Előfizetés

Véletlenül küldtek anthraxot

Az amerikai hadsereg véletlenül anthrax (lépfene) baktériumokat szállított kilenc laboratóriumba, s még egy Dél-Koreában lévő amerikai katonai bázisra is. A Pentagon szóvivőjének tegnapi bejelentése szerint a Utah államban lévő Dugway bázis laboratóriumából indították útnak a szállítmányokat. Az amerikai védelmi minisztérium együttműködik a járványügyi hatóságokkal, de biztosították a lakosságot, hogy a minták nem jelentenek veszélyt. 

A dél-koreai Osan légibázison 22 személy kerülhetett érintkezésbe a mintákkal, egyikük sem fertőződött, de elővigyázatosságképpen gyógyszeres kezelést kapnak. Az Egyesült Államokban négy ember kap megelőzésképpen gyógyszert. Kalifornia, Maryland, New Jersey, New York, Tennessee, Texas, Virginia és Wisconsin államban kilenc állami és magánlaboratóriumba érkezett tévesen anthrax-minta, valamennyit begyűjtötték és megsemmisítették a járványügyi illetékesek. Az incidenst kivizsgálják.

Tavaly nyáron Atlantában volt anthrax-riadó, akkor 86 ember kerülhetett érintkezésbe anthrax-spórákkal. Az akkori eset nyomán kongresszusi meghallgatást is tartottak. Tom Frieden, a Járványügyi Ellenőrző és Megelőző Központ (CDC) igazgatója azt mondta: „Az anthrax-incidens teljességgel elfogadhatatlan, soha nem lett volna szabad megtörténnie.” Több CDC-laboratóriumban is szabályalanságokat tárt fel a tavalyi vizsgálat.

Megdöbbentő éhezési statisztikák

A világ húsz legkevésbé fejlett országában a lakosság negyede szabályosan éhezik – tette közzé a megdöbbentő adatot tegnap az ENSZ illetékes szervezete, a FAO. 

Az összesített statisztika szerint csaknem egymilliárd ember (a pontos szám 975 millió) küzd alultápláltsággal világszerte, s bár ez halovány javulást jelent a 25 évvel korábbi, hasonló felméréshez képest, a helyzet aligha nevezhető elfogadhatónak. Bizonyos előrelépés mutatkozik ugyan Latin-Amerika, Dél- és Kelet-Ázsia egyes körzeteiben, de Afrika kiterjedt régióiban az éhezés ma is éppoly fenyegető rém, mint negyedszázada – olvasható ki a világszervezet összesítéséből, amelyet a brit The Independent ismertetett.

A világ egyik legszegényebb országa, Haiti vezeti a listát: a karibi államban a majdnem 6 milliós lakosság több mint fele (53,4 százaléka) éhezik. A további sorrend: Zambia (47,8 százalék), Közép-afrikai Köztársaság (47,7 százalék), Namíbia (42,3 százalék). A helyzetet súlyosbítja, hogy az érintett államoknál korántsem csupán természeti tényezők és csapások felelősek a kialakult állapotokért, hanem a politikai bizonytalanság és a társadalmi feszültségek is.

A skótoknál tilos a kegyes halál

A heves vita és a megható, sokszor érzelemtől fűtött érvelés ellenére nem sikerült elfogadtatni a skót parlamentben a tegnapi szavazáson az úgynevezett kegyes halál engedélyezésének elvéről benyújtott törvénytervezetet. 

A voksolás során 82:36 arányban a honatyák elvetették annak lehetőségét, hogy halálos kór esetén a betegnek az eddigi szabályozásnál könnyebb, kiterjedtebb formában lenne joga orvosi közreműködéssel, önként véget vetni szenvedéseinek.
A törvényjavaslatot először öt évvel ezelőtt nyújtotta be Margo MacDonald képviselő, aki maga is érintett volt a kérdésben, ám kezdeményezése sikertelen maradt. Ő már nem érte meg a mostani voksolást, mert tavaly elhunyt Parkinson-kórban. A javaslatot a skót zöldek csoportjának vezetője, Patrick Harvie karolta fel, aki személyesen fogadta meg MacDonaldnak, hogy képviseli az ügyet. Ám voltaképp az edinborough-i parlamentben a témát nem pártalapon vitatták, s a frakciók is szavazási szabadságot adtak tagjaiknak. A skót kormány ugyanakkor világossá tette, hogy ellenzi a törvényjavaslatot, s így a más országokban is nagy vihart kavaró javaslat elvetését pártolja. Shona Robinson egészségügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi szabályozás világos, s törvényellenes lenne segédkezet nyújtani valaki öngyilkosságához.