Előfizetés

Macedónia történetének legnagyobb botránya

Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:31
Választási csalás az ellenzéki vád FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSK
Kezd visszatérni a normális kerékvágásba az élet a macedóniai Kumanovóban a hét végi véres fegyveres összecsapás után, de a politikai életben az ország történetének egyik legnagyobb botránya körvonalazódik.

Kedd este lemondott a macedón hírszerzés vezetője és két miniszter, de úgy tűnik, ennek nincs köze a hét végén Kumanóban történt terrortámadáshoz. Hétfőn elhagyták az észak-macedóniai Kumanovót a macedón rendőrség különleges egységei, a településre kezdtek visszatérni az elmenekült lakósok is. Hét végén a magát Koszovói Felszabadítási Hadseregnek nevező albán fegyveres csoport támadt a település hatósági épületeire, arra hivatkozva, hogy diszkriminálják az ott élő albánokat.

Évek óta a legvéresebb harcokra került sor, huszonketten vesztették életüket az összecsapásokban. A heves harcok miatt az Európai Unió és a NATO is aggodalmát fejezte ki, és nem véletlenül. Az európai és nemzetközi szereplők attól tartottak, hogy a 2001-es eseményekhez hasonló konfliktus alakul ki a térségben. Akkor fél éven át tartottak a fegyveres harcok a macedón hatóságok és a koszovói albán gerillák között, amelyeknek az ohridi békemegállapodás vetett véget.

A hétvégi fegyveres konfliktus lezárta után azonnal terítékre került a macedón parlamentben a lehallgatási botrány, amely már régóta napirenden van az ellenzék és kormányzat közötti vitában. Kedden este lemondott tisztségéről a macedón belügyminiszter, Gordana Jankulovszka és a hírszerzés vezetője, Szaszo Mijalkov - mindketten Nikola Gruevszki miniszterelnök fő szövetségesei és unokatestvérei-, valamint távozik posztjáról Mile Janakieszki közlekedési és távközlési miniszter is. A Reuters brit hírügynökség úgy véli, Gruevszki nyilvánvalóan így akarja megmenteni lehallgatási botrányba keveredett kormányát.

A lehallgatási botrányt hónapokkal ezelőtt Zoran Zaev, az ellenzéki szociáldemokraták elnöke robbantotta ki, állítva, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE párt több választáson is csalt, valamint törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. A leleplezés miatt állandó tiltakozásokkal szembesült a jobboldali kormány, amelyekre egyelőre nem talált gyógyírt.

Ez Macedónia történetének eddigi legnagyobb belpolitikai botránya, annak ellenére, hogy a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje ezt a látszatot és súlytalanítsa a vádakat. A lemondott hírszerzési vezető például azzal indokolta távozását, hogy reméli, ezzel „hozzájárul az ellenzék előidézte politikai válság megoldódásához", és hangsúlyozta, hogy tudja, hogy az igazság az ő oldalukon áll.

Nem figyelünk eléggé az adónk 1 százalékára

Az egy százalékos felajánlásokból származó keretnek csak a feléről rendelkeztek tavaly az adózók. A NAV adatai szerint mindössze 52,2 százalékát ajánlották fel annak az elvi keretnek, ami a személyi jövedelemadó 1+1 százalékából rendelkezésre állt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 11 milliárd forint felhasználásáról az állam dönthetett a civil szervezetek vagy egyházak helyett.

A „bennragadó” összeg az idei évtől a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül, amelyből pályázatokon keresztül igényelhetnek támogatást a civilek – elvileg olyanok is, akik nem tudnak részesülni az 1%-os felajánlásokból. „Ez a gyakorlatban akár azt is jelentheti, hogy a civil szervezetek rendkívül széles köre kaphat támogatást az adóforintokból, ugyanakkor az a legtisztább, ha mindenki rendelkezik a számára fontos célokról még a bevallás leadása előtt” – mondta Dr. Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója.

Erre elvileg még sokaknak van lehetősége: március végéig csak az adózók negyede nyújtotta be a bevallását, de a határidő közeledtével valószínűleg egyre többen adják fel a nyomtatványokat. Az 1%-os rendelkező nyilatkozatok kitöltése csak 3 percet vesz igénybe, ehhez képest nagy segítséget jelent a civil szervezeteknek.

„Az egy nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összege 2014-ben 3726 forint volt, az orvosaink és a szakápolóink ebből a pénzből fél órán át tudnak egy beteggel foglalkozni” – mondta a Hospice Alapítvány vezetője. A végstádiumú daganatos betegek életének utolsó szakaszát megkönnyítő hospice ellátásnak mintegy felét fedezi a társadalombiztosítás, a fekvőbeteg-részlegük működtetése viszont naponta 200 ezer forintba kerül.

Nem figyelünk eléggé az adónk 1 százalékára

Az egy százalékos felajánlásokból származó keretnek csak a feléről rendelkeztek tavaly az adózók. A NAV adatai szerint mindössze 52,2 százalékát ajánlották fel annak az elvi keretnek, ami a személyi jövedelemadó 1+1 százalékából rendelkezésre állt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 11 milliárd forint felhasználásáról az állam dönthetett a civil szervezetek vagy egyházak helyett.

A „bennragadó” összeg az idei évtől a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül, amelyből pályázatokon keresztül igényelhetnek támogatást a civilek – elvileg olyanok is, akik nem tudnak részesülni az 1%-os felajánlásokból. „Ez a gyakorlatban akár azt is jelentheti, hogy a civil szervezetek rendkívül széles köre kaphat támogatást az adóforintokból, ugyanakkor az a legtisztább, ha mindenki rendelkezik a számára fontos célokról még a bevallás leadása előtt” – mondta Dr. Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója.

Erre elvileg még sokaknak van lehetősége: március végéig csak az adózók negyede nyújtotta be a bevallását, de a határidő közeledtével valószínűleg egyre többen adják fel a nyomtatványokat. Az 1%-os rendelkező nyilatkozatok kitöltése csak 3 percet vesz igénybe, ehhez képest nagy segítséget jelent a civil szervezeteknek.

„Az egy nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összege 2014-ben 3726 forint volt, az orvosaink és a szakápolóink ebből a pénzből fél órán át tudnak egy beteggel foglalkozni” – mondta a Hospice Alapítvány vezetője. A végstádiumú daganatos betegek életének utolsó szakaszát megkönnyítő hospice ellátásnak mintegy felét fedezi a társadalombiztosítás, a fekvőbeteg-részlegük működtetése viszont naponta 200 ezer forintba kerül.