Előfizetés

Gáza: régi háborús bűnök és újabb rakéták

Kilenc hónap nyugalom után Izraelben újra megszólaltak a légvédelmi szirénák. Az Amnesty International háborús bűnökkel vádolja a Hamászt.

Gázai célpontokat bombázott szerda reggel az izraeli légierő, válaszként a kedd esti gázai rakétatámadásra. A Jerusalem Postnak nyilatkozó katonai szóvivő szerint az izraeli hadsereg a gázai palesztin enklávé déli részén azonosított, a terrorinfrastruktúrához tartozó célpontokra mért csapást.

Kilenc hónapig nem kellett megszólalniuk az izraeli légvédelmi szirénáknak, a tavaly augusztus 26-i fegyverszünet óta ugyanis először hajtottak végre rakétatámadást Izrael ellen a Gázai övezetből. Egyelőre nem tudni ki követte el, a Hamász nem vállalta a támadást. Az övezetben több radikális csoportosulás van, amelyek a Gázát uraló Hamász „békülékenységét” nem tekintik magukra nézve is kötelezőnek.

Ugyancsak szerdán ismertette jelentését az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet, miszerint a Hamász tavaly nyáron, Izraelnek a Gázai övezetben folytatott Erős Szikla elnevezésű hadművelete alatt palesztin civileket végzett ki, ami háborús bűnnek minősül.

Az ötvennapos hadműveletben 2200 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben, izraeli részről 73 ember halt meg. Éppen ezért számos nemzetközi civil csoportosulás általában Izraelt vádolja háborús bűnökkel, maga az AI is egy korábbi jelentésében megfogalmazta ugyanezt a vádat.

A most bemutatott jelentésében azt állítja az emberi jogi szervezet, hogy a Hamász arra használta ki a hadműveletet, hogy leszámoljon olyan palesztinokkal, akik szerinte együttműködtek Izraellel és emberrablások, kínzások és gyilkosságok brutális sorozatát követte el rivális szervezetek, például a Fatah tagjai ellen.

Érezhetően csökken a magyarok száma

A születések száma mintegy 3 százalékkal, a halálozásoké 15 százalékkal nőtt 2015 első három hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest, így a természetes fogyás mértéke is jelentős mértékben emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az adatok szerint 2015 januárja és márciusa között 22014 gyermek jött világra, 703-mal, 3,3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az év első három hónapjában 37 823-an hunytak el, ez a szám nagymértékben, 15 százalékkal (4828-cal) haladja meg a 2014. január-márciusi értéket. Az adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy a természetes fogyás a 2014. január-márciusi 11 684-gyel szemben 2015 első három hónapjában 15 809 emberrel nőtt, vagyis 1,7 ezrelékponttal, 6,5 ezrelékre emelkedett.

A friss adatok teljesen ellentmondanak a kabinet retorikájának, például Lázár János kijelentéseinek, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis május 14-i sajtótájékoztatóján még arról beszélt, hogy a kormány család- és egészségpolitikai intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt húsz hónapban a halálozások száma csökkent, a születéseké jelentősen növekedett.

Ismét üldözik a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:13

Módosította a fővárosi hajléktalanrendeletet szerdai ülésén a fővárosi közgyűlés, lényegi változás azonban nem történt, a szabályozás értelmében Budapest több területén továbbra is büntethetők a hajléktalan emberek, csak azért, mert az utcán élnek. Tarlós István szerint a nincstelenek jogaiért kiállók félreértik az intézkedéseket, a főpolgármester szerint a városvezetés nem akarja kriminalizálni a hajléktalan embereket. Mégis ez történik.

Folytatódik a fedél nélküliek hatósági üldözése a fővárosban, a tegnapi közgyűlésen ugyanis elfogadták az úgynevezett hajléktalanrendelet módosított változatát, amely meghatározza, mely közterületekről kell kitiltani az utcán élő embereket. Az előterjesztést 21 igen és 3 nem szavazattal fogadta el a testület, a közgyűlés azonban nem volt zökkenőmentes, a hajléktalanokat segítő A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistái "Lakhatást, ne zaklatást!",

"A szegények nem bűnözők!" feliratú transzparensekkel jelentek meg az ülésteremben, így tiltakozva a nincstelenek vegzálása ellen. A közgyűlés előtt az AVM nyílt levelet is küldött a képviselőknek, amelyben arra kérték őket, ne szavazzák meg a módosítást. "Az életvitelszerű közterületen lakás büntetése ellehetetleníti az utcán élő emberek életét, és sérti emberi és állampolgári jogaikat azáltal, hogy börtönnel fenyegeti őket azért, mert az utcán vagy erdőben kell élniük. Az utcai élet kényszerhelyet, amelynek az oka a szegénység, a munkanélküliség és a felelős lakáspolitika hiánya" - írták.

A rendelet módosítására azért volt szükség, mert a korábbi nagy részét a Kúria tavaly decemberben jogszabályellenesnek ítélte és 2015. május 31-ével megsemmisítette. Az indoklás szerint a kerületek sok esetben túlzásba estek, az akkor még a fideszes Papcsák Ferenc által vezetett Zuglóból például szinte teljesen kitiltották az utcán élőket. A Kúria döntése után Tarlós István levélben kereste meg a megsemmisítés által érintett tíz kerület polgármesterét, kérve, vizsgálják felül a korábbi igényeiket, és tegyék meg új javaslatukat.

A Kúria által szabálysértőnek ítélt kerületek közül most heten jelöltek meg újból olyan területeket, ahol tiltott lesz "az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás", három kerület - a XIII., a XIV. és a XXII. - még nem jelentett be tiltott zónákat. A legnagyobb változás Zuglóban történt, itt biztos, hogy nem is lesznek tiltott közterek. Karácsony Gergely (PM) polgármester közleményben jelezte: a hajléktalan emberek hatósági vegzálása nem csak embertelen, alkotmányellenes, hanem egyszerűen értelmetlen is, a korábbi tiltás ellenére nem lett kevesebb hajléktalan ember Zuglóban.

Bár a kerületek finomítottak tiltólistájukon, a főváros legnagyobb részén továbbra is büntethetőek a hajléktalan emberek, csak azért, mert közterületen élnek. Az AVM csoport egyik aktivistája tegnap szeretett volna felszólalni az előterjesztés vitájában, ám Tarlós ezt nem engedte. A főpolgármester szerint az utcán élők jogaiért kiálló civilek csak heccelik a hajléktalanokat és nem segítenek a megoldásban.

Kijelentette: egyetért azzal, hogy a város mindenkié, így például a másik 1 millió 700 ezer lakosé is, akiknek számít például a közterületek állapota. Mint mondta, "kimondott rosszindulattal" lehet a hajléktalankérdés kriminalizálásának nevezni azt, hogy "a szociális vonulat mellett valóban egy rendészetinek mondható vonulatot is" figyelembe vesznek, de - mint hangsúlyozta - nem ez a szándék vezeti őket.

Új híd a Margitszigetre

- Elfogadták a 3-as metró szerelvényeinek felújításához szükséges pénzösszeg biztosításáról és felhasználásáról szóló, BKV Zrt.-vel kötött megállapodást, mely szerint a járműpark korszerűsítéssel egybekötött felújításának kezdési időpontja 2015. július 1-je, a befejezés tervezett időpontja pedig - az üzembe helyezés tervezett határideje - 2017. december 31. A járműpark felújítására 60 milliárd forintnyi kölcsönt vesz fel euróban a főváros. Mindeközben a HÉV-hálózat is bajban van, az Origo szerint a csaknem 40 éves átlagéletkorú járművek cseréjére legalább 300 milliárd forintot kellene költeni.

- Döntöttek a 2017-es budapesti vizes világbajnoksághoz kapcsolódó fejlesztések előkészítéséről is. A tervek szerint a Kossuth Lajos tér és a világbajnokságnak helyszínt adó Dagály fürdő közötti partszakaszt rendeznék, a Margitsziget és a pesti oldal között gyalogoshíd épülne. A bajnokság fő helyszínét jelentő új "úszópalota" és a belváros között egy sétány és bicikliút biztosítaná a kapcsolatot.

- Több fizetős parkolóhely a kerületi önkormányzatok kezdeményezésére lesz a VIII. és a XIII. kerületben.

- Döntöttek a városarculattal, innovációval és kreatív iparral kapcsolatos feladatokat ellátó nonprofit gazdasági társaság megalapításáról. A társaság tevékenységi körébe tartozik majd Budapest arculatának kidolgozása, a város meglévő értékeinek marketingcélú népszerűsítése, logója tervezésének koordinálása, az arculatfejlesztési stratégia kialakítása.

- A Sziget Kft.-vel való együttműködési megállapodás megkötéséről is döntöttek az idei Sziget Fesztivál és Gyerek Sziget rendezvények kapcsán. A fesztivál 2011-től - a közgyűlés döntése alapján - közterület-használati díjat fizetett a fővárosi önkormányzatnak, ez a 2015-ös évre 70 millió forint (plusz áfa) lesz.

A fővárosban is „megvetheti lábát” Tiborcz
A közgyűlés világítási mestertervet fogadott el, amely új alapokra helyezi a városi közvilágítás tervezését és megvalósítását, ezt a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-nek kell érvényesítenie. A mesterterv egyebek mellett meghatározza a köz- és díszvilágítással szemben támasztott elvárásokat, az uniós vállalások szerint is szükséges energiaracionalizálási és korszerűsítési törekvéseket is beleértve.
A javaslat elfogadása előtti vitában Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője arra kérte Tarlós Istvánt, nyugtassa meg, a mesterterv "nem ágyaz meg" Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje üzleti érdekeltségeinek. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: "a miniszterelnök veje tavaly decemberben 14,2 millió forintért 233 lámpatestet cserélhetett ki, de a fővárosban akár 100 ezer lámpatestet is ki lehet cserélni, ami mintegy hatmilliárd forintos megbízást jelentene".