Előfizetés

Ausztrália kiadja "Dragan kapitányt"

A horvát igazságügyi minisztérium pénteken megerősítette, hogy Ausztrália június 15-ig kiadja Horvátországnak a háborús bűnökkel vádolt szerb Dragan Vasiljkovicot, akit "Dragan kapitány" néven is ismernek  – közölte az index.hr hírportál.

A cikk szerint "Dragan kapitány", hogy megakadályozza kiadatását, közvetlen kérelemmel fordulhat még Michael Keenan ausztrál igazságügyi miniszterhez. Csakhogy a portál szerint Vasiljkovic nem sokat várhat ettől az esetleges lépéstől. Az index.hr úgy véli, hogy a vádlott lényegében már minden jogi lehetőséget kimerített, nincs módja további fellebbezésre, így nem maradt más hátra, minthogy az ausztrál hatóságok átadják Horvátországnak, ahol Splitben háborús bűnökért folyik ellene eljárás. A horvát minisztériumban közölték: nincs tudomásuk, hogy Szerbia kérte volna Vasiljkovic kiadatását.

Dragan Vasiljkovic egy szerb félkatonai alakulat parancsnoka volt az 1991-1995-ös délszláv háborúban. Az azóta ausztrál állampolgárságot szerzett férfi tagadja, hogy háborús bűnöket követett volna el.

Az 58 éves Vasiljkovic, aki Ausztráliában a Daniel Snedden nevet használja, kilenc éve küzd kiadatása ellen. Az ausztrál rendőrség 2006-ban vette őrizetbe Zágráb követelésére. A horvát hatóságok azzal vádolják, hogy a szerb-horvát háború elején az említett alakulat parancsnokaként horvát katonák és polgári személyek, valamint külföldi újságírók elűzésére, megkínzására vagy megölésére adott parancsokat a közép-horvátországi Glinában.

Cameron: nagyon nagyvonalú a brit szociális ellátás

David Cameron szerint az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás kidolgozóinak nem lehetett céljuk az elmúlt években tapasztalt tömeges migráció.

A konzervatív párti brit miniszterelnök az EU keleti partnerségi programjáról rendezett rigai csúcstalálkozó pénteki zárónapján újságíróknak kijelentette: nem elsősorban az unión belüli szabad munkavállalással van a probléma, hiszen ezzel a lehetőséggel nagyon sok brit állampolgár is él, hanem azzal a hatással, amelyet a munkaerő-áramlás a fogadó országok szociális ellátórendszereire gyakorol.

Cameron szerint tavaly csaknem 90 ezren érkeztek Nagy-Britanniába úgy, hogy nem volt állásuk, és ők a jelenlegi helyzet alapján már érkezésük napjától hozzáfértek a "nagyon nagyvonalú" brit szociális ellátórendszerhez. A brit kormányfő szerint ezen változtatni kell. Hozzátette, hogy a migráció puszta mérete is "sokkal nagyobb" a szabad munkaerőmozgás elvének kimunkálói által szándékoltnál. Cameron ennek illusztrálására megemlítette, hogy például Litvánia összlakosságának nyolcada immár Nagy-Britanniában él és dolgozik. Emellett a legújabb brit bevándorlási statisztikák is ezt igazolják - mondta a brit kormányfő.

A brit statisztikai hivatal (ONS) e héten ismertetett új migrációs adatsora szerint a tavalyi naptári évben nettó 318 ezer volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő új bevándorlók száma az egy évvel korábbi 209 ezer után. Az ONS "statisztikailag szignifikánsnak" nevezte a nettó bevándorlás egy év alatt mért növekményét. A statisztikai hivatal kimutatása szerint meredeken növekszik az EU-társállamokból érkezők száma is: az idei első negyedévben 283 ezerrel több külföldi EU-állampolgár élt Nagy-Britanniában, mint a tavalyi azonos időszakban.

Arra az újságírói kérdésre, hogy ha London nem tudja elérni Brüsszelnél az általa igényelt bevándorlási szabálymódosításokat, akkor ő személyesen az Európai Unió elhagyását fogja-e javasolni a brit választóknak a Nagy-Britannia EU-tagságáról tervezett népszavazáson, Cameron pénteki rigai sajtóértekezletén kitérően azt mondta: bízik abban, hogy a London által szükségesnek tartott változtatásokat el tudja érni.

Hangsúlyozta: igyekezett olyan célokat kijelölni, amelyek elérhetők, és kerülte az olyanokat, amelyeket lehetetlen lenne teljesíteni.
Megerősítette ugyanakkor azt a már korábban is hangoztatott álláspontját, hogy ha nem sikerül elérnie az általa feltétlenül szükségesnek tartott EU-reformokat, arra az esetre semmit sem zár ki.

Cameron tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.

A brit kormány ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-ban az unión kívül akarják-e tudni hazájukat.
A Downing Street pénteki bejelentése szerint Cameron a rigai csúcstalálkozót tekinti az EU-reformokról tervezett tárgyalássorozat kezdetének.

Homályos kormányablak

Hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt nyomozást indított a rendőrség a tatabányai kormányablak négy munkatársa ellen - közölte a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Léber Gabriella tájékoztatása szerint a hivatali dolgozókon kívül az ügynek további négy gyanúsítottja van, az érintettek mindegyike szabadlábon védekezhet. Az MTI információja szerint az okmányirodai előállítások május 13-án történtek, gépkocsival kapcsolatos okmányokkal való visszaélés miatt. Az ügyről a sajtószóvivő nem kívánt bővebb információt közölni.

Vida Dóra, a megyei kormányhivatal főigazgatója azt közölte, hogy a rendőrségi eljárás a kormányhivatal korábbi bejelentése alapján indult. A kormányhivatal a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény alapján méltatlansági eljárást folytat az érintettekkel szemben és az ügy jogerős lezárásáig a továbbiakban nem kíván nyilatkozni - tette hozzá a főigazgató.