Iráni atomalku: közeledik a határidő

Már csak egy szűk hónap van hátra az iráni nukleáris program ügyében hosszú ideje folyó, időnként sikert idéző, máskor kudarccal fenyegető tárgyalások befejezésére kitűzött határidőig. Tervek szerint június 30-ig kellene egyetértésre jutni Teheránnak és hat tárgyalópartnerének (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország), ám a kilátások enyhén szólva is vegyesek. 

A Svájcban folytatott eddigi fordulókon meg tudtak állapodni egyfajta keretegyezményben (ennek értelmében a nemzetközi pénzügyi és gazdasági szankciók feloldása fejében Irán beleegyezik atomprogramja visszafogásába és nemzetközi ellenőrzésébe), ám az április elejei egyetértés múlékonynak bizonyult. Irán legfőbb vallási vezetője, Hamenei ajatollah ugyanis azóta többször is határozottan leszögezte: szó sem lehet semmiféle külföldi kontrollról, s egyáltalán nem fogják beengedni a nemzetközi ellenőröket az iráni nukleáris létesítményekbe, erőművekbe és kutatóközpontokba. Teherán emellett bármiféle kompromisszum előfeltételének tekinti a kereskedelmi és más büntető intézkedések azonnali megszüntetését.

A két főtárgyaló, John Kerry amerikai és Javad Zarif iráni külügyminiszter tegnap Genfben újabb megbeszélést tartott, amelyen a „szóban forgó kérdések teljes körét áttekintették”. A további huzavonának azonban a hónap végi határidő ezúttal korlátot szab. Amerikai bejelentések szerint Washington nem szándékozik újabb halasztást adni, ha június 30-ig nem érnek el áttörést. Az Iránnal szemben szigorúbb fellépést szorgalmazó Franciaország viszont nem zárta ki, hogy az egyezkedés átcsúszhat júliusra is. A fő dilemmát továbbra is az jelenti, hogy a nemzetközi közösséget aggasztja, nem készül-e Teherán atomfegyver kifejlesztésére.

Szerző
Témák
Irán USA atomalku

Véres hétvége Szíriában

Publikálás dátuma
2015.05.31. 13:30
Szíriai menekültek Törökországban Fotó: Carl Court/ Getty Images Hírek
Még az elmúlt hónapokhoz képest is különösen véres hétvégéről számoltak be a nemzetközi hírügynökségek Szíriából. A közel-keleti ország északi részén levő, népes Aleppóban, s a közelében levő Al-Bab városban csaknem 100 halottat követeltek a harci cselekmények. 

Aleppo lázadók által ellenőrzött negyedében tucatnyi ember esett áldozatul, Al-Babra pedig állítólag a kormányerők egyik helikoptere két, úgynevezett hordóbombát dobott, a halottak száma meghaladja a hatvanat. A damaszkuszi kormány következetesen cáfolja a hordóbombát bevetését, ám az elmúlt hetekben jelentések sora számolt be ilyen akcióikról. Ez a harceszköz valójában csakugyan egy testes fémhordó, amelyet robbanószerrel töltenek meg. Pontos célzásra nemigen alkalmas, ám pusztító hatása félelmetes.

Az Iszlám Állam közben – számolt be róla a Reuters – felrobbantotta a nemrég elfoglalt Palmira város közelében található, hírhedt, Tadmur nevű börtönt, amely hosszú évek óta a szír rendszer szimbolikus létesítménye, ahol ellenzéki aktivisták és felkelők ezreit tartották fogva.

Szerző
Témák
Szíria Aleppo
Frissítve: 2015.05.31. 13:46

Hillary Clintonnak is vetélytársa akadt

Bár sokáig úgy látszott, hogy Hillary Clinton jövőre akadály nélkül megszerezheti a demokrata elnökjelöltséget, a jelek szerint mégis lesznek vetélytársai. Tegnap Martin O’Malley, Maryland állam volt kormányzója jelentette be, hogy pályázik a Fehér Házért. O’Malley Baltimore-ban tartotta kampánynyitó nagygyűlését. Kormányzóvá választása előtt a város polgármestereként szolgált. Washington DC-ben született, a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetemen végzett, majd a Marylandi Egyetemen szerezte jogi diplomáját. O’Malley felesége bíró, négy gyermekük van.

O’Malley a Demokrata Párt liberális szárnyának támogatását reméli megszerezni. Jelezte, hogy fiatalabb, aktívabb jelölt lenne, aki többet törődik majd a lemaradottak sorsával, mint a középutas, védelmi kérdésekben Obamánál némileg keményvonalasabb volt külügyminiszter, korábbi szenátor, aki mögött nagyhatalmú, befolyásos körök állnak. A volt kormányzó szerint új arcokra, új vezetésre van szükség. „Az elnöki poszt nem korona, amit két királyi családon belül adnak felváltva tovább” – mondta O’Malley, utalva arra, hogy Hillary Clinton egy volt elnök felesége, az indulását eddig lebegtető Jeb Bushnak pedig bátyja és apja is az Egyesült Államok elnöke volt.

A demokrata oldalon az 52 éves Martin O’Malley a harmadik pályázó, hiszen korábban bejelentkezett már a demokrata elnökjelöltségért a 73 éves Bernie Sanders vermonti szenátor is. A felmérések szerint azonban a volt First Lady toronymagasan vezet, s nem csupán a demokrata mezőnyben. A republikánus mezőny jóval népesebb, már nyolcan vannak, s további aspiránsok indulása várható a 2016-os elnökválasztáson. Legutóbb a magyar felmenőkkel rendelkező George Pataki, New York állam volt kormányzója jelentette be, hogy csatába száll a Fehér Házért.

Szerző