Előfizetés

Betilthatják a "nem kívánatos" szervezeteket

Betilthatják a "nem kívánatos" külföldi és nemzetközi szervezetek működését Oroszországban. Erről fogadott el törvényt az orosz parlament alsóháza kedden.

A jogszabály alapján azokat a nem kormányzati szervezeteket (NGO) nyilváníthatnák nem kívánatosnak, amelyek "veszélyeztetik Oroszország alkotmányos rendjének alapjait, védelmi képességeit és biztonságát".

Az ilyen szervezetek működését betilthatják és közigazgatási, valamint büntetőjogi felelősségre vonhatják, vagyonukat befagyaszthatják. A döntést az orosz legfőbb ügyész, vagy helyettesei hozhatják meg a külügyminisztériummal egyeztetve.
A betiltott szervezetek tevékenységében való részvételt is büntetni fogják Oroszországban. Magánszemélyekre 5 és 15 ezer rubel (mintegy 28 és 83 ezer forint) közötti, jogi személyekre pedig akár 100 ezer rubel (553 ezer forint) büntetést róhatnak ki.

Abban az esetben, ha valaki "rendszeresen" megsérti a törvényt a nem kívánatos szervezetben való tevékenységgel - egy évben két alkalomnál többször - akkor őt büntetőjogi felelősségre vonhatják. Ez akár ötszázezer rubeles pénzbüntetést, vagy 15 nap kötelező munkavégzést, illetve többéves szabadságvesztést is jelenthet. A nem kívánatos külföldi és nemzetközi szervezetek listáját az orosz igazságügyi minisztérium fogja közzétenni.

A jogszabály tervezetét tavaly november végén a Kreml politikájával általában egyetértő, ám hivatalosan mégis "ellenzékinek" mondott pártok - az Igazságos Oroszország és a liberális demokraták - képviselői terjesztették az orosz duma elé. Alekszandr Tarnavszkij, az Igazságos Oroszország politikusa szerint egyes külföldi szervezetek a hírszerző szolgálatok megbízását teljesítik Oroszországban.

A most elfogadott törvénnyel szakértők szerint a Kreml még erősebb nyomást gyakorolhat a nem kormányzati szervezetekre, amelyeket amúgy is szinte teljesen ellehetetlenített a Vlagyimir Putyin harmadszori államfővé választását követően, 2012 novemberében hatályba léptetett külföldi ügynöktörvénnyel. A jogszabály szerint azoknak az NGO-knak, amelyek a hatóságok szerint politikai tevékenységet folytatnak, és ehhez külföldről kapott pénzügyi támogatást vesznek igénybe, külföldi ügynökként kell nyilvántartásba vetetniük magukat az igazságügyi minisztériumban.

A Kreml bírálói szerint a külföldi ügynöktörvény az orosz ellenzékiek kiszorítását és elhallgatásukat célozta. Ennek ellenére számos neves oroszországi jogvédő szervezet ellenszegült a hatalom nyomásának és nem vetette magát nyilvántartásba.

Éles vita Magyarországról az EP-ben

Publikálás dátuma
2015.05.19. 19:18
Orbán Viktor miniszterelnök (b) magyar újságíróknak nyilatkozik Strasbourgban, mielőtt felszólalt az Európai Parlament plenáris
Az Európai Tanács még nem tárgyalta a magyarországi helyzetet.

Nem nevezhető túl nagynak az érdeklődés, alig ülnek a hatalmas teremben. Az ülés levezető elnöke Martin Schulz, aki biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy akár többször is szót fog kapni a vitában.

Elfogult és félrevezető kérdések alapján nem lehet tisztességes konzultációt folytatni, és ha e konzultáció során a bevándorlást összekapcsolják a terrorizmusveszéllyel, az rosszhiszemű és helytelen dolog - mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. A halálbüntetéssel kapcsolatban kijelentette: a bizottság egy pillanatig sem habozna igénybe venni a rendelkezésére álló eszközöket, ha az uniós joggal és az alapvető európai értékekkel összeegyeztethetetlen halálbüntetést a magyar kormány - az Orbán Viktor által adott biztosíték ellenére - mégis újra be akarná vezetni.

Az Európai Tanács, vagyis az állam- és kormányfők fóruma még nem foglalkozott a magyarországi helyzettel mondta el Zanda Kalnina-Lukasevica, az EU soros elnökségét adó Lettország európai ügyekben illetékes államtitkára, ezért a mostani vitában nem is hangzott el érdemi értékelés.

Ezután a frakciók képviselői szólaltak fel röviden.

Az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber emlékeztetett: ötödször vitáznak Magyarországról. A Néppárt (amely pártcsaládba a Fidesz is tartozik) számára egyértelmű, hogy Európában nincs halálbüntetés. A bevándorlást illető magyar nemzeti konzultációról úgy fogalmazott, hogy az gyújtó hangú, de a menekültkérdésről beszélni kell.

Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt képviselője a Néppárt frakcióvezetőjét arról kérdezte, hogy mi a véleménye Kövér László legutóbbi kijelentéséről, miszerint az Európai Unió most nem létezik, gyakorlatilag egy elfuserált intézmény. Weber gyakorlatilag kitért a válasz elől mondván, most nem erről folyik a vita. Annyit azért elmondott, hogy  Magyarországon a polgárok egyértelműen elégedettek a kormánnyal, különben a választásokon nem támogatták volna így a kormányt.

Nem jó, ha az Európai Parlament ítélőbírósággá változik, vélekedik a brit konzervatív Timothy Kirkhope. Szerinte nem kellene bevatkoznia az Európai Parlamentnek a tagállamok belügyeibe. A DK-s Niedermüller Péter őt kérdezte: „Szeretné, hogy az ön hazájának a miniszterelnöke illiberális demokráciát szeretne építeni az ön országában? Egyetértene vele?" „Végső soron ez az én ügyem, és a brit választók ügye"

Szájer József a Fidesz képviselője azt vette föl, miért sokkoló egy nemzeti konzultáció a bevándorlásról?

Orbán Viktor megtisztelőnek érzi a vitanapot

Azt hitte, azért vagyunk ma itt, mert Európa kíváncsi a magyarok sikereire - kezdte a miniszterelnök. Majd kifejtette, hogy a magyar helyzet címszó alatt európai politikai kérdésekre keresik itt a válaszokat a képviselők. Meg akarjuk őrizni Magyarországot "magyar országnak" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Kiemelte, amit már itthon is többször mondott: meg kell különböztetni a menekülteket a bevándorlóktól. Az EU javaslatát a befogadásról, a kvótákról abszurdnak, sőt egyenesen őrültségnek nevezte. Tagállami hatáskörbe kérte visszautalni a bevándorlás szabályozását. Mi magyarok, magunk akarunk dönteni - ismételte már többedszerre. 

Orbán az uniós alapszerződés megsértésének nevezte, ha valaki megpróbál beleszólni, hogy Magyarországon miről lehet konzultálni és miről nem.

A halálbüntetésről szólva hangoztatta, hogy Európának nem szabad homokba dugni a fejét, a halálbüntetésről beszélni kell. Az Unió alapelvei nincsenek kőbe vésve, azokat nem istenek hozták, az nem szentség, nem dogma, az alapelvekről beszélni lehet.

Martin Schulz elnök rövid reagálása - azért egy isteni parancs van: Ne ölj!

Orbán Viktor miniszterelnök (b) magyar újságíróknak nyilatkozik Strasbourgban, mielőtt felszólalt az Európai Parlament plenáris ülésén 2015. május 19-én. Mellette Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke (b2). MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök (b) magyar újságíróknak nyilatkozik Strasbourgban, mielőtt felszólalt az Európai Parlament plenáris ülésén 2015. május 19-én. Mellette Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke (b2). MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

ELŐZMÉNY

Nemzeti hatáskörbe kell adni a döntést arról, hogy egy ország akar-e bevándorlókat befogadni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak kedden Strasbourgban, európai parlamenti felszólalása előtt.

Magyarország azt szeretné megvalósítani, hogy a magyarok mondhassák meg, legyenek-e Magyarországon bevándorlók, vagy ne - mondta sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő. "Az eddigi tapasztalatok alapján nem vált be az, hogy a bevándorlás kérdését Brüsszelből kellene szabályozni, még kevesebb reményt fűzünk a központilag szabályozott kvótához" - jelentette ki.

Magyarország nem írt alá egyetlen olyan dokumentumot sem, amely megtiltaná, hogy felvessen bármilyen kérdést - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak kedden Strasbourgban, európai parlamenti felszólalása előtt egy a halálbüntetéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva.

A kormányfő úgy vélekedett, hogy az ezzel kapcsolatos vita Magyarország számára valójában a szólás-, illetve véleményszabadság kérdése. Azt akarjuk, hogy ne legyenek tabutémák, és mi dönthessük el, hogy miről beszélünk - fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán már hangol Strasbourgban

Nem vált be az az elképzelés, hogy a bevándorlás kérdését Brüsszelből szabályozzák, ezért a magyaroknak kell megmondaniuk, legyenek-e Magyarországon bevándorlók - hangsúlyozta Orbán Viktor kedden Strasbourgban újságíróknak, az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló plenáris vitája előtt.

"Még kevesebb reményt fűzünk ahhoz, hogy ezt központilag elosztott kvóták alapján oldják meg", függetlenül attól, hogy az érintett uniós tagország akar-e bevándorlókat, illetve védelmezi-e a határait - tette hozzá a magyar miniszterelnök. Szerinte ezért nemzeti hatáskörbe kell adni a döntési jogot arról, hogy egy ország akar-e bevándorlókat befogadni.

Kifejtette, hogy Európában vannak olyan volt gyarmattartó országok, ahol hozzászoktak ahhoz, hogy a volt gyarmatokról nagyobb számban érkeznek bevándorlók. Magyarország nem ilyen ország, "mi értéknek tekintjük azt, hogy Magyarország a kultúrájában, gondolkodásmódjában, civilizációs szokásaiban meglehetősen homogén képet mutat" - fogalmazott. Magyarországon kezelhetetlen feszültségeket okozna a tömeges bevándorlás - mondta. 

A miniszterelnök szerint a kérdésben az EU-n belül lehetetlen közös nevezőt találni, ezért kell visszaadni minden tagországnak azt a jogot, hogy maga dönthessen.

Az európaiak kétharmada helyesli az unión belüli szabad munkaerő-áramlást, de ugyanígy mintegy kétharmada ellenzi az EU-n kívüli országokból való bevándorlást - mondta Orbán Viktor. Szerinte ezért nem neki kell megváltoztatnia a véleményét, hanem azt akarja elérni, hogy az európai politikai döntéshozók vegyék figyelembe az emberek többségi véleményét, és ennek szellemében változtassák meg az európai bevándorlási politikát. Úgy vélekedett, hogy a mostani strasbourgi EP-vitán csak az első lépést lehet megtenni ebbe az irányba, és a folyamat még hosszú lesz.

Ami a halálbüntetés kérdését illeti, Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország nem írt alá egyetlen olyan dokumentumot sem, amely megtiltaná, hogy felvessen bármilyen kérdést. Szerinte az a kérdés, hogy erről lehet-e beszélni, "valójában nem a büntetőpolitikáról, hanem a szólás-, illetve véleményszabadságról szól".

A jelenleg érvényes nemzetközi egyezmények, amelyek Magyarországot kötik, "nem isteni kinyilatkoztatások, hanem emberi alkotások", amelyeket meg lehet változtatni - folytatta a kormányfő, és kijelentette: ő maga szívesen látna olyan változást az európai közjogban, amely a halálbüntetést is visszaadja nemzeti hatáskörbe.

A miniszterelnök közölte: az EP-vitában utalni kíván arra is, hogy Magyarország "a jogállamiság röntgengépével a legtöbbször átvilágított európai ország".

"A leleteink rendben vannak, eddig minden próbát kiálltunk" - tette hozzá.