Előfizetés

Délre nyit a külgazdaság

Publikálás dátuma
2015.06.02. 07:25
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Magyarország javára fordítható az elmúlt időszakban Afrikában és Latin-Amerikában elindult gazdasági fejlődés, ha sikerül minél több szolgáltatást exportálni ezekbe az országokba - elsősorban mérnöki tudást, infokommunikációs és vízgazdálkodási szolgáltatásokat. Jelenleg a magyar export 2,3 százaléka jut Latin-Amerikába és Afrikába, míg a német és a holland kivitelnek csaknem az 5 százaléka - erről beszélt Szijjártó Péter egy, a déli nyitásról szóló tegnapi konferencián. 

Ezért az Eximbank 3,7 milliárd dolláros hitelkeretet nyit meg, hogy segítse a magyar vállalkozások sikeres üzletkötéseit a két régióban. Az európai uniós piac Magyarország hagyományos külpiaca, amelynek részaránya még nőtt is a teljes exporton belül. A több lábon állás jegyébe belátható időn belül szeretnénk egyharmadra növelni az Európán kívüli export részarányát - mondta, hozzátéve, hogy ez nem történhet az EU-s piacok rovására. A következő másfél évben ezért Magyarország öt új nagykövetséget nyit Kolumbiában és Peruban, illetve Afrikában - Angolában, Etiópiában és Ghánában. Az idei első negyedévben a teljes magyar kivitel 7,7, a behozatal 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Hárompárti „koalíció” a Quaestor-ügy albizottságában

Publikálás dátuma
2015.06.02. 07:22
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Megnőtt az esélye, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Quaestorral kapcsolatos, jelenleg banktitoknak minősülő adatait. A Fidesz által erőltetett módosítás zöld utat kapott az országgyűlés költségvetési bizottsága brókerbotrányokat vizsgáló albizottságában, igaz sajátos szavazati arány mellett. 

Az albizottság fideszes tagjai, valamint a jobbikos Hegedűs Lorántné és a szocialista Szakács László szavazta meg, hogy a törvénymódosító javaslat a parlament elé kerüljön, az LMP-s Schmuck Erzsébet, valamint Szelényi Zsuzsanna független képviselő nem írták alá a tervezetet.

A javaslat szerint az MFB-törvényt úgy módosítanák, hogy kikerülnek a banktitok alól az állami bank és a Quaestor között 2010 előtt született szerződések.

Maga az albizottság létrehozása és a mostani törvénymódosítás is a kormánypárt "ötlete", mindenáron szeretnék a szocialistákat is felelőssé tenni a Quaestor-ügyben. Az apropót az adja, hogy 2010 előtt az MFB, mint állami tulajdonú hitelintézet, a Quaestor vállalatcsoport egyik tagjának finanszírozást nyújtott.

Szűcs Lajos, az albizottság fideszes elnöke a testület ülése után újságíróknak elmondta: a törvénymódosítás azt is szolgálja, hogy az albizottság a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (Kehi) megkapjon olyan észrevételeket, vizsgálati eredményeket, amelyek az MFB és a Quaestor csoport ügyleteit érintik.

A Quaestor-ügy azonban már eléggé ráégett a Fideszre. A 2010 előtti történetek miatt indult Kehi-vizsgálat, ám az soha nem ért véget, és Tarsoly Csaba Quaestor-vezért soha ki nem hallgatták ez ügyben. A győri ETO Park - mert ennek építését hitelezte az MFB - bedőlését ráadásul azóta a Fidesz pénzjuttatással akadályozta meg. A brókercégnél számos kormányzati intézmény parkoltatta szabad forrásait, közülük néhány a Quaestor csődjével százmilliókat vesztett.

Szakács László szocialista képviselő közleményében magyarázta, hogy az MSZP azért vesz részt a brókerbotrányt vizsgáló parlamenti albizottságban, hogy kiderüljön az igazság. A Fidesz pedig azon dolgozik, hogy ne essen szó a párthoz közeli Tarsoly Csabáról, az agrártárca által eltőzsdézett 410 milliónyi közvagyonról, sem pedig arról, hogy miként kerülhetett a külügyi tárcától 4 milliárd forint közpénz a Quaestorba, és hogy hová lett ennek az összegnek a kamata - írta a képviselő.

Piros lapot kapott a kormány

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.06.02. 07:20
Az Alkotmánybíróság ezúttal úgy viselkedett, mintha teljesen független lenne a hatalmon lévőktől FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása, vagyis a természetvédelmi területeket nem lehet átjátszani a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA). Az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János államelnök kifogásait nagyrészt elfogadva döntött úgy, hogy a törvényt nem lehet kihirdetni.

Az Alkotmánybíróság hétfőn kimondta, alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, vagyis nem kerülhet át a nemzeti földalapkezelőhöz a nemzeti parkok területének vagyonkezelői joga, mert alaptörvénybe ütközik.

A legfőbb bírói testület azt követően foglalt állást, hogy Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult közjogi érvénytelenség miatt. Szerinte minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához, illetve azt is felvetette, hogy sérülhettek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e. Ez utóbbit az Ab nem tartotta alaptörvénybe ütközőnek.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára kommentálta az Ab hétfői döntését: "azt szerettük volna", hogy ne tíz különböző helyen dőljön el, hogy miként hasznosítják a földet bérbe adás útján, hanem egy központban, az NFA-nál történhessenek meg a döntések egy szabály mentén - mondta. "Természetesen tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság döntését, és tanulmányozzuk azokat az észrevételeket, amiket tett" - mondata az államtitkár.

Az Alkotmánybíróság most közmegelégedésre döntött FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Az Alkotmánybíróság most közmegelégedésre döntött FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus a Népszavának elmondta, elégedettek az Ab döntésével és úgy vélte ezt már nem kerülheti meg a kormányzat. Ha az államelnök nem fordult volna a testülethez, megtette volna az ellenzéki párt. A legjobb az lett volna, ha ez a törvénymódosító javaslat meg sem születik, de az Ab határozata tanulságul szolgálhat a Fidesznek, hiába hiszi, hogy mindenható, nem az, még működnek belső korlátok - tette hozzá a szakpolitikus. Gőgös azonban arra is figyelmeztetett, hogy az továbbra is kérdés, hogy a nemzeti parkok által kiírt pályázatokat hogyan bírálják el, hogy nem nyerhetnek-e olyanok területeket, akikről gyanítható, hogy kizárólag a földalapú, illetve a környezetgazdálkodási támogatás megszerzése a céljuk.

A korábbi Alkotmány is kimondta a természet- és környezetvédelmi visszalépés tilalmát - emlékeztetett Sallai R. Benedek, az LMP szakpolitikusa. A kormány figyelmen kívül akarta hagyni, hogy a védett területek fölött a mindenkori természetvédelmi kezelőnek kell a vagyonkezelői jogot gyakorolnia. Ezzel tudja ugyanis garantálni a megfelelő szintű természetvédelmet - tette hozzá.

Az LMP szakpolitikusa hangsúlyozta, az Ab igen helyesen nem csak eljárásjogilag, hanem tartalmilag is megvizsgálta a törvénymódosítást és megállapította, hogy alkotmányellenes a védett területek kezelői jogának elvonása. Sallai megemlítette, az Ab ugyan elismerte, hogy a hatályos szerződések felbonthatók, de ennek már nincs jelentősége a a két elutasított törvényhely miatt. Emellett az elmúlt öt év törvényhozási kormányzati arroganciáját tekintve ez a döntés elgondolkodtathatja a kormánypártokat is, hogy a kapkodó törvényhozás miatt születnek hibás, illetve a mostani ügyhöz hasonló alkotmánysértő jogszabályok - tette hozzá Sallai.

Megdöbbentő, hogy "a fideszes földrablás" gyakorlatilag akadály nélkül ment végig a közigazgatáson, és csak az Alkotmánybíróság tudta megállítani, illetve az is, hogy a környezetvédelemért is felelős Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a természetvédelemre káros törvényjavaslatot terjesztett be - jegyezte meg Szabó Rebeka a Párbeszéd Magyarországért (PM) környezetvédelmi szakpolitikusa. Az Alkotmánybíróság döntését kommentálva fontosnak tartja, hogy a testület kimondta: a természetvédelem elért jogszabályi szintje nem csökkenthető. Az ellenzéki párt elnökségi tagja is megerősítette, az NFA nem alkalmas a természetvédelmi szempontok érvényesítésére, nincsen meg hozzá a szaktudása, a szakemberei, hiányoznak az intézményi feltételek.

Az Együtt a természetvédelmi szervezetekkel összhangban arra szólítja föl a Fidesz-KDNP-t, hogy tegyen le a kérdés újraszabályozásáról, mert azzal helyrehozhatatlan károkat okozna. A kormánypártok ne próbálják alkotmánymódosítással, vagy bármilyen más jogtechnikai trükközéssel áterőltetni ezt az alkotmányellenes és káros törvénymódosítást - jelezte a párt.

Nem lehet nem dönteni
Az Ab megsemmisítette azt a rendelkezést, amely szerint a föld adásvételi szerződés jóváhagyásáról döntő hatóságnak a földbizottság "hallgatása", vagyis állásfoglalása hiányában is kötelező megtagadnia a szerződés jóváhagyását.
Az Ab szerint az sincs összhangban az alaptörvénnyel az sem, hogy a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtható kifogást a helyi képviselő-testület úgy bírálhatta el, hogy a döntése ellen nem volt helye további jogorvoslatnak. Az Ab kimondta, hogy a képviselő-testület határozata közbenső érdemi döntésnek minősül, vele szemben a bírósági felülvizsgálat biztosítása az alaptörvényből eredő követelmény.Ugyanakkor az Ab kimondta azt is, hogy nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal, hogy a földbizottságok megakadályozhatják a termőföldek adásvételét.
Az Ab határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, ám az alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatók. A Népszava információi szerint ugyan néhány településen már megalakultak a helyi önkormányzati testület alkotta földbizottságok, de a legtöbb helyen még mindig a kormányközelinek tartott Agrárkamara látja el ezt a feladatot.