Előfizetés

Újra támad a MERS-vírus

MERS-vírussal fertőződött meg 15 személy Dél-Koreában. Ahogyan azt az index.hu írja, nagy valószínűség szerint a fertőzés egy 68 éves férfitól ered, akinél május 20-án állapították meg a fertőzés tényét, két héttel azután, hogy visszatért közel-keleti útjáról. Ennek során két napot töltött Szaúd-Arábiában, ahol ez a vírus a legelterjedtebb fertőzések közé tartozik.

A vírust Kínában is észlelték múlt pénteken. A helyi jelentések szerint egy 44 éves dél-koreai férfinél fedezték fel a fertőzést, aki nem sokkal azután, hogy meglátogatta édesapját - aki szintén fertőzött - észlelte magán a tüneteket. Ennek ellenére, megszakítva önkéntes karanténját Hongkongba repült, majd busszal Sencsenen keresztül Hujcsouba utazott tovább.

A férfira csak a hongkongi repülőtéren figyeltek fel láza miatt, ott azonban elhallgatta, hogy korábban MERS-fertőzöttel érintkezett volna. Az eset kapcsán a hongkongi egészségügyi illetékesek közölték, 12 embert - köztük kilenc kínait és három koreait -, akik a repülőgépen kapcsolatba kerültek a koreai férfival, elővigyázatosságból két hétre elkülönítőkbe zárták.

A MERS koronavírus létezése nem ismeretlen. A köhögéssel, lázzal, légzési nehézségekkel járó légúti megbetegedést okozó és gyakran vírusos tüdőgyulladást előidéző betegség korábban már jelentett ugyanis gondot. A koronavírus 2012-ben jelent meg meg Szaúd-Arábiában, egy évre rá pedig el is terjedt, így Európa több országában is észlelték.

A fertőzöttek halálozási aránya az eddigi tapasztalatok alapján magas, köszönhetően annak, hogy a fertőzés ellen semmilyen vakcina nincs. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napokban közölt adatai szerint a MERS korábbi feltűnése óta összesen 1139 esetet regisztráltak, közülük 431 volt végzetes.

Ukrán kormányzó lett a volt grúz elnök

Mihail Szaakasvili volt grúz elnököt nevezte ki szombaton Odessza megye kormányzójává Petro Porosenko ukrán államfő. Szaakasvili már korábban megkapta az ukrán állampolgárságot, mert Porosenko a kormányzati reformokkal foglalkozó nemzetközi tanácsadói testülete vezetőjének tette meg.

Az ukrán elnöknek számos külföldi tanácsadója van, a kormányban három olyan miniszter dolgozik, aki a kinevezéssel kapott ukrán állampolgárságot. A tanácsadók azonban egyelőre nem tudnak különösebb eredményeket felmutatni, a nemzetközi hitelezők, támogatók és szervezetek egyaránt a reformok felgyorsítását kérik Kijevtől.

Szaakasvili 2004 januárja és 2013 novembere között volt Grúzia elnöke. Választási veresége után, 2013 novemberében külföldre távozott, korábban az Egyesült Államokban, most Ukrajnában él. A Nyugat-barát, oroszellenes politikusként ismert volt grúz vezető a grúz-orosz háború idején is elnök volt.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök "cirkuszi tréfának" minősítette ukrajnai kinevezését, emlékeztetve, Grúziában több bűncselekmény vádjával akarják felelősségre vonni. Az új oroszbarát grúz hatalom több vádat is emelt a volt elnök ellen. Többek között egy parlamenti képviselő elleni fegyveres támadás megszervezésével, hivatali visszaéléssel és közpénz jogosulatlan használatával vádolják. Kérték kiadatását, de Ukrajna megtagadta azt.

Porosenko azt várja el Szaakasvilitől, hogy kormányzóként biztosítsa Odessza szuverenitását és területi épségét, védje meg e stratégiai területet és vegye fel a harcot a korrupcióval. A fekete-tengeri kikötőváros stratégiai jelentőségét a Moldovából kivált Dnyeszteren túli enklávé adja, ahol orosz csapatok, úgynevezett békefenntartók állomásoznak. Március közepén John McCain amerikai republikánus szenátor is arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz katonák Putyin parancsára Odesszában is támadást indíthatnak.

Ukrajnában nem mindenki örül a grúz kormányzónak. Dnyipropetrovszk nemrég leváltott nagyhatalmú kormányzója, az ukrán önkéntes csapatok egyik legnagyobb finanszírozója, Igor Kolomojszkij oligarcha például azt mondta, hogy Szaakasvili Odesszát átadhatja az oroszoknak. A Ukrán Radikális Párt vezetője Oleg Ljasko szerint, Szaakasvili kinevezése "az ukrán nemzet megalázása".

Orosz feketelista

Publikálás dátuma
2015.06.01. 07:35
Még Anna Maria Corazza Bildt svéd néppárti EP-képviselő is a listára került FORRÁS: EURÓPAI PARLAMENT
Önkényesnek és megalapozatlannak minősítette az Európai Unió az Oroszország által átadott kitiltási listát. Moszkva az elmúlt hónapokban több európai politikus beutazását tagadta meg, de csak most hétvégén adta át az EU moszkvai képviseletének a 89 nevet tartalmazó listát, amelynek egy kiszivárogtatott változata, feltehetőleg német forrásból az internetre is felkerült. Magyar politikus neve nem szerepel rajta.

Az Európai Unió többszöri követelésre kapta meg a kitiltottak névsorát, amelyhez az orosz külügyminisztérium semmiféle kommentárt nem fűzött. „Semmiféle információnk nincs arról, milyen jogalap, szempontok alapján, kik és milyen eljárásban hozták meg a döntést” – közölte szombaton egy EU-szóvivő.

A listán szereplők egy része a korábbiakban élesen bírálta Oroszországot. A moszkvai külügyminisztérium egy illetékese nem erősítette meg a kiszivárgott lista eredetiségét, s indoklásként csupán annyit közölt, hogy az Európai Unió által Oroszország ellen hozott szankciók „eredményeképpen” állították össze a listát.

Felkerült az Oroszországban nem kívánatos személyek listájára Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes, aki már nincs is benne az új brit kormányban, rajta van a listán a kevésbé ismert német Uwe Corsepius, az Európai Tanács főtitkára. Malcolm Rifkind korábbi brit, Katrin Suder jelenlegi német védelmi miniszter beutazását sem engedélyezik.

Mark Rutte holland kormányfő közölte, hogy az EU megosztotta a tagországokkal a listát, három holland politikus neve szerepelt rajta. De a kitiltottak között van Bernard-Henry Levy francia filozófus, Daniel Cohn-Bendit EP-képviselő, a zöld frakció társelnöke, Guy Verhofstadt volt belga kormányfő, az EP-ben a liberális frakció vezetője, Anna Maria Corazza Bildt, Carl Bildt volt svéd kormányfő felesége, szintén EP-képviselő.

A cseh politikusok közül az EU volt bővítási biztosa, Stefan Füle, Jaromir Stetina EP-képviselő, Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke, illetve a TOP 09 párt egy másik képviselője, Marek Zenisek is. Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnök, EP-képviselő mellett még 13 lengyel politikus került fel Moszkva feketelistájára.

A három balti állam majd húsz politikusát is feltették. Magyar és szlovák név nem található a kiszivárogtatott névsorban. Amikor még márciusban először szó esett az orosz kitiltási listáról, úgy hírlett, 200 név szerepel rajta, köztük 15 magyar személy, köztük egy volt kormányfőé.