Előfizetés

Migráció - Merkel és Hollande összezár

Németország és Franciaország közös álláspontot dolgoz ki az Európai Unióba irányuló bevándorlási hullám kezeléséről - jelentette be Angela Merkel kedden Berlinben a francia államfővel folytatott megbeszélése után.

Francois Hollande-dal tartott sajtótájékoztatóján a német kancellár elmondta, hogy "belátható időn belül" kialakulhat a közös álláspont, amelyet a német és a francia belügyminiszter vezetésével dolgoznak ki az Európai Bizottság javaslatai alapján.
A földközi-tengeri menekültválság kezelésében a hajótöröttek mentése mellett fontos az "emberkereskedők" elleni fellépés, ehhez pedig szükséges egy határozat az ENSZ Biztonsági Tanácsától. Ugyanakkor a válság kiváltó okaival is foglalkozni kell, ezért a két ország az Európai Tanácsban kezdeményezi, hogy az év második felére szervezzenek találkozót az Afrikai Unió érintett tagállamaival - mondta Merkel.

A francia köztársasági elnök kiemelte, hogy a gazdasági okok miatt bevándorló emberek "nem maradhatnak Európában", a menekültstátusszal rendelkező személyek esetében pedig a terhek "megosztására" van szükség, mert a menekültek csaknem 70 százalékát 4-5 uniós tagországa látja el. Tagállami kvótákról viszont nem lehet szó, mert a kvóta fogalma nem egyeztethető össze az európai alapértékekkel - mondta Hollande.

A brit választások nyomán kialakult helyzetről szólva a német kancellár és a francia államfő egyaránt kiemelte, hogy a két kormány együttműködésre törekszik. Angela Merkel azt mondta, hogy felveszik a kapcsolatot David Cameron miniszterelnökkel - aki egypárti, konzervatív kormányt alakíthatott a május elején tartott alsóházi választások nyomán és népszavazást tervez Nagy-Britannia uniós tagságáról -, és Berlin és Párizs "nagyon szorosan egyeztet" majd. Francois Hollande hangsúlyozta: a brit kormányfővel közösen keresnek majd "válaszokat" arra, hogy miként lehet biztosítani az "európai alapelvek" érvényesülését. Közölte, hogy David Cameron a hónap végén Franciaországba és Németországba is ellátogat.

Az ukrán válsággal kapcsolatban Merkel és Hollande ismételten kiállt a minszki megállapodások mellett. Hangoztatták, hogy nincs alternatívája a válság békés rendezését szolgáló minszki folyamatnak.

A kancellárián tartott megbeszélés előtt Angela Merkel és Francois Hollande felszólalt a Petersbergi Klímadialógus című tanácskozáson, amelyet az év végén Párizsban tartandó 21. ENSZ-klímakonferencia (COP21) előkészítésére hívtak össze. A 35 ország képviselőinek részvételével rendezett kétnapos tanácskozás záró ülésén mindketten sürgették, hogy a nemzetközi közösség tagjai tegyenek meg mindent a COP21 sikeréért, az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról szóló kötelező erejű megállapodásért.

Merkel kiemelte, hogy biztosítani kell az erőfeszítések pénzügyi feltételeit, és ebben támogatni kell a fejlődő országokat. Németország ezért az eddigi évi 2 milliárd euróról 4 milliárd euróra emeli az éghajlatváltozás hatásainak kezeléséhez a rászoruló országoknak nyújtott támogatást. Hollande hangsúlyozta, hogy megfelelő finanszírozási rendszer nélkül elképzelhetetlen a Kiotói Egyezményt felváltó új nemzetközi megállapodás. Rámutatott, hogy a november végén kezdődő párizsi klímacsúcsig már csak 200 nap van hátra, ami ugyan soknak tűnhet, de kevésnek bizonyulhat. "Az óra ketyeg, az idő sürget" - mondta a francia államfő.

EP-vita Magyarországról - Ujhelyi és Niedermüller nyilatkozata

Nem pusztán a halálbüntetés kérdéséről vagy a bevándorlási konzultációs kérdőívről, hanem arról lesz szó a kedd délutáni európai parlamenti vitában, hogy Magyarország, az Európai Unió tagja miért nem tartja tiszteletben a közös európai értékeket és alapelveket - hangsúlyozta néhány órával az EP-vita megkezdése előtt tartott közös strasbourgi sajtótájékoztatóján Ujhelyi István, az MSZP, valamint Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője.

"Az Orbán-rezsim kommunikációs gépezete a közpénzek milliárdjaiból azt találta ki, hogy Orbán Viktornak tovább kell folytatnia azt a harcos magatartást, amivel lehet, hogy otthon szavazatokat gyűjt, folytathatja Vona Gáborral a násztáncát, de itt Európában szégyent hoz közös országunkra" - mondta Ujhelyi István azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök részt vesz az EP-vitában. Az MSZP-s politikus szerint "a haza érdekeit azok sértik, akik olyan helyzetet állítanak elő otthon, hogy az európai intézményrendszernek velünk kell foglalkoznia".

Niedermüller Péter arról beszélt, hogy az Európai Parlamentnek nem csupán politikai, hanem morális kötelessége is szóvá tenni azt, "hogy az egyik tagállam miniszterelnöke szisztematikusan, tudatosan és folyamatosan szembemegy az európai alapértékekkel". A keddi EP-vita nem Magyarország, hanem a jelenlegi magyar kormány politikája ellen irányul - tette hozzá a Demokratikus Koalíció politikusa.

Közzéteszik az auschwitzi haláltábor személyzet-listáját

Publikálás dátuma
2015.05.19. 14:38
A hírhedt tábor/Thinkstock
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) nyilvánosságra hozza az egykori auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor személyzetének rendelkezésére álló teljes listáját, az őrök és az SS tagjai mellett a lágerhivatalnokokét és az ápolónőkét is.

A nácizmus és kommunizmus bűneit kutató és a vétkesek ellen eljáró IPN listáján 8753 személy, köztük 186 nő neve szerepel - tájékoztatta a Rzeczpospolita című napilapot Waldemar Szwiec, az IPN krakkói részlege nyomozati osztályának vezetője. Az osztály négy éve vizsgálódik a második világháború alatt az auschwitzi haláltáborban elkövetett bűntettek ügyében. A korábbi listák alapján csak 4-6 ezer személy volt ismert, akik közül az IPN adatai szerint csak 770 embert ítéltek el a második világháború befejezése után - írta a lap. A bővebb névsor lehetővé teszi az eddig a büntetőeljárást elkerülő háborús bűnösök bíróság elé állítását. A nyomozók feltételezése szerint az auschwitzi haláltábor több tucat működtetője még életben van.

Swiec elmondta: a 770 elítéltnél sokat többet állítottak bíróság elé a háború utáni szövetséges megszállási zónákban, majd a két német állam területén, az egykori Csehszlovákiában, Hollandiában és a Szovjetunióban. Sok vádlottat azonban felmentettek, vagy megszüntették az ellenük folytatott eljárást. Közlése szerint jelenleg a már összeállított lista ellenőrzésén dolgoznak, a kutatók többek között a forrásanyagokat vizsgálják, összevetik a névsort a láger szervezeti hálózatával. Így minden személy szolgálati adatait közzétehetik majd, és összeállíthatják a táborban végzett orvosi kísérletek áldozatainak névsorát is. Arról, hogy milyen formában teszik közzé a listát, még nem született döntés.

Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt részén. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.

Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok volt a lengyel, roma és szovjet hadifogoly is. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. Az auschwitzi lágerkomplexumban a náci németek legkevesebb 1,1 millió embert, köztük mintegy 1 millió zsidót gyilkoltak meg.