Még nyomoznak Simon bankszámlái után

Az MSZP egykori elnökhelyettese, Simon Gábor ügyében a nyomozás határideje június 11., ami szükség esetén meghosszabbítható – mondta a Magyar Hírlapnak Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. A nyomozás feladata, hogy tisztázza, honnan származnak azok a pénzösszegek, amelyeket Simon Gábor külföldi bankokban helyezett el. 

A szóvivő azt is közölte, hogy a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított politikus bankszámláját a gyanúsításban szereplő összeg értékéig zár alá helyezte a bíróság. A lap úgy tudja, a zár alatt lévő összeg meghaladja a százmillió forintot. A szóvivő megerősítette, hogy Simon Gáborral szemben újabb gyanúsítást nem közöltek, az adócsalás mellett öt rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítják. A Napi Gazdaság múlt pénteken még azt írta, lényegében lezárult az MSZP egykori elnökhelyettesének ügyében folytatott nyomozás, Simon Gábor akár börtön nélkül meg is úszhatja az ügyet, mert nem sikerült tisztázni: honnan származik a bécsi számláin lévő pénz, amelyhez így szabadon hozzáférhet.

Amint az ATV megjegyzi, a Simon-ügy jelzi: a Fidesz öt év alatt nem sokra ment az elszámoltatásokkal. Csak néhány elvetélt ügy: 2011 őszén a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferencet a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, miután az Országgyűlés döntött a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről.Az ügyet végül majdnem egy évvel később bizonyítottság hiányában megszüntették, öt ember ellen ugyanakkor vádat emeltek. Bár a nyomozás még a Bajnai-kormány idején indult, az Orbán-kormányok egyik fontos kommunikációs „fogása” volt a sukorói telekcsere-ügy korrupciós gyanújának az emlegetése. Az ügyben többek között Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója és Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára ellen emeltek vádat. A büntetőper 2013 januárjában indult, legkorábban júliusban hozhat ítéletet a Szolnoki Törvényszék.

Az elmúlt húsz év legnagyobb korrupciós ügyeként jelentette be Budai Gyula 2011-ben a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) még a szocialista kormányok idején történteket. Az elszámoltatási kormánybiztos büntetőfeljelentést is tett Fapál Lászlónak, a HM egykori államtitkárának ingatlanszerzése ügyében. Budai arról is beszélt még 2011-ben, hogy a korrupciós ügyben meggyanúsított egyik dandártábornok beismerő vallomást tett, amely szerint egyik alkalommal 12 millió forintot vitt Fapálnak, aki abból négymilliót egy whiskysdobozba tett, és azt mondta, hogy a főnöknek lesz, aki Juhász Ferenc volt. A Budapesti Katonai Ügyészség tizenhét ember - köztük három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes és egy őrnagy - ellen emelt vádat bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Az ügyészség szerint a vádlottak 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó cég vezetőjétől. 2013 tavaszán a 17-ből 15 vádlottat felmentettek a tábornokperben. A Juhász Ferenc és Fapál László ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt indult perben első fokon felmentő ítélet született, a másodfokon eljáró bíróság hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, mondván, hogy katonai bíróságnak kellett volna az ügyben eljárnia. A per ezért újra fog indulni.

A VII. kerület egykori szocialista polgármesterét is az előző érában gyanúsították meg, majd le is tartóztatták, de a számos bűncselekménnyel - köztük vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, csalással és hűtlen kezeléssel - is megvádolt politikust leginkább a fideszes politikusok emlegették az „elmúltnyolcév” korrupciós ügyeinek egyik emblematikus alakjaként. Hunvald éveket töltött előzetes letartóztatásban, végül hivatali visszaélés miatt egy év börtönt kapott, a hűtlen kezelés vádja alól felmentették, a valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések ügyében pedig két és fél évre ítélték. Mivel az ítéleteket összbüntetésbe kell foglalni, ezért az egykori polgármesternek nem kellett börtönbe vonulnia, mert büntetést előzetes letartóztatásban kitöltötte. A hivatali visszaélés ügyében ugyanakkor Gál György volt szabad demokrata önkormányzati politikus nyolc és fél év börtönt kapott.

A vád szerint 2006-ban Újbuda szocialista polgármestere és Lakos Imre szabad demokrata alpolgármester egy több száz milliós önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül, hivatali hatalmával visszaélve átjátszott egy magáncégnek. A vádlottak tagadták bűnösségüket, és a 2010-es önkormányzati választás napjaiban megindult eljárás politikai motívumait hangsúlyozták. A Fővárosi Törvényszék 2012-ben, első fokon bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat, de másodfokon Molnárt nyolc hónap letöltendő börtönre, Lakost pedig hat felfüggesztettre és hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélték. A harmadfokon eljáró Kúria végül tavaly májusban jogerősen is felmentette a két politikust a hivatali visszaélés vádja alól.

A szocialista kormányok korrupciós ügyeinek egyik központi alakjaként Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettest állította be a fideszes kormányzat. A vádirat szerint Hagyó Miklós bűnszervezetet vezetett a városházán 2007 januárjától 2008 augusztusáig és 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. Bár a politikus pere még mindig tart, az több mint jelzésértékű, hogy az elhíresült nokiás dobozos pénzátadásról vallomást tevő Balogh Zsolt negyedrendű vádlott nemrég visszavonta a Hagyóra tett súlyosan terhelő vallomását.

Szerző

Már megint a Corvinus!

Publikálás dátuma
2015.05.21. 07:03
Csak akkor tüntetnek, ha biztos a campus felszámolása FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Zsúfolásig megtelt tegnap a Corvinus Egyetem díszterme, ahol az intézmény jövőjével kapcsolatban rendeztek dolgozói-hallgatói fórumot. A rendhagyó eseményre azért került sor, mert sajtóhírek szerint a kormány az egyetem budai campusának feldarabolását, ingatlanjainak értékesítését tervezi. A pénzt a Vár felújítására költenék. Az intézmény vezetőivel nem egyeztettek. Palkovics László államtitkárt is meghívták, helyette levél érkezett. Azt írta: még nincs miről beszélni.

Több száz diák és oktató jelent meg a Budapesti Corvinus Egyetem tegnapi hallgatói-dolgozói fórumán, miután kedden derült égből villámcsapásként érte őket a hír: a kormány el akarja adni az egyetem budai, Villányi úti campusának, az egykori Kertészeti Egyetem területét, valamint az ahhoz kapcsolódó arborétumot, a pénzből a Budai Várat újítanák fel. Az egyetemet pedig teljesen feldarabolnák. Az erről szóló első internetes információk megjelenése után az egyetem polgárai pánikszerűen osztották meg a posztokat, ennek nyomán eluralkodott a döbbenet, mind a budai mind pedig a pesti (Vámház körúti) campuson. A közösségi média minden fórumán szervezkedni kezdtek a hallgatók, így gyorsan meg is alakult a „Százezren a budai campusért” oldal, amelynek lapzártánkig több mint nyolcezer követője akadt, emellett a diákok online petíciót is indítottak "Együtt a Corvinusért!" címmel.

A diákok és a tanárok szerint olyan egyetemi eseményre, mint a szerdai fórum, 13 éve nem volt példa - mindenki érezte, hogy ezúttal komoly dologról - az egyetem jövőjéről - van szó. A fórumot a Corvinus főépületének dísztermében tartották, tudósítónk szerint a terembe alig lehetett beférni, a folyosókon és a karzaton is álltak. Munkatársunk szerint a résztvevők között akadt olyan tanár, aki könnyeivel küszködve szólította fel a hallgatóságot a kitartásra, s a dékán is tiltakozásra buzdított. A fórumra meghívták Palkovics László felsőoktatási államtitkárt is - mindhiába, nem jelent meg, levelet küldött, amelyben azt írta: egyelőre "nincs miről tájékoztatást adni", az átalakítások tervei csak két-három hét múlva lesznek olyan állapotban, hogy azokat meg lehessen vitatni. Jelen volt viszont az egyetem teljes vezetése: Rostoványi Zsolt rektor, Pavlik Lívia kancellár, az érintett karok dékánjai. A beszédekből kitűnt: egyikőjük sem fogja hagyni, hogy hozzányúljanak az egyetemhez. Mint kiderült, a kormány terveiről semmit sem tudnak, a hírek szerint azonban Rostoványi és Palkovics a közeljövőben találkozni fognak.

A Corvinus böki a kormány csőrét
A Corvinus feldarabolásának ötletével nem most először áll elő a kormányzat: a 2011-es tervek szerint az egyetemet teljesen halálra ítélték volna, karait az ELTE, a Szent István Egyetem vagy a Műegyetem vette volna át. 2012-ben egy az Origo birtokába jutott dokumentum szerint regionális alapon szabdalták volna szét az egyetemi-főiskolai rendszert, hogy "sehol ne legyen felesleges kapacitás, és a párhuzamosságok is megszűnjenek". Az akkori javaslat szerint szintén más "felsőoktatási fejlesztési pólushoz" csatolták volna a Corvinus mind a hat karát.
"Több elképzelés is van, de olyan, amelyben a Budapesti Corvinus egyetem megmaradna a jelenlegi formájában, nincsen" - mondták a hírportálnak. Tavaly augusztusban megírtuk, hogy az egyetem szétdarabolását készítheti elő az az összehangolt támadássorozat, amely a kormánypárti médiába kiszivárogtatott dokumentumok alapján zajlott az intézmény ellen. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentéstervezete alapján akkor komoly pazarlásról, az intézményvezetés és a hallgatói önkormányzat gazdasági visszaéléseiről cikkeztek a jobboldali lapok.

A fórum után a vezetőség sajtótájékoztatót tartott, ahol Kaizinger Tamás Töhötöm, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke elmondta: a hallgatók abban az esetben fognak utcára vonulni, ha már eldőlt, hogy valóban eladják a Corvinus budai campusát. Hasonlóképp vélekedett az egyetem vezetése is: sem a rektor, de még a kormány embereként az egyetem nyakába ültetett kancellár sem tudja, a sajtóhíreknek mennyi a valóságalapjuk. Ugyanakkor kiemelték: a mostani híresztelések komolyabbnak tűnnek az eddigieknél, hasonlóan a 2012-ben történt esethez, amikor szintén költözéssel kapcsolatos koncepciókkal kellett szembenéznie az egyetemnek. Ekkor - összefogással - sikerrel jártak és a karok a helyükön maradtak.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mégis miért veszik ezúttal komolyan a „fenyegetettséget” azt válaszolták, hogy ha több – igaz, a kormányzat által meg nem erősített – forrásból hallani ugyanazt, akkor arra érdemes figyelni. Ugyanakkor abban szintén erős egyetértés van az egyetem vezetői között, hogy visszavetnék az egyetem fejlődését a kiszivárgott intézkedések, így mindegyikük hangsúlyozta: ha a költözés mellett dönt a fenntartó, akkor is kiállnak a budai campus egyben tartása mellett.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, kérdéseinkre azonban ők sem tudtak válaszolni. Mint írták: "az intézmények és karok átalakítására vonatkozó javaslat egyeztetése még nem kezdődött el az érintett intézményekkel és azok gazdasági és társadalmi környezetével... A minisztérium az egyeztetés megkezdése után részletes tájékoztatást fog adni."

A budai Vár rehabilitációjának semmi köze a felsőoktatási intézményekhez - szögezte le szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében a Miniszterelnökség.

A pártok reakciói
PM: A Párbeszéd Magyarországért (PM) szakmaiatlan döntésnek tartaná, ha a kormány leválasztaná a Budapesti Corvinus Egyetem budai karait és azokat "össze-vissza szabdalva" valahová máshová tenné. V. Naszályi Márta, a párt képviselője bűnnek nevezte, hogy a budai Vár fejlesztése miatt a kormányzat szétver egy több mint százéves, arborétumot. Az I. kerületi önkormányzati képviselő azt mondta, a budavári lakosok nem szeretnék, hogy a kerületüket az egyetem és az arborétum szétverésének árán fejlesszék.
DK: A kormány politikája miatt egyetlen felsőoktatási intézmény sincs biztonságban, semelyik sem tervezheti nyugodtan a saját jövőjét - erről a Demokratikus Koalíció (DK) oktatáspolitikai szakpolitikusa beszélt szerdai sajtótájékoztatóján. Arató Gergely szerint a hivatalos információk hiánya is jól mutatja, milyen helyzetben van a felsőoktatás az Orbán-kormány alatt. Hozzátette: a több mint százötven éve létező intézmény illetve az arborétum elkótyavetyélése nemcsak a felsőoktatás, hanem az egész ország számára is hatalmas veszteség lenne

Szerző

Hazugságra épülő egészségügy?

Publikálás dátuma
2015.05.21. 07:00
Miközben az ellátást is biztosítani szükséges, negyvenmilliárdos tartozásról kellene megállapodni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/T
Nem tudok róla, hogy fedezet nélküli kötelezettségvállalás miatt költségvetési csalással vádoltak volna hivatalosan egyetlen kórházi vezetőt is Magyarországon - mondta lapunknak Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász. Ma két tűz között vannak az intézményvezetők. Ha nem teremtik meg a gyógyítás feltételeit, vagyis nem rendelik meg az ellátáshoz szükséges eszközöket és gyógyszereket, akkor biztos, hogy rövid időn belül tragédiák sora következik be, aminek szintén súlyos büntetőjogi következményei lehetnek. Rendszerszintű problémákat nem lehet a valós gondokat figyelmen kívül hagyó üzenetekkel kezelni, látszatintézkedések helyett valódi átszervezés kellene – összegzi a Kovácsy, amikor a kormányzati maszatolásra utalva felteszi a kérdést: milyen egészségügyet hazudunk magunknak?

A szakjogász Varga Mihály szavaira reagált. A nemzetgazdasági miniszter nyíltan költségvetési csalással vádolt meg minden kórházigazgatót az RTL Klub hétfői adásában. A kijelentés mögött meghúzódó végtelen cinizmusra persze mindenki felkapta a fejét, de nevüket nem vállaló informátoraink szerint nem véletlen, hogy a Magyar Kórházszövetség vezetése nem utasította vissza csípőből a kijelentést, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) pedig a kórházak adósságkonszolidációjára szánt pénz kétharmadáról nem akar tárgyalni a kis- és közepes beszállítókkal, ezt a jogosítványt visszaadta az intézményeknek. Sok kórház ugyanis a központi adósságrendezésre várva állítólag trükközött a kifizetésekkel: azokat a számlákat sem egyenlítették ki, amelyekre ott volt a fedezet az intézményeknél.

A szövetség a hét második felére ígér választ Varga miniszter üzenetére, addig is meglepő módon Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének vezetője védi meg őket, amikor lapunknak azt mondja: nem hiszi, hogy a fekvőbeteg intézmények kasszájában ott lehet a 60 milliárdos állami konszolidációs keret és a több mint 90 milliárdos tényleges tartozás különbözete, legfeljebb pár milliárdot tehettek félre a kórházak.

Miután sem a Magyar Kórházszövetség, sem a több tucat megkeresett kórházigazgató nem adott választ kérdéseinkre, megkerestük Katona Tamás egykori pénzügyminisztériumi államtitkárt, a Magyar Államkincstár korábbi vezetőjét, aki megerősítette, hogy formálisan nézve fedezetlen kötelezettségvállalásokat írnak alá az igazgatók, amikor több pénzt költenek, mint amennyi a kasszájukban van. A szocialista politikus ugyanakkor álságosnak tartja Varga Mihály hozzáállását, mert a káoszt nem lehet egyedül a kórházi vezetők nyakába varrni. Ha emiatt eljárás indul, akkor az állam lesz az elsőrendű vádlott – teszi hozzá, mert a kormány szembemegy saját alaptörvényével, amikor nem gondoskodik állampolgárai megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásáról.

A beszállítók nevében Holchacker Péter megerősítette lapunknak, hogy teljes a tanácstalanság a kórházakban: senki nem tudja, milyen ütemezéssel, milyen szempontok alapján üljenek le a kifizetésekről egyeztetni a beszállítók 85 százalékával. Mankó kellene, mert most még azt sem tudják a tárgyalófelek, hogy a nagy cégek a kamatok mekkora hányadáról mondtak le az ÁEEK-ban annak érdekében, hogy a tartozáshoz hozzájussanak.

Szerző