Előfizetés

Írország dönt a melegházasságról

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.05.22. 07:34
Teljes erőbedobással folyt a kampány a melegházasság mellett FORRÁS: TWITTER/STRAIGHTUPFOREQUALITY
Népszavazást tartanak ma Írországban: arról szavaznak, támogatják-e a melegházasságot. Ez az első alkalom a világon, hogy egy állam – méghozzá egy erősen katolikus ország – referendumon kéri ki a polgárok véleményét arról, egybekelhetnek-e az azonos nemű párok. Az előzetes felmérések szerint akár a 60 százalékot is elérheti az igenek aránya, de sok a bizonytalansági tényező.

Az Irish Times című lapban közzétett legfrissebb felmérés szerint a megkérdezettek 58 százaléka igennel készül szavazni, 25 százalék nemmel, s a voksolás előtt 17 százalék még bizonytalan volt, vagy nem tudta, elmegy-e egyáltalán voksolni. A referendum napjának közeledtével visszaesett az igenek aránya, tavaly decemberben még a megkérdezettek mintegy 80 százaléka nyilatkozott támogatólag.

Hány éves az államfő?

A melegházasság engedélyezése mellett ma a köztársasági elnöki posztra pályázók életkoráról is szavaznak, alkotmányba iktatnák, hogy akár 21 éves jelöltet is lehet indítani az államfői tisztségért.

Eddig 35 év volt az alsó korhatár. Több másik alkotmánymódosítást viszont végül nem tettek fel szavazásra, ezek között lett volna a választói korhatár leszállítása 18-ról 16 évre.

Különösen nagy kérdés, hogy elmennek-e voksolni a fiatalok: az ő körükben magasabb a melegházasság támogatottsága, viszont hagyományosan alacsonyabb a szavazási hajlandóság. A közvélemény-kutatók dolgát ugyanakkor nehezítette, hogy sokan megtartották maguknak a véleményüket, s a jelzettnél nagyobb lehet a rejtőzködő szavazók aránya, akik a kérdezőbiztosoknak igent mondtak, de valójában a nemet akarják beikszelni.

Az idősebbek, a vidéken élők véleményét eleve nehezebb volt felmérni. A külföldön élő írek nem szavazhatnak, sokan ezért a közösségi média oldalain kérik honfitársaikat, hogy helyettük igennel voksoljanak. A Twitteren „BeMyYes” címmel erre

külön kampányt indítottak. A hagyományosan igen konzervatív Írország társadalma jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben. Bár az írek majd 85 százaléka katolikusnak vallja magát, a modern Írország világibb, liberálisabb, nyitottabb, mint egykor volt.

Míg az 1970-es években az írek még nagy többségben templomjárók voltak, s a lakosság 70 százaléka legalább egyszer egy héten misére ment, ma már csupán 35 százalék vesz részt a vasárnapi misén. A fiatalok körében még ennél is alacsonyabb a vallásukat gyakorlók aránya.

Kevesen tudják talán, hogy a zöld szigeten egészen 1993-ig illegálisnak minősült a homoszexualitás, mindaddig egy 1861-ben elfogadott brit törvény volt érvényben. Ahhoz pedig két népszavazást kellett kiírni, hogy 1995-ben az írek törvényessé nyilvánítsák a válás intézményét. Dublin csupán 1980-ban engedélyezte a fogamzásgátlást, 1983-ban ugyanakkor alkotmányba iktatták a terhesség-megszakítás tilalmát, amelyet csak 2013-ban enyhítettek.

Dublin 2011 januárja óta elismeri a bejegyzett élettársi kapcsolatot az azonos nemű párok között. Aktivisták számításai szerint ugyanakkor mintegy 160 különbség van a házasság és az élettársi kapcsolat révén megszerezhető jogosítványok között, főképp az adózás, gyermekvállalás és örökbefogadás terén. Idén április 6-án viszont az új családjogi törvény keretében már rendezték a meleg párok adoptálási jogának kérdését.

Mind a négy nagy párt – Fine Gael, Labour, Fianna Fáil és a Sinn Féin - támogatja a melegházasság engedélyezését, s az igen mellett kampányolt maga Enda Kenny kormányfő is. A társadalmi kérdésekben konzervatív két tömörülés – Fine Gael és Fianna Fáil – is felülvizsgálta álláspontját. A miniszterelnök nem is olyan régen még úgy nyilatkozott, nem hagyja, hogy nyomás alá helyezzék e kérdésben.

Ehhez képest tavaly decemberben ő lett az első kormányfő, aki részt vett pártja LGBT (leszbikus, meleg, bi- és transzszexuális) tagjainak karácsonyi partiján egy melegbárban. Több parlamenti képviselő, sőt még a jelenlegi egészségügyi miniszter, Leo Varadkar is közzétette, hogy meleg.

A melegházasságról kiírt referendum előestéjén lépett a nyilvánosság elé Írország egyik legismertebb újságírója, Ursula Halligan is, aki bevallotta, el volt szánva arra, hogy ezt a titkot magával viszi a sírba, de a népszavazás közeledtével végül – 54 éves korában – mégis a „coming out” mellett döntött. Az ír hármas csatorna politikai adásainak főszerkesztője visszaemlékezett rá, mekkora szenvedés volt számára, amikor 17 évesen szerelmes lett egy lányba, de titkolnia kellett, mivel belenevelték, hogy a homoszexualitás „gonoszság és perverzió”.

Az Irish Times számára írt cikkében leírtakhoz hasonló vívódáson eshettek át mindazok, akik az 1970-es évek szigorú korlátozásai közepette nőttek fel. „Az én életemből kimaradt az első csók, az eljegyzés és a házasság is. Mindezidáig reményem sem lehetett, hogy egybekelhetek azzal, akit szeretek” – írta a kereskedelmi csatorna népszerű újságírója.

Hónapokig tétovázott, hogy bevallja-e másságát, végül akkor határozott, amikor rábukkant 1977-ben vezetett naplójára, s újra végigolvasta azt. Ezután úgy érezte, elő kell állnia, hogy a jövőben egyetlen tizenéves fiúnak vagy lánynak se kelljen rejtőzködnie, elnyomnia az érzéseit, s szorongások közepette megélni saját szexualitását.

Egyre több országban legális

Világszerte már 19 országban legális az azonos nemű párok házasodása. A Wikipedia internetes lexikon összesítése szerint ezek a következők: Argentína, Belgium, Brazília, Dánia, Dél-Afrika, Franciaország, Finnország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxembourg, Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, Új-Zéland és Uruguay. Mexikó egyes részein engedélyezett a melegek egybekelése. Izraelben formálisan nem törvényesítették, de elismerik.

Az Egyesült Államok 38 szövetségi államában, a fővárosban, Washington DC-ben, illetve 22 indián törzsi területen legalizálták a homoszexuálisok és leszbikusok frigyét, ám ezek közül három államban megkötések vannak érvényben: Missouri elismeri a más szövetségi államokban kötött melegházasságokat, de az államon belül egyedül St. Louis városa engedélyezi azonos neműek összeadását.

Kansasban többnyire kiadják az esketésre az engedélyt, de az állam hivatalosan nem ismeri el az így kötött házasságokat. Alabamában három hétig engedélyezték, majd felfüggesztették az esküvőket. Az amerikai legfelsőbb bíróság ugyanakkor jelenleg is tárgyalja a kérdést, hogy egy-egy szövetségi államnak jogában áll-e elutasítani az azonos neműek házasodását, illetve megkérdőjelezni más államokban között házasságok érvényességét. A kilenc tagú taláros testület várhatóan június végén nyilatkozik az ügyben.



Kapcsolódó
Felminősítette Írországot a Moody'sÍrországot felminősítették

Bajban a görög kabinet

Valamelyest csökkentek a nézetkülönbségek a hitelezők és a görög kormány képviselői között. Athén ugyanis hajlandónak mutatkozik némi módosítást végrehajtani eddigi programján. Ennek értelmében növelnék a luxuscikkekre kivetett adókat, emelnék a jól keresők adóterheit, s az ÁFA jelentős reformját tervezik.

Szóba került egy pénzügyi tranzakciós adó bevezetése is. Korábbi választási ígéreteivel szemben Alekszisz Ciprasz miniszterelnök nem állítja le a kikötők és repülőterek privatizációjának folyamatát sem. Hírek szerint a kormány már azt sem zárja ki teljesen, hogy lefaragja a nyugdíjakat, vagy legalábbis korlátozza a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét.

A Naftemporiki című görög lap szerint a folyamatos bizonytalanság egyre jobban felőrli a görögök idegeit. Miközben ugyanis februárban a megkérdezetteknek még 72 százaléka értett egyet a kormányzat hitelezőkkel szembeni tárgyalási stratégiájával, ez az arány május közepére 35 százalékra csökkent.

Ciprasz sincs könnyű helyzetben, hiszen a Sziriza balszárnya mind hangosabban követeli a hitelezőkkel folytatott megbeszélések megszakítását. Ezt a csoportot Janisz Muliosz, a párt korábbi vezető közgazdásza irányítja. „A Sziriza nem válhat a megszorítások pártjává” – hangoztatta nyílt levelében a Sziriza öt radikális parlamenti képviselője.

Janisz Varufakisz pénzügyminiszter elismerte, titokban felvette az euróövezet pénzügyminisztereivel folytatott megbeszéléseit. Ezeket azonban a magántitokra hivatkozva nem hozhatta nyilvánosságra. Hírek szerint Varufakisz partizánakciója a miniszterelnöknél is kiverte a biztosítékot. A pénzügyminiszter elismerte azt is, hogy hamarosan kifogynak a pénzből, s fizetésképtelenné válnak, ha június első hetéig nem egyeznek meg a hitelezőkkel a reformokról.

A Süddeutsche Zeitung nem tartja kizártnak, hogy a hitelezők némi haladékot adnak Görögországnak, időt adva ezzel a reformokról szóló népszavazás kiírására.

Oroszország elengedi Ukrajnát?

A Keleti Partnerség Program nem Oroszország ellen irányul, célja az Európai Unió és Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova Köztársaság valamint Ukrajna közötti együttműködés elmélyítése, szögezte le Angela Merkel német kancellár tegnap a Bundestagban. 

Hozzátette, ez a program nem valaki ellen irányul, és nem is valamiféle, az EU politikájának terjeszkedését szolgáló eszköz. Elfogadhatatlan a vagy-vagy gondolkodásmód, az hogy bármely országnak választania kelljen az Európai Unió és Oroszország között, hangsúlyozta a kancellár.

Angela Merkel nem véletlenül beszélt a kérdésről a német törvényhozás előtt. Tegnap este díszvacsorával kezdődött Rigában a sorrendben negyedik, kétnapos keleti partnerségi csúcstalálkozó. A legutóbbi, Vilniusban 2013. novemberében megrendezett csúcs vezetett el az ukrán Majdan mozgalomhoz, a hatalomváltáshoz majd a kelet-ukrajnai háborúhoz.

Viktor Janukovics volt államfő ugyanis az utolsó percben lépett vissza a társulási- és szabadkereskedelmi egyezmény aláírásától, mert Ukrajna katasztrofális gazdasági mutatói miatt kényszerhelyzetbe került, választania kellett Oroszország és az EU között.

Az új kijevi hatalom ugyan tavaly aláírta az egyezményt, de Moszkva ezt változatlanul fenyegetésként értékelte. A mostani rigai találkozó előtt azonban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlament felsőházában tartott meghallgatásán kijelentette: Oroszország nem tartja tragédiának szomszédai európai uniós integrációját. Igaz, hozzátette, fontos, hogy az Európai Unióval kapcsolataikat erősítő országok eközben ne sértsék meg Oroszország és más államok “törvényes érdekeit”.

Hogy ez mit is jelent Moszkva értelmezésében, nem világos. A Kommerszant orosz lap még e Lavrov-beszéd előtt azt írta, hogy „Oroszország elengedi Ukrajnát Európába”, nem akadályozza többé, hogy Ukrajna uniós társult tagsági szerződésének gazdasági része is hatályba léphessen jövő januárban.

Kérdés: mennyire kell Európának? Egyelőre azonban még a vízummentességet sem kapja meg a hat ország, bár évek óta ebben reménykednek. Donald Tusk az Európai Tanács elnöke a napokban is még csak annyit ígért, hogy jó esetben 2016-ban kerülhet erre sor.