Előfizetés

A korrupció elérte az orosz űripart is

Az orosz űrrakéták felbocsátásának kudarca mögött szakemberhiányt, hanyagságot, a vezetés stratégiai hibáit és korrupciót láttak hétfőn a vezető orosz napilapok és internetes kiadványok és a nekik nyilatkozó szakemberek.

Szombaton egy Proton típusú orosz hordozórakéta utolsó fokozata hibásodott meg, és a rajta lévő mexikói műholddal együtt visszazuhant, majd elégett a Föld légkörében. Április végén egy Progressz típusú orosz teherűrhajó felbocsátása végződött kudarccal.

A Kommerszant című tekintélyes orosz politikai és gazdasági napilapnak a Hrunyicsev állami űripari tudományos- és gyártóközpontnál dolgozó, név nélkül nyilatkozó forrása elismerte, hogy a helyzet "igen kellemetlen" a külföldi megrendelőkkel való együttműködésben. Egyre nehezebb a Protonok kereskedelmi célú felbocsátására szerződéseket kötni, a hazai megrendeléseket a Hrunyicsev központ költségvetése nem tudja fedezni, a biztosító társaságok pedig minden egyes balesettel feljebb srófolják áraikat. A vállalat 2012-ben nyolc rakétaindítást hajtott végre külföldi államok megrendelésére, 2013-ban hetet, tavaly már csak hármat tudott teljesíteni.

A Kommerszant értesülései szerint a szombati Proton-indításra a szokásos 4 nap helyett a szakemberek csak kettőt kaptak a rakéta indítóállomásra juttatására, a rakéta és a műholdat a kijelölt pályára helyező egység irányító rendszerének ellenőrzésére. A Hrunyicsev központban valószínűleg azért siettek, mert már júniusra betervezték az Inmarsat 5F3 jelzésű és a Turksat nevű távközlési műholdak indítását, amit most legalább egy hónappal el kell halasztani.

A lenta.ru orosz hír- és elemző portál kommentátora szerint a gyakori űripari-űrkutatási kudarcok rontják az Oroszország megbízhatóságáról kialakult képet. Tavaly 120 orosz rakéta indítása közül 9-nél történt baj. A sikertelenségek alapvető oka az oroszországi "gyártási kultúra" romlása: a minőségi problémák, a szakképzettség hiánya, a műszaki eljárások megsértése - vélekedett Vagyim Lukasevics független űrkutatási szakértő a lenta.ru-nak nyilatkozva.

A Vedomosztyi című orosz napilap szerkesztőségi cikke szerint a Proton hordozórakéta szombati lezuhanása miatt az orosz vezetés stratégiai hibáit is számításba kell venni. Bár az orosz törvényhozás alsóházának egyes képviselői szabotázsról beszélnek, az űrkutatási-űripari szakértők a hanyagságban és a szakemberhiányban látják az okokat.

A hatalomtól független újság rámutat, hogy bár az 1990-es évek összeomlásához képest a 2000-es évekre jelentősen megerősödött az orosz űrkutatás és űripar anyagi helyzete, a területet elhagyó jól képzett szakembereket nem sikerült pótolni, és nincs elegendő ösztönző eszköz arra, hogy oda vonzzák őket. A kommentár szerint irányítási problémák is állhatnak a kialakult helyzet mögött, amit a Vosztocsnij nevű, orosz távol-keleti űrkikötő építése körüli problémák is mutatnak. Még a Kremlből folyamatosan érkező fenyegetések sem mentik meg a drága állami beruházást a korrupciótól - írta a lap.

Őrizetben a miniállam vezetője

Hétvégén ismételten letartóztatták a szerb-horvát határnál lévő önjelölt miniállam úgynevezett vezetőjét, Vit Jedlickát. 

A horvát rendőrség akkor tartóztatta le, amikor saját „országához” akart eljutni – jelentette a Jutarnki List. Mellette további tíz személyt is őrizetbe vettek, köztük a horvát állami televízió, a HRT munkatársát – olvasható „Liberland” honlapján. A helyzetet „Liberland nemzetközi jogi csapata próbálja megoldani” – írták a honlapon. Jedlickát már egy héttel korábban is őrizetbe vették a horvát hatóságok, de hamar elengedték. Cseh értesülések szerint a horvát rendőrség az utóbbi napokban megerősítette a rendőri jelenlétet a Liberlandnak nevezett kis terület környékén.

Jedlicka néhány hete jelentette be Liberland megalakítását, amely egy hét négyzetkilométeres, általa senkiföldjének nevezett területen található horvát területen, a szerb határhoz közel. Állítólag százezrek jelentkeztek állampolgárságért, ennek megkapásához azonban a cseh származású Jedlicka szerint komoly feltételeknek kell megfelelni

Egymillió nyugdíjas Szlovákiában?

Szlovákiában az elkövetkező két évtizedben a 65 és 79 év közötti lakosok száma a mostani 600 ezerről 850 ezerre fog bővülni – írta a parameter.sk.

Boris Vaňo, a Népességkutató Intézet (VDC) munkatársa szerint 2035-ben a mostani 11 százalékról 16 százalékra fog nőni a fent említett korosztályba tartozó személyek száma. A 80 év felettiekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a mostani 160 ezerről 2035-re 350 ezerre fog megnőni (3 százalékról 6,5 százalékra).

Míg a 65 és 79 év közötti korosztályban 40 százalékkal többen, a 80 év felettiben pedig 110 százalékkal lesznek többen, addig a fiatal korosztályban csökkenés fog végbe menni. 20 százalékkal lesz kevesebb a gyerekekből 14 éves korig, míg a 15 és 44 év közötti generáció a mostani állás szerint a negyedével fog lecsökkenni.

Az EU-n belül Luxemburg, Ciprus és Írország után Szlovákia lesz a negyedik az országok közül, ahol a legtöbb 65 év feletti lakos fog élni. Szlovákiában 2035-re a legtöbb régióban a lakosság negyedét fogják kitenni az idősebb generációk.