hírhedt 215-ös cikkelyre hivatkozva építette ki az NSA 2006-tól a telefonos és internetes adatgyűjtés világot behálózó rendszerét.
Edward Snowden, az NSA volt szerződéses alkalmazottja leplezte le, hogy nem csupán terrorizmussal gyanúsított személyek kommunikációjának metaadatait raktározták el hatalmas adatbázisokban, hanem válogatás nélkül mindenkiét, az Egyesült Államokban és szerte a világon.Idén május 7-én egy New York-i fellebbviteli bíróság törvénytelennek minősítette az NSA titkos adatgyűjtését. A 97 oldalas indoklásban nem zárták ki, hogy a hatalmas mennyiségű magánjellegű adat tárolása az amerikai alkotmányba ütközhet. 2013 decemberében egy manhattani bíró még törvényesnek ítélte a tömeges méretű lehallgatási programot.
Az Oroszországban ideiglenes tartózkodási engedéllyel élő Edward Snowden a fellebbviteli döntés után nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a döntés valamennyi titkos kormányzati adatgyűjtési programra hatással lesz. Még nem tudni, hogy a magát közérdekű bejelentőnek tartó Snowden jövőjét befolyásolják-e ezek a döntések.