Előfizetés

Balkáni terror vagy szemfényvesztés?

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.05.18. 07:32
Egyes támadók állítólag az UCK egyenruháját viselték FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID GREEDY
Egy hete véres összecsapások színhelye volt a Macedónia északi részén található, s a koszovói határhoz közel eső Kumanovo. A szkopjei kormány szerint „külföldi terroristák” támadták meg a mintegy negyedrészt albánok által lakott települést. A macedóniai ellenzék ugyanakkor azt állítja: a kabinet tudatosan akar nemzetiségi feszültségeket generálni csak azért, hogy elterelje a figyelmet a belpolitikai problémákról, a sorozatos törvénytelenségekről. Az országot teljes káosz fenyegeti.

Tegnap érte el csúcspontját a macedóniai belpolitikai válság azzal, hogy Szkopjéban sok tízezren vonultak az utcákra a kormány lemondását követelve. Nikola Gruevszki kormányfő azonban azt közölte, a botrányok sora ellenére sem hajlandó távozni. Az Európai Unió előzőleg arra kérte a feleket, próbáljanak békében, tárgyalások révén megoldást találni a problémákra. Erre azonban mintha egyre kevesebb lenne az esély, amit a továbbra is rejtélyesnek minősíthető, bő egy héttel ezelőtti kumanovói események is megmutattak.

A legnagyobb talány az, miért éppen most indítottak támadást jórészt koszovói szélsőségesek a macedóniai település ellen. Tisztában voltak-e azzal, hogy ezzel az akcióval valójában Nikola Gruevszki macedón miniszterelnöknek tették a legnagyobb szívességet, aki végre valamivel el tudja terelni a figyelmet a kormány illegális tevékenységeiről?

A hivatalos hírközlésekből annyit lehet megtudni, hogy az előző hétvégén 30 órán keresztül tartottak a harcok a macedón rendőrség és egy több tucatnyi személyből álló fegyveres csoport között, s az összecsapásokban 22-en haltak meg, 14 támadó és nyolc rendőr. A támadok közül hivatalos közlések szerint 18-an koszovóiak, ketten Koszovóban élő macedón állampolgárok, egy pedig egy Németországban élő albán állampolgár volt.

Mindezekből arra következtethetünk, hogy nemzetiségi konfliktusról volt szó, s a jelek szerint újjáéledt a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK), amely a kilencvenes évek végén fegyverrel harcolt Koszovó függetlenségéért, s a nemzetközi beavatkozásnak köszönhetően el is érte célját.

Nikola Gruevszki macedón kormányfő azt állította, a rendőrök „tömegmészárlást” akadályoztak meg a rendőrök, mert a fegyveresek „bevásárló központokat” akartak megtámadni. Az ellenzék szerint ugyanakkor a kormány tudatosan generál feszültséget a macedón és az albán lakosság között, mert el akarja terelni a figyelmet a belpolitikai botrányokról.

A kétségek pedig jogosaknak tűnnek. Függetlenül attól, hogy a macedón belbiztonsági erők videofelvételeket is közzétettek a múlt hétvégi támadásról, gyanússá teszi annak körülményeit, hogy az akcióra épp egy olyan időszakban kerül sor, amikor az emberek kormányba vetett bizalma elérte mélypontját, s sokan az utcákon adtak hangot a politikai önkénytől sem visszariadó kabinettel szembeni elégedetlenségüknek.

James Ker-Lindsay, a London School of Economics kutatója szerint a macedón közvélemény egy jelentős része nem hisz már a kormánynak, s úgy látja, a kabinet nem riadna vissza attól sem, hogy a hétvégihez hasonló támadásokat rendezzen meg, csak azért, hogy megszilárdítsa hatalmát.

Franz-Lothar Altmann, a bukaresti egyetem professzora a Deutsche Wellének utalt arra, hogy sokan attól tartanak: az összecsapások, zavargások átterjednek a térség más államaira is. Dritan Abazovic montenegrói szakértő ezzel szemben nem tart nemzetiségi konfliktusoktól, de attól igen, hogy a szkopjei rezsim további hasonló drámai bejelentésekkel álljon elő, s az erőszaktól se riadjon vissza.

Miután élesen támadták Nikola Gruevszki kormányát jogsértései miatt, a kabinet mindent megtesz azért, hogy elhallgattassa az ellenzéket” – fejtette ki. Mint mondta, a Balkánon az alvilág a hatalomba is beférkőzött.

Macedóniára ez különösen igaz. A baloldali ellenzék szerint a Gruevszki-fémjelezte jobboldali konzervatív kormánypárt, a VMRI-DPMNE már a tavaly áprilisi parlamenti választást is csalással nyerte meg, mert tömegesen vásárolt szavazatokat. A belpolitikai bomba azonban idén év elején robbant, amikor Zoran Zaev, a szociáldemokraták vezetője olyan bizonyítékokkal állt elő, amelyek szerint Gruevszki 20 ezer embert, papokat, ellenzéki politikusokat, újságírókat hallgatott le, amelyet a hírszerzés időközben lemondott vezetője, Szaso Mijalkov irányított a háttérből.

Zaev több hangfelvételt is nyilvánosságra hozott. Az egyiken a kormányfőhelyettes hangja hallható, aki bírói kinevezésekről, illetve bírósági eljárások lezárásának módjáról beszélt. Zaev azt közölte, ez azt bizonyítja, hogy a törvényhozói és a bírói hatalom nem működik egymástól függetlenül a balkáni országban és Gruevszki totális diktatúra kiépítésére törekszik.

Zaev múlt héten is több felvételt tett közzé, amelyekből az is erőteljesen valószínűsíthető, hogy a kormány valóban csalt a parlamenti választások során. A kormány azt állítja, a hangfelvételeket „külföldi titkosszolgálat” vette fel, s semmi törvénytelenséget sem bizonyítanak.

Az előtárt anyagokból az is kiderült, hogy a kormányzat az albán kisebbség pártjának több illetékesét is megfigyeltette, ami pedig tényleg arra utalhat, hogy Gruevszkiék tudatosan akarnak konfliktust generálni a macedón többség és az albán kisebbség között. Ha ez valóban így van, az nagyon súlyos vád, már csak azért is, mert egy esetleges albán-macedón konfliktus az egész térség stabilitását veszélyezteti. Ne feledjük, Albánián, Koszovón és Macedónián kívül lányegében minden balkáni országban él albán kisebbség.

A „kumanovói csata” kapcsán érdekes fejlemény, hogy Gruevszkiék koalíciós partnere, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevű macedóniai albán párt vezetője, Ali Ahmeti azt közölte, tudja, miért voltak a fegyveresek a településen, s egyikük segítséget is kért tőle. Azt azonban nem közölte, mégis, mi állt a háttérben.

2001-ben már bebizonyosodott, hogy milyen súlyos következményei lehetnek egy nemzetiségi konfliktusnak. Akkor – másfél évvel a koszovói háború után – az UCK fegyveresei támadtak macedón rendőrökre. Az akció háttere az, hogy a koszovói háború során 230 ezer albán menekült érkezett Macedóniába, amit növekvő aggodalommal szemlélt a macedón lakosság.

Az UCK nagyobb önrendelkezést követelt a macedóniai albán kisebbség tagjainak. A zavargások januártól novemberig tartottak, s oly mértéket öltöttek, hogy már a NATO-nak is be kellett avatkoznia. Az ellenségeskedést az Ohridi Egyezmény zárta le, amely kiterjedtebb jogköröket biztosított az albánok számára.

Szélsőségesek a térségben

Koszovó

Koszovóban egyre nagyobb nehézségeket jelent az iszlám radikálisok térnyerése. Bár az 1,78 millió koszovói albán nagy része elutasítja a szélsőségeket, a helyi belbiztonsági szolgálat 150-re tette az elmúlt évben Szíriában harcoló koszovói albánok számát. Közülük 16-an vesztették életüket. 2014 szeptemberében és októberében pedig a koszovói rendőrség 55 olyan személyt vett őrizetbe, akikről azt gyanították, hogy szíriai dzsihadista csoportokhoz csatlakoztak.

Koszovóban, a jugoszláv-érában a vallás a nyolcvanas évek végéig magánügy volt, a koszovói háborút megelőzően azonban, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg előretörésével a vallás is egyre fontosabb szerepet játszott az emberek életében. A koszovói háború után aztán nyugodtabb időszak köszöntött be a 2008-ban függetlenné vált köztársaság életébe.

Pristinában még a 2000-es években sem lehetett szinte semmiféle jelét sem tapasztalni a ramadánnak, hiszen a népszerű kávéházak napközben is tele voltak. Ma már ez nem jellemző a böjti időszak alatt, csak sötétedés után telnek meg a fiatalok által is kedvelt helyek a Teréz anya sétányon. A fővárosban mind több szakállas muzulmán férfi, és fejkendőt viselő nő bukkan fel. Akár tíz éve ez még szinte elképzelhetetlen lett volna.

Léteznek Koszovóban kifejezetten iszlám-konzervatív települések, ilyen például az ország déli részén található Kacanik, illetve a hozzá közel eső Elez Han (Hani i Elezit).

Mohammad al-Arnaout újságíró szerint a Pristina külvárosában található Makowitz mecsetben toboroznak radikálisokat a szíriai és iraki harcokhoz. Főleg a szegényebbek, az alacsonyabb végzettségűek érzik kötelességüknek, hogy segítsék az Iszlám Állam (IS) harcát az „eretnekek” ellen. Szegényekből van bőven, a lakosság egy részét továbbra is a maffia foglalkoztatja, ami a mintegy 50 százalékos munkanélküliségi arány figyelembe vételével nem is meglepő. A fiataloknál még drámaibb, 70 százalékos az állástalanok aránya.

2014 márciusában a koszovói parlament már elfogadott egy jogszabályt, amely megtiltja az ország polgárainak, hogy a határokon kívüli konfliktusokban vegyenek részt.

Bosznia-Hercegovina

Becslések szerint az országban 5-10 százalék vált a radikális vallási ideológia rabjává. A fundamentalisták az eltelt két évtizedben, a boszniai háború óta kiépítették kommunikációs csatornáikat, infrastruktúrájukat, az elszigetelt településeken éppen úgy, mint a városokban, a radikális papság által irányított nagymecsetek közelében. Híroldalakkal rendelkeznek, újságokat adnak ki, propagálják a „szent háborúban” való részvétel előnyeit. Ehhez természetesen pénz kell, nem is kevés, közel-keleti szponzorok azonban jócskán akadnak.

Szarajevóban a radikalizmus melegágyának tartják a szaúdiak által finanszírozott Fahd Király mecsetet, valamint a Szarajevói Kulturális Központot. A szarajevói Fehér mecset a koszovói albán Sulejman Bugari imám „főhadiszállása”, akit az amerikai tudományos intézet, a Stratfor az albániai és boszniai szélsőségesek összekötőjének nevezett.

Az iszlám szélsőségesek a Balkánon számos jótékonysági- segély- és civil szervezeteket hoztak létre. Ezek közül néhányat az al-Kaidához köthető szélsőséges csoportok finanszíroznak. A CIA például azt közölte, hogy a világban megannyi országában működő boszniai civil szervezetek egyharmada rendelkezik terrorista kapcsolatokkal.

A balkáni iszlamisták kommunikációs csatornáikon, főként weboldalaik segítségével hirdetik azt, hogy gyűlölni kell a „hitetleneket”, népszerűsítik az erőszakot, s terjesztik Amerika- és Izrael-ellenes ideológiájukat.

Macedónia

Macedóniában vahhabi szélsőségesek szembekerültek a helyi hivatalos iszlám vezetéssel. Meg akarnak szerezni ugyanis több befolyásos mecsetet az ország fővárosában, Szkopjéban. Nedim Gencsev, Bulgária korábbi főmuftija úgy véli, hogy az iszlám szélsőségesen „fundamentalista háromszöget” akarnak létrehozni Bosznia, Macedónia, valamint a Bulgária nyugati részén húzódó Rodope-hegység között. Bár szerencsére nincs esély arra, hogy e területen iszlám kalifátust hozzanak létre, merényleteikkel destabilizálhatják az egész térséget.

A legnagyobb kisebbség
Macedóniában az alkotják a legjelentősebb kisebbséget. A 2002-es népszámlálás szerint a lakosság 25,2 százaléka volt albán, más becslések szerint azonban a lakosság mintegy harmada lehet a kisebbség tagja. A legtöbb albán Kelet-Macedóniában él, Tetovóban arányuk 70,3 százalék, Gosztivarban 66,7, Debarban 58,1, Sztrugában 56,8 százalék.
A macedóniai albánok két legnagyobb pártja Macedóniában a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), valamint az Albánok Demokratikus Pártja (DPA). Előbbi népszerűsége tíz, utóbbié öt százalék körüli. A Nemzeti Demokratikus Újjászületés (NDR) 2-3 százalékon áll. A 2014-es választáson a három párt összesen 19 mandátumot szerzett a 123 tagú törvényhozásban, ami azt jelentette, hogy az albán tömörülések a voksok nem egészen 21 százalékát szerezték meg.
Az Egyesült Államok 2012-es, a macedóniai emberi jogokról kiadott jelentése szerint az albánok alulreprezentáltak a közintézményekben.A leghíresebb koszovói albán a világon kétségkívül a szkopjei születésű, 1997-ben elhunyt Teréz anya, aki 1997-ben a Nobel-békedíjat is megkapta.

 

65 évesen is dolgoznunk kell majd

Publikálás dátuma
2015.05.18. 07:12

A magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd a megélhetésért. A Randstad globális kutatása alapján mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre, mert meggyőződésünk, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia.

A magyarok 77 százaléka arra számít, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd - derül ki a Randstad HR szolgáltató cég 2015. évi első negyedéves Workmonitor kutatásából. Minden hatodik válaszadó úgy látja, hogy valószínűleg csak 70 éves kora után hagyhatja abba a munkát, mindössze a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavonul.

- A tavalyi Randstad Awardot megelőző kutatásunkból kiderült, hogy a magyarok nem szívesen dolgoznak ilyen sokáig: hazánkban a munkavállalók véleménye alapján az ideális nyugdíjkorhatár 57 év lenne – mondta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A szakember hozzátette, hogy a kényszer szülte és az ideálisnak tartott nyugdíjazási idő jobban közelít egymáshoz több nyugat-európai országban: Hollandiában például a válaszadók 71 százaléka úgy gondolja, hogy 65 és 70 éves kora között vonulhat vissza, de ott eleve 62 éves korukig szeretnének dolgozni a munkavállalók.

A felmérés szerint a magyarok nagy többsége a bevételei mintegy 5 százalékát teszi félre a nyugdíjas éveire, miközben a globális kutatásban részt vevő 34 országban mindenhol nagyobb a megtakarítások aránya. A szomszédos országok közül Ausztriában 54, Csehországban 59, Szlovákiában pedig 62 százalék mondta, hogy a jövedelmük legalább 10 százalékát nyugdíj-előtakarékosságra fordítják.

Forrás: radstad

Forrás: radstad

- A magyar eredményeket árnyalja, hogy hazánkban a többség a munkáltatóktól és az államtól várja a nyugdíjat. Miközben globálisan a válaszadók 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a saját felelőssége az időskori megélhetés biztosítása, nálunk a többség elutasítja ezt a gondolatot – ismertette a Workmonitor további eredményeit Baja Sándor. A kutatás szerint hazánkban a többség hasonlóan gondolkodik a munkaképesség megőrzéséről is, elsősorban a munkáltatót hibáztatjuk, ha idő előtt alkalmatlanná válunk arra, hogy dolgozzunk.

A magyarok többsége szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. - Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idősebbeknek már nehéz új ismereteket szerezniük, ami kihathat a munkavégzésre is – tette hozzá Baja Sándor.

Magyarországon a munkáltatók 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglalkoztatását célzó program, ami kicsit alacsonyabb a globális átlagnál. - Az idősebbeknek szóló képzések nemcsak a vállalatok hatékonyságát, hanem általános megítélésüket is pozitívan befolyásolják - mondta az ügyvezető igazgató.

A Randstad Workmonitor egy 34 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás egy-egy speciális témakör mellett a globális és helyi munkaerő-piaci trendeket is monitorozza. A 2015 első negyedévére vonatkozó statisztikák alapjául szolgáló adatokat 2015. január 21. és február 5. között vették fel.

A felmérés során Magyarországon több mint 400, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre. Az ideális nyugdíjkorhatárra vonatkozó adatok a 2014-es Randstad Awardhoz készült kutatásból származnak, amelyben Magyarországon több mint 5500 potenciális munkavállalót kérdeztek meg életkor, nem és régió szerint reprezentatív módon.

Emelkedhet a nyugdíjkorhatár
Több tényező 2050-re biztosan átalakítja a világot. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár összegyűjtötte azt az 5 trendet - köztük a nyugdíjrendszerre kettő is vonatkozik -, melyekkel mindenképpen számolni kell a közeljövőben.
Túlnépesedés
Jelenleg 7 milliárdan élünk a földön, ez 2050-re várhatóan 9 milliárd fölé emelkedik. Amíg 1950-ben átlagosan 19 ember élt egy négyzetkilométeren belül, addig 100 évvel később 67 ember osztozik majd ugyanekkora területen az ENSZ jelentése szerint.
Vízhiány
A hollandiai IRC Nemzetközi Víz és Egészségügyi Központ riportja szerint 2050-re az összes arab ország teljes ivóvízhiánnyal fog küzdeni, egy másik jelentés szerint még rosszabb a helyzet: az emberiség 75 százaléka olyan területen él majd, ahol gondot okoz a vízhiány.
Élelmiszerválság
A túlnépesedéssel együtt egyre nagyobb problémát okoz majd a növekedő táplálékigény is. Ennek hatására 20-30 éven belül teljesen át fog alakulni az élelmiszergyártás. A WFP (World Food Programme) adatai szerint 2050-re csaknem 20 százalékkal többen fognak éhezni – pedig az arány jelenleg sem alacsony, körülbelül minden kilencedik ember éhezik a Földön.
A társadalom elöregedése
Az Eurostat tavalyi adatai alapján a nyugdíjasok száma egyre inkább közelít a még aktívan dolgozók számához egész Európában. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint Magyarországon sem jobb a helyzet: 2008 és 2014 között az öregségi nyugdíjellátásban részesülők száma több mint 25 százalékkal emelkedett, annak ellenére, hogy a nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik. Emellett egész Európában csökken a házasságkötések és a gyermekszületések száma, ami további demográfiai átalakuláshoz vezet és egyre kevesebb aktív munkavállaló tart el egyre több nyugdíjast, amely egyre nagyobb terhelést jelent a gazdaság részére.
A nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában nem lesz tovább fenntartható
Az Európai Unióban a nyugdíjasok jelenleg 16 százaléka dolgozik, és ez arány folyamatosan nő. 2050-re várhatóan Magyarországon is csökkenni fog az állami nyugdíj mértéke, a nyugdíjkorhatár pedig tovább fog emelkedni. Ennek ellenére - az OTP Bank által készített reprezentatív kutatás szerint - a magyar lakosság csak 12 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással.
A trendek között van olyan, ami ellen mi magunk keveset tehetünk azon túl, hogy odafigyelünk az életmódunkra. De olyan is van, amire eredményesen felkészülhetünk, erre jó példa a nyugdíjak várható értékcsökkenése. Mégis, tapasztalataik szerint még mindig túlságosan keveset foglalkozunk ezzel. A fiatalok tudják, hogy kevés nyugdíjuk lesz, ennek ellenére Magyarországon csak nagyjából minden 10. ember gondol ma arra, hogy félretegyen a nyugdíjas éveire.Ez azt jelenti, hogy tízből kilencen nem tudják még, hogy miből fognak megélni a nyugdíjas éveikben.



Finkelstein, az újabb titokzatos tanácsadó

Habony Árpád után újabb "titokzatos" tanácsadó tűnt fel ismét a kormányfő környezetében. Múlt csütörtökön az RTL tudósítója azt tudakolta, Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől, milyen kapcsolat van a kormány, a Fidesz és Arthur J. Finkelstein között, amire a tárcavezető azt felelte, nem tudja ki ez az úr, de ha az újságíró gondolja utánajár. Nos, nem kell messzire mennie: maga Orbán Viktor ismerte el pénteken, hogy, legutóbb két napja járt nála a politikai tanácsadó, akiről korábban kiderült, hogy Habony Árpáddal közös tanácsadó céget alapított Londonban.

Arról, hogy a világ egyik legismertebb és legellentmondásosabb politikai stratégája rendszeres kapcsolatban van a miniszterelnökkel, maga Orbán Viktor beszélt az RTL Klub Híradójának. „Jól ismerem őt, nagyon kiváló és elismert szakember” – emelte ki a miniszterelnök a riporter kérdésére. Orbán azt mondta, „nagyon gyakran” van kapcsolatban az amerikai kampányguruval. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ugyanakkor azt írta a csatornának kérdésre válaszolva, hogy sem a miniszterelnök, sem a Miniszterelnökség nem áll munkakapcsolatban Arthur J. Finkelsteinnel. Az RTL elutasító választ kapott a Fidesztől is.

Korábban megírtuk: Habony Árpád politikai tanácsadó márciusban céget alapított Nagy-Britanniában, és a vállalkozásba beszállt a korábban a Fidesz kampányán is dolgozó amerikai politikai tanácsadó is. A Danube Business Consulting Ltd.-be Habony 2500 fonttal, körülbelül 1 millió forinttal szállt be, és 50 százalékos tulajdonos. A másik tulajdonos egy cég, amely Arthur J. Finkelsteiné.

A hét végén nyilvánosságra került: a vállalkozásoknak elviselhetetlen magyar közállapotokkal reklámozza magát az új londoni cég ügyvezető igazgatója. A szigetországban lakó Lackó Gyula egyik cégének honlapjára feltöltött videón csábítja magyar honfitársait Londonba, azzal, hogy ha ott csinálnak vállalkozást, oda költöznek a világban ahova akarnak - írja szombati számában a Magyar Nemzet. A felvétel még 2012-ben készült, amin magyar üzletembereknek tart előadást az Egyesült Királyságban való vállalkozásindítás lehetőségeiről Lackó Gyula, amit természetesen az ő cégén keresztül tudják megvalósítani. A több mint egy órás előadásban mindent bevet, hogy vonzónak fesse le az angliai körülményeket és lehetőségeket. Ezért kissé gúnyolódva sorolja fel az általa felfedezett számos kiskaput a szigetország adórendszerében. Beszél az offshore nyújtatta lehetőségekről is, és arról, hogy a magyar üzletembereket, vállalkozásokat mennyire semmibe veszik külföldön, vagy egyáltalán nem is ismerik, bezzeg a londoni cégeket mindenhol szívesen fogadják.

Habony - Győri Tibor volt államtitkár mellett - tulajdonosa a néhány hete létrejött Modern Media Groupnak, amely arra szerveződött, hogy Simicska Lajos sajtóbirodalma helyére építsen új kormánypárti médiát.