Miért nevezte Juncker diktátornak Orbánt?

Jean-Claude Juncker a közvetlenségéről ismert - válaszolta Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság elnökének szóvivője kedden Brüsszelben az uniós testület sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy miért nevezte Juncker diktátornak Orbán Viktort a múlt pénteken, amikor találkoztak Rigában az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóján.

"Juncker elnök 33 éve van a politikában, 19 évig volt miniszterelnök, nagyon jól ismeri az Európai Tanács valamennyi tagját, szoros kapcsolat és kölcsönös bizalom köti őt össze mindegyikükkel, a közvetlenségéről és fesztelen stílusáról ismert. Én ezért nem hallanék ki ebből semmi mást. Ott voltam, és nem volt olyan érzésem, hogy emögött valódi sztori lenne" - mondta Szkínász. Amikor Juncker "cool stílusát" említette, a termet derültség töltötte be. A szóvivő szerint ez a rendkívül hosszadalmas és fárasztó üdvözlési ceremónia "mókás része" volt.

"Arról is tájékoztathatom önöket, hogy Orbán miniszterelnök nagyhercegnek szólította Juncker elnököt" - tette hozzá. Luxemburg, ahol Juncker korábban kormányfő volt, az állam hivatalos elnevezése szerint nagyhercegség.

Szerző

Megígértétek, fizessetek! - A vérdíjat követelik Kijevtől

Háromszáz ezer dollárt követel a kijevi kormányzattól az Ernyőknek nevezett fegyveres szabadcsapat Alekszej Mozgovoj luhanszki katonai parancsnok meggyilkolásáért. Mozgovoj és katonái részt vettek és fontos szerepet játszottak a Debalcevónál vívott harcokban, ahol az ukrán hadsereg súlyos vereséget szenvedett.  

A luhanszki parancsnok, aki az úgynevezett Kísértet zászlóalj parancsnoka volt és szerepelt mind az amerikai, mind az európai uniós beutazási feketelistán május 23-án gyilkolták meg, az ellene irányuló akcióban vele együtt hét másik ember is meghalt, köztük szóvivője, Ana Aszejeva is. Életét vesztette még két testőre és a jármú vezetője, valamint egy másik autó két utasa is.

Mozgovoj mikrobusza alatt először akna robbant, majd ismeretlen támadók gépfegyvertüzet zúdítottak az utasokra. A támadás nem a frontvonalon, hanem attól harminc kilométerre keletre, azaz a minszki megállapodás szerinti ütközőzónán kívül, az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság területén történt. Ihor Plotnyickij, a „népköztársaság” első számú vezetője akkor úgy nyilatkozott, hogy “a Mozgovoj elleni támadás mindannyiunk ellen irányult, mindenki ellen, aki védi a luhanszki népköztársaság létét”.

Első, a sajtóban napvilágot látott feltételezések szerint egy ukrán kommandó hajtotta végre az akciót, de az is felmerült, hogy a térségben tevékenykedő valamely bűnözői csoport lehetett, hiszen köreikben egyáltalán nem volt népszerű a parancsnok, aki harcot hirdetett és vívott ellenük is. Tegnap azonban a Facebookon keresztül üzentek a tényleges elkövetők, „jogos” jussukat, a Mozgovoj fejére kitűzött vérdíjat követelve Kijevtől. A Sputnik orosz hírügynökség számolt be a Kijev-párti fegyveres csoportosulás, az Ernyők színrelépéséről.

Alekszandr Gladkij, az ukrán fegyveresek vezetője beszámolt arról, hogy a luhanszki parancsnok és „másik három személy” az általuk elhelyezett két akna következtében vesztette életét helyi idő szerint 18,48-kor, Mihajlovka településnél, a Perevalszk és Luhanszk közötti úton. „Háromszáz ezer dolláros vérdíj volt a fejükre kitűzve. Ha megígértétek, fizessetek!” írta Facebook oldalára Gladkij, megerősítve ezzel Mozgovoj embereinek beszámolóját, miszerint egy ukrán önkéntes fegyveres csoport követte el a merényletet.

Szerző

Pusztító hőhullám Indiában

Egyre brutálisabb következményei vannak az indiai hőhullámnak. Már legalább félezren vesztették életüket a majdnem ötven fokos hőségben. A helyi média közlése szerint az északi Allahabad városában vasárnap 47.7 fokig ment fel a hőmérő higanyszála. Újdelhiben „csak” 43,5 fokot mértek. Ez négy fokkal több a fővárosi átlaghőmérsékletnél.

A legtöbben a folyadékhiány következtében vesztették életüket. Különösen a déli falvakban magas a halottak száma, azokon a településeken, ahol nem is könnyű vízhez jutni. A hatóságok ezer angol fontnyi összeget ajánlottak fel az áldozatok hozzátartozóinak.

Kalkuttában a taxisofőrök bejelentették, nem hajlandóak délelőtt 11 óra és délután 4 óra között dolgozni, mert egy munkatársuk az autóban vesztette életét, szintén az extrém hőség következtében. Országszerte több helyütt ideiglenesen felfüggesztették az áramellátást.

A mostani hőhullámban már többen haltak meg, mint a legutóbbi, 2010-esben.

Szerző