Zugló nem tiltja ki a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2015.05.27. 13:46
Fotó: Népszava
Módosította a fővárosi hajléktalanrendeletet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, a legjelentősebb változás, hogy a XIV. kerületben nem lesz olyan terület, ahol tilos az életvitelszerű közterületi tartózkodás.

Az előterjesztést 21 igen és 3 nem szavazattal fogadta el a testület. Nemmel voksolt Gy. Németh Erzsébet (DK), Székely Sándor (Együtt) és Csárdi Antal (LMP).

A Fővárosi Közgyűlés 2013. november 14-én fogadta el azt a rendeletet, amelyben kijelölték azokat a területeket, ahol szabálysértésnek minősül az életvitelszerű közterületi tartózkodás. Ennek a rendeletnek az első pontjában a fővárosi, a másodikban a kerületi területeket jelölték ki. Az alapvető jogok biztosának kezdeményezése alapján a Kúria 2015. január 20-án közzétett határozatával vizsgálta meg a rendelet második mellékletét, amelyben törvénysértőnek találta és 2015. május 31-ével megsemmisítette a következő tíz kerületre vonatkozó közterület-kijelöléseket: II., IV., IX., X., XIII., XIV., XVI., XVII., XXI., XXII.

A Kúria döntésének elvi lényege, hogy a szabályozásból minden kijelölt közterület esetén egyértelműen ki kell tűnnie a védett közérdek mibenlétének (közrend, közbiztonság, közegészség, kulturális értékek védelme), ezért a szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit meghaladja az olyan önkormányzati rendeleti rendelkezés, amely az önkormányzat illetékességi területének egészéről vagy annak jelentős, összefüggő területeiről kizárja a hajléktalant. A kizárttá tett közterület lehatárolásának mindig egyértelműnek kell lennie. A Kúria döntése alapján a főpolgármester levélben kereste meg a megsemmisítés által érintett minden kerület polgármesterét, azt kérve, vizsgálják felül a korábbi igényeiket, és tegyék meg új javaslatukat annak érdekében, hogy a Fővárosi Közgyűlés a Kúria döntésének megfelelően módosíthassa a rendeletet.

Az elfogadott előterjesztés melléklete szerint az érintett tíz kerület által kijelölni kért közterületeket áttekintve megállapítható, hogy összességében kevesebb olyan területet adtak meg, amelyre vonatkozóan azt kérik, minősítsék jogellenesnek az életvitelszerű közterületi tartózkodást. "A hajléktalan embereknek így több olyan terület áll majd a rendelkezésükre, ahol életvitelszerűen tartózkodhatnak. A legjelentősebb változás a XIV. kerületben következik be, ahol korábban az összes kerületi tulajdonú közterületen tilos volt az életvitelszerű közterületi tartózkodás, míg a mostani módosítás már egyetlen XIV. kerületi területet sem jelöl ki ilyen célra" - olvasható a dokumentumban.

Horváth Csaba szocialista képviselő a javaslat elfogadását megelőző vitában azt mondta, a hajléktalanok üldözése nem jelent megoldást a szociális problémákra. Csárdi Antal ezt követően felolvasta az ülésteremben transzparensekkel tiltakozó A Város Mindenkié csoport egyik aktivistájának levelét, hangsúlyozva, hogy a hajléktalanok üldözése a mélyszegénységben élők alapvető jogait sérti. Az ellenzéki politikus ezt követően felvetette egy hajléktalanokat segítő bérlakásalap létrehozását. Tarlós István főpolgármester válaszában azt mondta, a hajléktalanellátásban a férőhelyek száma, azok komfortja, továbbá a hajléktalanok munkalehetősége, védelme és egészségügyi ellátása területén is előrelépés történt azóta, hogy Horváth Csaba volt ezért az ügyért felelős főpolgármester-helyettes.

A főpolgármester úgy fogalmazott, egyetért azzal, hogy a város mindenkié, így például a másik 1 millió 700 ezer lakosé is, akiknek számít például a közterületek állapota. A tiltakozókhoz fordulva hozzátette, úgy érzi csak heccelik a hajléktalanokat és nem segítenek a megoldásban. A fővárosnak összesen nincs annyi bérlakása, ahány hajléktalan él Budapesten - mondta Tarlós István, aki szerint egy bérlakásépítés fedezetét legfeljebb az állam biztosíthatná, az ingatlanok igazságos kiosztását azonban akkor sem lehetne igazságosan megoldani. Kijelentette, téved az, aki úgy gondolja, hogy a jelenlegi városvezetés üldözni akarja a hajléktalanokat. Tarlós István elmondta azt is, hogy a hajléktalanokat segítő minden olyan javaslatra nyitottak, amely minimális rendet biztosít a városban.

A Város Mindenkié csoport tucatnyi aktivistája egyebek mellett "börtön helyett lakhatást", "lakhatást, demokráciát, jogállamot" és "ha kirekesztesz, te is vesztesz" feliratú transzparenseket tartott a magasba a javaslat vitája alatt.

Szerző

PM: a jövő évi büdzsé tovább mélyíti a szegénységet

A Párbeszéd Magyarországért tiltakozik a jövő évi költségvetésről szóló javaslat ellen, mert az egyfelől megalapozatlan, másfelől tovább mélyíti a szegénységet - mondta a párt társelnöke.

Szabó Tímea azt mondta, a kormány nem akar erőfeszítéseket tenni a szegénység csökkentésének érdekében, a 2016-os költségvetéssel rosszul járnak szociális szféra és a bölcsődék dolgozói, a nagycsaládosok, az orvosok, az ápolók és a gyerekek.
A PM egy olyan büdzsét javasol, amelyik előkészíti az alapjövedelem bevezetését; minden állami és önkormányzati intézmény dolgozójára kiterjesztené a közalkalmazotti bértáblát úgy, hogy fizetésük legalább a létminimumot elérje - közölte a független képviselő. Emelnék a Biztos Kezdet programra szánt összeget, visszaadnák a kormány által elvett egymilliárd forintot és ezt megtoldanák azzal a 614 millió forinttal, amit a kabinet "Orbán Ráchel kedvenc szakácsversenyének döntőjére szánt" - fogalmazott Szabó Tímea.

A PM negyvenmilliárd forintból kiterjesztené a szünidőre is a gyermekétkeztetést, hetven milliárd forintból emelné a gyes-t és a családi pótlékot. Az álláskeresési támogatás folyósítási idejét jövőre hat, később kilenc hónapra növelnék, amire hatvanmilliárd forintot fordítanának - sorolta Szabó Tímea, hozzátéve, hogy a gyermekvédelmi alapellátás forrásait is növelnék. Ezt a stadionépítési program pénzeiből, a közmédia állami támogatásaiból, a paksi beruházásra szánt pénzekből, valamint a közmunkaprogram leépítéséből fedeznék. Elmondta, módosító javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy megszüntessék a szerinte kizárólag politikai okokból fenntartandó reklámadót, egyúttal azt is javasolta, hogy az abból remélt összeget a közmédia támogatásából vegyék el.

Szerző

Reklámadó - "A kormány bosszúhadjáratának eszköze"

Publikálás dátuma
2015.05.27. 13:34
Korábbi felvétel. Fotó: Molnár Ádám/Népszava
Az MSZP szerint a reklámadó ötlete korábban a kormány "bosszúhadjáratának" eszköze volt, míg a Jobbik a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításának szerdán kezdődött parlamenti vitájának második felében azt kritizálta, hogy a kis- és közepes vállalkozásokra nagyobb teher jut. Az LMP az állami tulajdonú cégek reklámköltéseire kérdezett rá, míg a Fidesz azt hangsúlyozta, a javaslat kíméli a vidéki médiát.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában felidézte, a kormánynak a reklámadó bevezetésével - hasonlóan több más forgalmi-fogyasztási adóhoz - az volt célja, hogy az arányos közteherviselés érdekében a nagyobb teherbíró képességű, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kevéssé kulcsfontosságú vállalkozások fokozottan vegyék ki részüket a társadalom közös kiadásaiból. 

A kormánynak töretlen szándéka, hogy a jelentős reklámpiaci szereplőknek is kiemelten kell szerepet vállalniuk a közteherviselés rendszerében, ezért a reklámadó a jövőben is fennmarad - rögzítette. Az Államtitkár - utalva az Európai Bizottság vizsgálatára - rámutatott: a kormány az aggályok eloszlatása érdekében indokoltnak látja a módosítást, anélkül, hogy feltétlenül osztaná a bizottság álláspontját. A módosítás azonban nem jelentheti azt, hogy a reklámadó eredeti céljai sérülhetnek - hangoztatta Tállai András. 

Ismertette: továbbra is nulla százalék vonatkozik a 100 milliónál nem nagyobb adóalapra. Az adóalanyoknak a 100 millió forint adóalaprész fölött egységesen 5,3 százalékos kulccsal kell számolniuk, s a hatálybalépéstől a reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó, a megrendelés ellenértékére, mint adóalapra vetülő adómérték a mostani 20-ról 5 százalékra csökken.

MSZP: a reklámadó a kormány bosszúhadjáratának eszköze volt

Bárándy Gergely (MSZP) a javaslat előzményének azt nevezte, hogy az RTL Klub olyan műsorokat és híradót kezdett sugározni, amelyek a kormánynak nem voltak ínyére. A kormány az adóval nem tudta megtenni azt, amit megtesz a közmédiával, hogy a híreket "torzíttatja, hogy úgy tűnik, az MTI vagy utasításra vagy saját maga kialakította lojalitásból egyes ellenzéki közleményeket nem hajlandó leközölni" - folytatta a képviselő.

Szerinte a reklámadó mértékét úgy alakították, hogy az egyedül az RTL Klubot érintse negyven százalékos mértékben. Később a kormány utasította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy egy 2011-es tranzakciót vizsgáljon meg; amikor ez sem használt, tovább emelték az adót - mondta Bárándy Gergely.

Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság komoly aggályokat fogalmazott meg a reklámadóval kapcsolatban, majd a Velencei Bizottság is vizsgálatot indított a magyar médiahelyzet és a reklámadó miatt. "Záróakkordként" Angela Merkel német kancellár látogatást tett Magyarországon, nem sokkal ezt követően pedig a kormány bejelentette, hogy eltörlik a legmagasabb kulcsot - tette hozzá Bárándy Gergely, aki szerint egy olyan szabályozásnak sikerült elejét venni, ami a magyar kormány bosszúhadjáratának egyik eszköze volt.

Jobbik: a kormány is vegyen részt a vitában

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy pártja szeretné, ha a kormány részt venne a vitában és kiderülne, mire kellene költeni a reklámadóból származó bevételt, illetve ha elmondanák a véleményüket arról, hogy a reklámadóból lehet-e finanszírozni az ingyenes internetet.

A kormánynak az ügyben végrehajtott "pálfordulásairól" beszélő képviselő azt mondta, a Jobbik egyik jelenlegi fő kritikája, hogy ismét a kis- és a közepes vállalkozások kapják a nagyobb terhet a multinacionális cégek által működtetett médiumokkal szemben. Novák Előd azt is kijelentette, hogy nem szabad elfogadni az RTL Klub és az Európai Unió nyomásgyakorlását.

LMP: a kormány célja a médiapiac befolyásolása 

Sallai R. Benedek (LMP) az állami tulajdonú cégek reklámköltségeire kérdezett rá és arra, ez hogyan befolyásolja a hazai média működését. Szerinte a tárgyalt jogszabályt is hatalomtechnikai eszközként használja a kormányoldal a médiapiac befolyásolására, amely elfogadhatatlan. Úgy fogalmazott: egy "pofátlan, méltatlan" jogszabályt most máshogyan tesznek "pofátlanná". Úgy ítélte meg: a javaslat a kis, helyi reklámszolgáltatókat teszi tönkre, de azokat is, akik náluk reklámoztak. 

Frakciótársa, Schiffer András azt mondta: nem büszke arra, hogy külső elvárásra kell módosítani egy jogszabályt. Tökéletesen megalapozatlannak, a céljai elérésére alkalmatlannak minősítette a javaslatot, olyannak, amely megfojtja a helyi vállalkozásokat. 

Fidesz: a javaslat kíméli a vidéki médiát 

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint az RTL Klub  "egyik napról a másikra" való kormánykritikussá válása az érdekérvényesítésükről szól. Szerinte a magyar médiaviszonyokon belül meghatározó a vidéki média, amelyet a javaslat kímélni igyekszik. Feltette a kérdést: hogyan érinti a javaslat ezen, sokszor csak a létért küzdő médiumokat?

NGM: "minden frakció támogatja a reklámadót"

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium szavai szerint "minden frakció támogatja a reklámadót", ugyanis nem azt, hanem a kormányt bírálták. Megjegyezte, a Jobbik még erről szóló törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek. Szólt az adó nemzetközi gyakorlatáról, mint mondta, Ausztria szinte azonos kulccsal vetik ki azt. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 100 millió forintos árbevétel alatt ne kelljen az adót megfizetniük, ez szerinte meg fogja védeni a kisebb médiumokat. 


Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az összevont a vitát lezárta.

Szerző