Padlógázzal szakadékba

Publikálás dátuma
2015.05.16. 07:07
Rohamosan szorulnak ki az elitből FOTÓ: Vajda József
Egy friss felmérés szerint Magyarország oktatási rendszere nem a legrosszabb ugyan, ám a kelet-európai térségben több ország is megelőzött minket. A nemzetközi és hazai kutatások ugyanakkor mind vészharangot kongatnak. A központosítás, forráskivonás, az intézményi autonómia csökkentése gyakorlatilag működésképtelen oktatási rendszert hozhat létre.

A középmezőnyben, valamivel a nemzetközi átlag fölött mérte hazánk oktatási rendszerének teljesítményét legújabb kutatásában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - a 76 vizsgált országból a 32. helyen végeztünk a matematikai és természettudományi ismeretek tekintetében. Ahogy a világ oktatási rendszereit mérő szinte valamennyi, közelmúltbeli felmérésben, úgy most is az ázsiai országok végeztek az első helyeken: a dobogó legfelsőbb fokán Szingapúr áll, de ugyancsak a világ legszínvonalasabb oktatási rendszerével büszkélkedhet Hongkong és Dél-Korea is. Magyarországnak ugyanakkor több európai országot is sikerült megelőznie: mögöttünk áll Horvátország (36.), Szlovákia (37.) vagy Románia (44.). Több lépéssel előttünk végzett viszont Csehország (21.), Lengyelország (11.) vagy a sokak által oktatási példaképnek tekintett Finnország (6.).

A mostani értékek szinte teljesen megegyeznek a nemrégiben publikált PISA-felmérés eredményeivel, igaz, ott jóval kevesebb - összesen 44 - országot vettek górcső alá. A PISA-adatok nem túl derűs képet festenek: a felmérések szerint 2003 óta folyamatosan romlik a magyar diákok teljesítménye, a legutóbbi, tavaly decemberben publikált eredmények szerint fiataljaink már az OECD átlaga alatt teljesítettek. A Tárki Társadalmi Riportjának tanulmánya pedig rámutatott: egyre több iskolásnak az alapvető készségei sincsenek meg, nem megérteni, csupán bemagolni próbálják a tananyagot, mindemellett a hátrányos helyzetű tanulók helyzete sem megoldott, sőt, a lemaradás mértéke évről évre nő.

Előfordult, hogy valamiben Magyarország is az élen járt: az OECD idén felmérte, hogy a diákok országonként mennyi házi feladatot kapnak, s mennyi időt töltenek otthoni tanulással. Hazánk 28 ország közül a 11. helyen végzett, mint kiderült, a magyar gyerekek iskolai terheltsége jóval meghaladja a nemzetközi átlagot. Tovább árnyalja a képet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) múlt héten közzétett dolgozata, amelyben a magyar közoktatás 2001-2013 közötti változásait vizsgálták. Az eredmények szerint évről évre kevesebb a pályakezdő pedagógus, nő az iskolák közötti szegregáció, egyre több a szegény háztartásban élő gyerek, 2011 óta pedig folyamatosan csökken az egyetemre vagy főiskolára jelentkező érettségizők száma.

Hiába az elmarasztaló nemzetközi és hazai kutatások adatai, a közoktatás és a felsőoktatás több szereplője szerint is az oktatási kormányzat padlógázzal halad a szakadék felé. A kormány azonban úgy látja, hogy hazánkban európai szinten is mintaértékű oktatási rendszer épül - miközben az elmúlt évek erőszakos központosításaival, az intézményi és tanári autonómia folyamatos csökkentésével, a hátrányos helyzetű gyerekek még nagyobb hátrányba helyezésével, a brutális forráskivonásokkal gyakorlatilag működésképtelenné tették azt. Ám még a Fidesz-kormány felől is érkeznek józanabb hangok. "A magyar iskolarendszer nem esélyteremtő, hanem az esélykülönbségeket konzerváló" - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke csütörtökön az InfoRádió Aréna című műsorában, hangsúlyozva: a helyes döntési irány az iskolák fenntartása esetében a decentralizáció. Hozzátette: cél, hogy a változtatások ne egy bürokratikus struktúrában kapjanak elhelyezést.

Sokkal borúlátóbb Radó Péter. Az oktatáskutató az ELTE-n rendezett, a pedagógusok és az iskolák helyzetével foglalkozó szerdai vitán elmondta: a jelenlegi oktatáspolitika olyan rendszert alkotott, amelyben már szinte lehetetlen bármiféle változtatást eszközölni. "Felmentette magát a politika, valódi problémamegoldásra már nem igazán van módja. A ma tapasztalható bürokratikus, központi irányítású menedzselés leginkább a folyóvölgyi társadalmak politikájára volt jellemző" - mondta.

A HÖOK hisz a kormányban
Megírtuk, hogy a csütörtökön nyilvánossá vált felsőoktatási törvényt módosító javaslatban benne maradtak az államilag támogatott egyetemi vagy főiskolai hallgatók önköltséges képzésbe átsorolását könnyítő tervek: a hallgatóknak sokkal komolyabb elvárásoknak kellene megfelelniük, és amennyiben elbuknak az állam megvonja támogatásukat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) korábban közleményben jelezte: a javaslattal nem tudnak egyetérteni, hiszen egyes szakokon - például egészségügyi képzések esetében - előállhat az a helyzet, hogy a hallgatót akkor is átsorolhatják önköltséges képzésre, ha pusztán egy tantárgyat nem teljesít. Gulyás Tibor HÖOK elnök a múlt héten lapunknak úgy nyilatkozott, az átsorolás tekintetében is lesz megállapodás.
Úgy tűnik, nem lett, a módosító javaslat szerint a kormány továbbra is sokkal több önköltséges hallgatót akar a felsőoktatásban. A HÖOK elnök most azt mondta: az átsorolással "elviekben" egyetért, csak a kivitelezéssel van problémája. Gulyás továbbra is bizakodik: "a megbeszélések eredményeképpen bátran tudok fordulni kormánypárti képviselőkhöz is, hogy támogassák javaslatunkat, mely a kivitelezési problémákat feloldja. Ebből fakad bizakodásom és hiszek abban, hogy ebben a kérdésben is sikerül eredményeket elérnünk a felsőoktatási törvény végső változatában."
R. I.

Szerző

Brüsszellel alkudoznak a reklámadóról

Még semmi nem biztos, csak az, hogy az Európai Bizottság (EB) megtámadta a reklámadóról szóló jelenlegi tervezetet - tudtuk meg a Miniszterelnökség sajtóirodájától. Azt egyelőre nem tudják, lesz-e nulla kulcs, vagyis a legkisebb cégek mentesülnek-e az adó alól, illetve ha igen, hol húzhatják meg a határt. A kormány illetékesei tárgyalást kezdeményeznek Brüsszellel, a Miniszterelnökség reméli, minél hamarabb döntés születik az ügyben.

Lázár János szokásos csütörtöki tájékoztatóján jelentette be, nem kizárt, hogy mégsem mentesülnek a reklámadó alól a legkisebb cégek, az EB ugyanis nem tartja elfogadhatónak, hogy a százmillió forintos bevétel alatt nulla százalék legyen az adó mértéke. Az 5,3 százalékos adó mértéke megfelel Brüsszelnek, és véleményük szerint ez mindenki számára megfizethető. A közteher sokak szerint viszont elbocsátásokhoz és áremelésekhez vezethet a kereskedelemben is, miközben a médiavállalkozások piacát teljes egészében átrendezheti.

A reklámadó ki is került a törvénycsomagból, erről Tállai András,a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszélt az M1-en. Kiderült, hogy az adóról az egyeztetések lezárását követően külön javaslatot nyújtanak majd be a parlamentnek. A reklámadóból jövőre 10,9 milliárd forintot vár a kormány a költségvetési javaslat szerint, jóval többet az idénre tervezettnél.

Lassult a digitális hirdetési piac
Lassult az első negyedévben a digitális hirdetési piac növekedése - áll az iparág legfontosabb szereplőit összefogó Interactive Advertising Bureau (IAB) pénteki közleményében. Az adatsor szerint az év első három hónapjában 4,9 százalékkal haladták meg az online reklámbevételek az egy évvel korábbit, míg 2014 első negyedének végén még 17,2 százalék volt ez a mutató.
A tavalyi második negyedévben 13,7, a harmadikban 12,3, míg a negyedikben 7,5 százalékos volt a bővülés az előző esztendő azonos időszakához képest. Rónai Balázs, IAB Hungary médiaszekció vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a növekedés motorja továbbra is a szegmens átlagának többszörösével bővülő mobil-, és az ennél jóval visszafogottabban teret nyerő webes hirdetés volt.
Az elemzés szerint a távközlési, az élelmiszer, gyógyszer és turizmus szektorokba tartozó online hirdetések messze az átlag feletti bővülést hoztak, a pénzintézetek, a kereskedelmi hirdetők, és az apróhirdetések alulteljesítettek, sőt visszaestek.

Szerző

Holnap lehet szavazni a Normafáról

Publikálás dátuma
2015.05.16. 07:03
Kétségtelenül kell a felújítás, de kell-e hozzá népszavazás is? FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Helyi népszavazást tartanak holnap a Normafa rendbetételéről Budapest XII. kerületében – a nagyjából 48 ezer választásra jogosult lakos az önkormányzat nyolc pontból álló határozatáról mondhatja el a véleményét. A voksolás kapcsán megírtuk, hogy teljesen átrajzolódtak a kerület politikai viszonyai: Pokorni Zoltán, fideszes polgármester, Tüttő Kata, az MSZP , illetve Komáromi Zoltán, az Együtt helyi képviselője közösen kampányolt az önkormányzat tervei mellett.

A polgármester szerint ezekről az elképzelésekről már lehet és kell is dönteni: „Vannak pontosítandó kérdések, de a fő irányok jól látszanak. Egy 280 oldalas tanulmányról nem tudunk szavazni, arról sem hogy legyen minden jó, valahol a kettő között kell egy értelmes zónát kijelölni – amiről most döntünk” – mondta az Indexnek. Pokorni többször is hangsúlyozta, hogy teljes mértékben alávetik magukat a népakaratnak: a részvételi aránytól függetlenül tiszteletben tartják a lakosság véleményét.

A Normafa rehabilitációja évtizedek óta napirenden van, már a 80-as 90-es években is több terv született a terület helyreállítására, de ezek nem jártak sikerrel. A testület mostani határozata többek közt kimondja: a beruházás során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a terület jelentős hányada a Budai Természetvédelmi Körzethez tartozik – ezért a Natura 2000-es természetvédelmi hatásbecslés és a környezetvédelmi előírások szerint kell elvégezni a munkálatokat. Szabályoznák a közlekedést is: előnyben részesítenék a tömegközlekedést, korlátoznák több környékbeli útszakasz forgalmát, és új parkolókat is kialakítanak. Emellett felújítanak több műemléki védelem alatt álló épületet, és hasznosítanák is azokat: például az egykori Lóvasút végállomásának épülete helytörténeti múzeumként üzemelne tovább. Az Eötvös utca 48. alatti önkormányzati ingatlanon létrehoznák a Normafa Kapu látogató és információs központot – foglalta össze a terveket Pokorni. Sportolásra is lenne lehetőség, ugyanis a Szaniszló-rét környékén oktató sípályát alakítanak ki, illetve helyreállítanák a Kis-Norma lejtő egykori sípályáját is, a fejlesztések hatásainak vizsgálatára pedig egy környezetvédelmi szakemberekből álló bizottságot is létrehoznak. Emellett a közvilágítást is korszerűsítenék a környéken, és a turistaútvonalakat újrastrukturálnák a zsúfoltság csökkentésének érdekében.

Akadnak azonban ellenzői is a projektnek: Datki Szabolcs, a PM kerületi vezetője lapunknak elmondta, hogy vannak elfogadható elemei az elképzelésnek – például a fogaskerekű vonalának meghosszabbítása a Széll Kálmán térig, mert így csökkenhetne a buszforgalom a környéken -, de pártja így sem tudja támogatni a határozatot. Emlékeztetett arra, hogy gyakorlatilag egy olyan tervezetről kérik ki a lakosság véleményét, melyet már korábban ellenszavazat nélkül elfogadott a testület – az ellenzék ugyanis tartózkodott. A PM szerint a Normafa felújítása a korrupció melegágya lehet, hiszen a kormány az úgynevezett „Normafa törvény” keretein belül kiemelt állami beruházássá minősítette a projektet, így nem kell pályázatokat kiírni a munkálatokra.

Több civil szervezet és a PM nyomására a tervek pozitív irányba változtak (például a síközpont nem fog felépülni), de aggasztó, hogy a törvény még mindig érvényben van, és korlátlan felhatalmazást ad a kerület vezetésének: „a megalomán fideszes beruházások sorába illeszkedő terv súlyosan veszélyeztette a Normafa természeti értékeit és a környéken lakók életminőségét is” – közölte a PM tegnap. Az új tervek már jobban figyelembe veszik a környezeti értékeket, viszont a finanszírozás továbbra is átláthatatlan, több eleme még kidolgozva sincs, így nem is alkalmas döntésre. A párt kezdeményezi, hogy a helyieket és a szakmai civil szervezeteket vonják be a konzultációkba a népszavazás eredményétől függetlenül.

Kerék-Bárczy Szabolcs, DK elnökségi tag és helyi önkormányzati képviselő elmondta, pártja nem járul hozzá a Fidesz belháborújához: „a Demokratikus Koalíció rendkívül sajnálja, hogy a Fidesz politikusainak csak akkor jut eszükbe a népszavazás, ha az személyes érdekeiket szolgálja. A DK ezzel együtt úgy véli, a kerületieknek élniük kell a lehetőséggel és nemmel kell szavazniuk a kizárólag Pokorni érdekeit szolgáló népszavazás zavaros kérdésére”. Emellett azt is kifogásolja, hogy a népszavazási kérdés egy hosszú számsorral jelzett ügyirat támogatására kérdez rá – szerinte így nem értelmes a kérdés, de a választási bizottság fideszes, ezért aztán engedélyezték a voksolás kiírását. A képviselő kifejtette, értetlenül áll az előtt, hogy az Együtt és az MSZP támogatja a projektet: januárban még együtt adtak ki egy a népszavazást ellenző közleményt, azóta pedig semmilyen körülmény nem változott, így nem is indokolja semmi a „pálfordulást”. Kerék-Bárczy szerint az egyetlen magyarázat az lehet, hogy Pokorni „valamivel meggyőzte” ezeket az ellenzéki képviselőket. A DK politikusa ugyanakkor leszögezte, hogy pártja számára is kiemelt ügy a Normafa renoválása - 80 százalékban egyetértenek a Fidesz kezdeményezésével -, de nem tartják szükségesnek a népszavazás kiírását, mivel ez egy önkormányzati döntés. Emlékeztetett arra, hogy a Normafa felújítása folyamatosan zajlik, kormányzati-önkormányzati finanszírozásból, „Pokorni korábban egyáltalán nem kért erre felhatalmazást”- tette hozzá.

Szerző