Ukrajna szakít Oroszországgal

Ukrajna felbontja 1993. május 26-a óta érvényben lévő katonai-műszaki együttműködését Oroszországgal - jelentette be Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök Kijevben, a kormány szerdai ülésén.

A kormányfő szavai szerint Oroszország veszélyezteti Ukrajna biztonságát és területi egységét, ezért a kormány felbontja az együttműködésről szóló egyezményt. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) tavaly novemberben közölte, hogy már egyetlen olyan ukrán vállalat sem működik együtt az orosz féllel, amely katonai, védelmi eszközöket, illetve kettős felhasználású termékeket állít elő.

Ukrán szakértők állítják, hogy Ukrajna nem veszít semmit az Oroszországgal való katonai-műszaki együttműködés leállításával, mert az ország keleti felében dúló harcok miatt növekedett a belső szükséglet, és képes termékeinek új piacokat találni.
Oroszország tavaly márciusban katonai segédlettel törvénytelenül elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától. Ezt követően néhány héten belül szakadár megmozdulások kezdődtek - Kijev és a Nyugat szerint Oroszország támogatásával és finanszírozásával - Ukrajna keleti részén, Donyeck és Luhanszk megyékben. Az oroszbarát szeparatisták önkényesen kikiáltották a két megyében "köztársaságaikat", kinyilvánították elszakadásukat Ukrajnától. Kijev terroristáknak minősítette a szakadárokat.

A rend és az ország egységének helyreállítása érdekében áprilisban terrorellenesnek elnevezett műveletet indított a fegyveres erők, a Nemzeti Gárda és önkéntes alakulatok részvételével. A fegyveres szemben állás máig tart a fegyveres erő és a szakadárok között, az ENSZ adatai szerint a válság halálos áldozatainak száma már meghaladta a hatezret. A szakadárokat Kijev szerint Oroszország látja el a szakadárokat fegyverekkel, lőszerekkel, és egyéb utánpótlással, továbbá Oroszországban kiképzett zsoldosok és hivatásos orosz katonák harcolnak a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán.

Moszkva cáfolja, hogy orosz katonák lennének Kelet-Ukrajnában. A Krím megszállásakor Moszkva szintén tagadta, hogy orosz katonák hatoltak be a félszigetre, később azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek tényét hivatalosan elismerte.

Szerző

Kongresszusi meghallgatás: tisztázni kell az amerikai-magyar viszonyt

Az Egyesült Államok és Magyarország szövetségesek, akiknek nyíltan kell tisztázniuk egymás között a felmerülő vitás kérdéseket - értettek egyet annak a washingtoni kongresszusi meghallgatásnak a részvevői, amelyet az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről rendezett kedden a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai albizottsága. Többen megállapították, hogy az elmúlt fél évben javult a viszony - írja tudósításában az MTI.

A meghallgatás felvezetőjében Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet azt mondta, hogy Magyarország nyitott a "barátok közötti vitára", hogy a két ország közös értékeket képvisel, valamint hangsúlyozta, hogy a külvilág realitásai miatt fontos a stratégiai érdekek mentén való együttműködés. 

Hoyt Brian Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára méltatta a két ország közötti biztonságpolitikai együttműködést, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a demokratikus intézmények magyarországi "eróziója" miatt. Mint mondta, az elmúlt hónapokban pozitív fejlemények történtek a kétoldalú viszonyban. Ezek egyikeként nevezte meg, hogy Magyarország katonák küldésével vesz részt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni koalícióban, amivel kapcsolatban a kormánypárt vezetői a parlamentben lényegi konzultációt folytattak más pártokkal és az illetékes parlamenti bizottságokkal. Szavai szerint Washington hasonló, konkrét lépeseket szeretne látni más kérdésekben, például a korrupció és a civil társadalom ügyében is.

Gregory Meeks, az albizottság rangidős demokrata tagja az európai orosz befolyás megerősödésével és a romák helyzetével kapcsolatban fejezte ki aggályait. Tad Stahnke, a Human Rights First jogvédő szervezet alelnöke rámutatott, hogy több nemzetközi szervezet és intézmény is bírálta a magyar jogrendszerben 2010 óta végrehajtott változásokat, amelyek meggyengítették a fékeket és ellensúlyokat. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor méltatta az illiberális demokráciákat. Javasolta, hogy Washington a magyar kormányra gyakoroljon nyomást a nemzetközi szervezeteken keresztül, növelje a "nyilvános diplomáciát", támogassa a független újságírást és a civil szervezeteket, lépjen fel a korrupcióval, valamint az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és a revizionizmussal szemben.

Simonyi András, a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának ügyvezető igazgatója, volt nagykövet sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Magyarországot immár nem a fejlett, hanem a fejletlen demokráciákkal kezelik egy lapon. Kijelentette, hogy Orbán Viktor nem antiszemita, de nem tesz eleget az antiszemitizmus ellen. Megítélése szerint Magyarországnak nem kellene ilyen közel állnia Putyinhoz, akinek budapesti fogadtatása megsértette a NATO szövetségi szolidaritását. Azt is mondta, veszélyes, ha a hatalom egy éretlen demokráciában ennyire központosított, mint Magyarországon.

Rohrabacher testületi elnök a meghallgatás összefoglalójában azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban kettős mércét alkalmaznak, és a konzervatív értékeket képviselő magyar kormányt politikailag motivált támadások érik.

Szerző

Gázolásos merénylet Jeruzsálemben

Gázolásos merénylet történt szerda reggel Jeruzsálemben, két határőr szolgálatot végző rendőr megsérült, a merénylőt lelőtték - értesült a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja.

Egy rendőrnő könnyebben-közepesen, egy rendőr pedig könnyebben sebesült meg, amikor egy terrorista kocsijával egy kereszteződésben álló rendőrcsoport közé hajtott - írta a YNET.

Az egyik rendőr lelőtte a merénylőt, aki a helyszínen életét vesztette. Később palesztinok kövekkel dobálták meg az izraeli biztonságiakat és az oda érkező mentősöket, és azt állították, hogy közlekedési baleset történt. A rendőrség első vizsgálata szerint a kelet-jeruzsálemi palesztin sofőr szándékosan próbálta elgázolni az egyenruhásokat, kifarolt, miután közéjük hajtott, és ismét megpróbálta a rendőrök felé vezetni kocsiját.

Múlt héten egy ciszjordániai buszmegállóban hajtott a várakozók közé egy palesztin autós merénylő, ott négyen sebesültek meg, április 25-én pedig három rendőr sérült meg egy hasonló gázolásos akcióban.

Szerző