Előfizetés

Veszélyek leselkednek a BKV utasaira?

Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:13
FOTÓ: Népszava
Betelt a pohár a BKV egyik szakszervezeténél, több hatóságnál, számos feltételezett szabálytalanság és törvénytelenség miatt is feljelentette a céget. 

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet olyan régi problémákra, munkavédelmi szabálytalanságokra hívja fel a hatóságok figyelmét, amelyeket a BKV vezetése nem ismer el, ám - az érdekvédők szerint - ha továbbra sem változtat rajta, nemcsak a járművezetők, hanem akár az utasok is veszélybe kerülhetnek.

A járművezetők tűrőképességének és terhelhetőségének, valamint a biztonságos utasszállítás határainak felmérése, és előzetes hatástanulmány nélkül bevezetett első ajtós felszállási rend is szerepel a szakszervezet „vádpontjai” között. Ez olyan plusz terhet ró a sofőrökre, amelyek pszichés hatását előzetesen nem mérte fel a cégvezetés – állítja Nemes Gábor elnök.

Ezért nem tudni, hogy a pluszokkal terhelt, folyamatosan a nagyvárosi forgalomban dolgozó, ezért idegileg végtelenül leterhelt sofőröknél mikor szakad el a „cérna”, s hol az a határ, ahonnan már kockázatos utasokkal teli járműveket vezetni, gyakran még órákig.

Az elnök most megelégelte a BKV vezetésével vívott szélmalomharcot, s úgy döntött nem hallgat el súlyos szabálytalanságokat, sőt törvénytelenségeket csak azért, hogy ne legyen szálka a cégvezetés szemében..

Az első ajtózás azonban csak csepp a tengerben, az EKSZ ugyanis a szabadságok törvénytelen kiadási gyakorlata miatt is feljelentést tett. Bizonyítani tudják, hogy a BKV vezetése esetenként azt a látszatot kelti, mintha az alkalmazottak kérésére ütemezné a törvényileg megszabottnál – március 31. – későbbre az előző évről megmaradt szabadnapok kiadását. Ez törvénytelen, amit akkor sem engedhetne meg a BKV vezetése, ha a dolgozók valóban kérnék erre a főnökséget.

Illatos út - Vészhelyzetből vészhelyzetbe?

Veress Jenő
Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:12
Itt mindenki tudja, hogy nem szilvát aszalnak – Dorog, az egyik legrosszabb levegőjű település Magyarországon FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Elszállítanák a közeljövőben az Illatos úti volt Budapesti Vegyiművekből az ott felhalmozott sok ezer tonna életveszélyes anyagmaradványt. A kezdeti szokásos kormányzati maszatolás után döntöttek a katasztrófahelyzet megszüntetéséről. A mérgeket a dorogi veszélyeshulladék-égetőben semmisítik majd meg. Vagy nem ott. A városban semmit nem tudnak a kormány szándékairól, de nem is kérnek a pesti hordókból.

Füstöl a hulladékégető kéménye. A hivatalos adatok szerint hibátlan a kibocsájtási határértékek minden eleme. Hihetnénk: az egészség birodalmában járunk, ahol egyébként a madár sem. Csak az a fura, hogy ahol éppen fényképezünk, ott virágzik mellettünk az akác, de valami nem stimmel. Fejmagasságban virítanak a dús fehér fürtök, mégsem érezzük belőlük a jövendő méz illatát. Valami facsarja az orrunkat. (Kollégám hazafelé végigprüsszögi az utat.) Csak remélni merjük, hogy a méhészek ki vannak tiltva a környékről, mert nem szeretnénk a biopiacon dorogi mézet venni a herbateánkba.

Nemigen vitatott mérések szerint az uralkodó széljárás Budapest felé szolgál, ám az utazó levegőben a szag kimosódik - a főváros, és agglomerációja irányába csak a „vegytiszta” tartalom sodródik. Mára közkeletű szólássá vált a város polgármestere, Tittmann János nem régi mondása: „itt mindenki tudja, hogy nem szilvát aszalnak”. Vagyis a bő három évtizede alapított, és 1991 óta működő égető közismert a sajnálatos tüzelőanyagáról.

Akkoriban három gyógyszergyár - Richter Gedeon, Chinoin, Egis – érdekében, és együttműködése révén jött létre. Azóta Magyarország „mindentégetője” lett, ahogyan ezt az idők, és a hulladéktermelő (vegy)ipariak szava kívánta. A Richtert akkoriban Kőbányai Gyógyszerárugyárnak hívták - a helybeli szlengben ma is Kögyó.

Dorogi részlege ott magasodik az égető mellett. Ember nincs, aki megmondaná, valójában melyik gyár ontja a bűzt. Egy helybéli pontosan fogalmaz: „sajnos a büdösségmérőt még nem találtak fel”. Pedig igény lenne rá. Így nyilvánvalóan mindenki egymásra mutogat: „szagnak, bajnak nincs gazdája” – hogy a régi mondást szalonképesítsük.

Hozzáteendő: a dorogi lég – ha ügyesen mérnének - akár még minőségi is lehetne, hiszen a szél onnan hamar viszi a füstöt mások felé. Ez persze így nem igaz, mert valójában ez az egyik legrosszabb levegőjű település Magyarországon.

De a múltat és a jelent, ha bizalmatlanul is, befogadja már a dorogi népesség – nem tehet egyebet. Az Illatos úti méregraktár jövőben érkező salakanyaga – és itt a közbeszédben őrületes vélt mennyiségek pörögnek – azonban még a büdös-káros mindennapokba belenyugodott embereknél is kiveri a biztosítékot. Ahogyan a közvélemény szélesebbik része, úgy a helyiek sem tudják, valójában mit kívánnak most az égető kazánjaiba zúdítani a politikai hisztéria gyors következményeként. Mi kerül ebből a levegőbe? De a szakembereknek sincs igazi fogalmuk erről, ami azért nagyobb baj.

Közéleti és politikai hazugságok halmazában élünk – utal rá a város vezetője. Nincs biztos adat rá, hogy a dorogi vegykazán a jelenlegi technológiai képességeivel valóban képes-e ártalmatlanítani a majdan oda beömlő anyagot. Ahogyan mondják, olyan magas hőmérsékletű hulladékégető, amely maradéktalanul elbontana egyes szerves vegyületeket, nálunk egyelőre nincsen, legalábbis Dorog ez irányú képességeiről még nem hallottunk. És ha nincs ilyen, akkor mi lesz?

A parlagfű ellen oly elszántan küzdő Jobbik, és hátországa – mondja egy dorogi – már most „gyanús sárga por” ülepedését figyelte meg a környéken, és fújt riadót. Sajnálatos módon azonban kiderült, hogy egy, a térségben nem ritka fenyőfaj szálló virágpollenjéről volt szó. Az meg csak hab a tortán – említi egy beszélgetőtársunk -, hogy valamelyik népszerű helyszínelős tévésorozatban épp a napokban volt pont azonos történet ezzel a „gyanús sárga porral” kapcsolatosan, ami miatt a jobbikosokat nem kissé röhögték ki az amúgy bizalmatlan helyiek is.

A kormány – melynek emberei, és hívei az első körben lényegében lemarházták az Illatos útért aggódó zöldeket – időközben vélhetően megérzett valamit az ügyben megszerezhető politikai és anyagi haszonból. Közbeszerzést hirdettek az Illatos út megtisztítására. A hírek szerint már előre meg is találták a megfelelő fuvarozó céget, de nem is ez az érdekes. Ami igazán izgalmas az az, hogy ma még pontosan nem tudni, hogy a kormányzati projekt a sok méreg Dorogra szállításáról és ottani megsemmisítéséről szól-e csupán, avagy más égetőmű is szóba jöhet.

Amíg a tömérdek – hivatalosan is több ezer tonnányira taksált – anyag összetételéről, hatásairól nincs szakszerű megállapítás, addig képtelenség eldönteni, mi legyen a végső sorsa. Ahogyan helyi emberünk fogalmazott: a benzint is el lehet égetni egy kályhában, de nem igazán praktikus… Nos, itt kezd érdekessé válni a – végkimenetelében még ismeretlen – történet.

Mint Tittmann polgármester is említi, ilyen veszélyes hulladékégető csak Dorogon működik Magyarországon. Ha viszont valamiért nem mellette döntenek, a kommunális hulladékkal aligha lehet együtt megsemmisíteni a vegyiművek szemetét, hiába van ilyen mű máshol. Tudomása szerint az Illatos úti készlet ártalmatlanítására nemzetközi tendert írnak – vagy írtak – ki, így külföldi cégek is pályázhatnának. Ez esetben elképzelhető, hogy nem is a francia tulajdonú helyi égető nyer, és a hordókat más országba kell majd szállítani – esetleg épp Franciaországba.

Ami újabb aggodalmak sorát hozhatja napvilágra. Az első ezer hordó gyors dorogi megsemmisítésének szándéka ugyanis semmit nem vetít előre a többi sorsáról. A város önkormányzatának egyelőre – számszerűsítve – nulla információja van a megoldási szándékokról.

Az a különös helyzet állt elő – véli a városvezető -, hogy „egy teljesen jogos környezetvédelmi akcióval szemben súlyos, és teljesen jogos környezetvédelmi aggályok, félelmek merültek fel”. Dorog amúgy köszöni, nem kér az Illatos útból. Viszont ilyesmiről még soha nem kérdezték a véleményét. Baj lehet, ha most sem…

Gulyás Tibor: "rosszul esik a kérdés"

Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:04
„Továbbra is nyitott vagyok arra, hogy beszélgessünk” FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A valós megoldás nem azt jelenti, hogy rakjunk ki mindent a kirakatba - állítja Gulyás Tibor a kormány által tervezett konzisztóriumokról. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke visszautasítja a szervezetet érintő, elsősorban a felsőoktatási hallgatók, illetve más érdekképviseletek által megfogalmazott kritikákat. Sőt, szerinte a tüntetéseket is ők szervezték, mert ha egy hallgatói tagönkormányzat vagy annak egy részönkormányzata szervez demonstrációt, az maga a HÖOK. Gulyás úgy látja, ha a tárgyalásaik nyomán készült verzióban fogadják el a felsőoktatási törvény módosítását, a konzisztórium akár egyensúlyozó szerepet is betölthet a rektor és a kancellár között.

- Vannak azonban, akik nem így látják, s szerintük a HÖOK nem állt ki kellően a diákság mellett az utóbbi tüntetések alkalmával. Csonka Fruzsina, az ELTE TáTK Nemzetközi Tanulmányok Szakos Hallgatói Érdekképviselet elnöke azt nyilatkozta: "Számomra evidens volt, hogy a HÖOK támogat minket. Nem így lett".

- Nem értem a kijelentést, hiszen már korábban is elmondtam: nagyon örülök annak, hogy demonstrációkat szerveztek, nagyon örülök a hallgatói fórumoknak. Most írtam a saját beszámolómat, melyben külön kiemelem, hogy nem elválasztható érdek-képviseleti szempontból a tárgyalóasztalnál végzett szakmai felkészültségtől és munkától az, hogy fórumokat is szerveztek, ezekért én rendkívül hálás vagyok. Hálás vagyok azért, hogy emberek ezzel foglalkoztak, megszervezték, és köszönöm annak az 500-1000 embernek, akik elmentek erre a fórumra - mindez erőt adott a hallgatói érdekképviselet szempontjainak megjelenítése mellett.

- Nyilván ennyi nem elég a HÖOK elnökétől.

- Akkor várom szeretettel Fruzsinát is, hogy beszélgessünk arról, pontosan mit ért a kijelentése alatt. Nyilvánosak az elérhetőségeim, ha mostanság nehezebben is vagyok elérhető - ami érthető -, bárkit szeretettel várok.

- Sokakban felmerül a kérdés: ha két éve a HÖOK szervezett tüntetéseket, akkor most miért nem vállalt nagyobb szerepet?

- Azt gondolom, hogy ezeket a tüntetéseket is mi szerveztük, mert ha egy hallgatói tagönkormányzatunk vagy annak egy részönkormányzata szervez demonstrációt - azok is mi vagyunk.

- Milyen kapcsolatban áll a HÖOK a HÖK-ökkel?

- A HÖOK-nak a tagönkormányzataival kell tartani a kapcsolatot, azok képviselőivel és vezetőivel. Ennek legfőbb fóruma a közgyűlés, köztes időszakban a választmány ülésezik. A választmány az úgynevezett felsőoktatási régiók alapján van kialakítva, itt egy-egy nagyobb, több intézményt képviselő régióvezető vesz részt a testületi üléseken. Gyakorlatilag a Felsőoktatási Kerekasztal ülését követően és azt megelőzően az elnökség és a választmány is folyamatosan dolgozott, a tagönkormányzatok képviselői is folyamatosan itt voltak. Én egyébként meg is hívtam Károlyi Kristófot, aki a tüntetések egyik szervezője. Két és fél órát vártam rá, nem jött el végül a megbeszélésre. De én továbbra is nyitott vagyok arra, hogy beszélgessünk, nekem fontos az, hogy ők mit gondolnak, látnak és mit éreznek. Pontosan azért, mert nem tudtam ott lenni a tüntetéseken, nem beszélgettem a tüntetéseken résztvevőkkel. Lehet itt autonómiáról meg szakok megszüntetéséről beszélni, de valószínűleg ezekben az emberekben számos más felgyülemlett probléma van, amit akkor lehet megismerni, ha ott van köztük. Én szerettem volna megismerni, hogy mi az a nehéz helyzet, ami adott esetben indulatokat vált ki a körükben, s ezért vártam őket szeretettel. Nem tudtak eljönni, de én továbbra is várom őket.

- Mindebből úgy látszik, nem működik megfelelően a HÖOK és tagönkormányzatai közötti kommunikáció.

- Önök így látják, én másképp látom. Ez a rendszer él és működik. Ha valaki őszintén beszél, hát én igen. Azt gondolom: van hova fejlődni, de már sokat javult a rendszer. Életképes, működőképes, kapcsolatban van az emberekkel.

- Pedig nyilván van valami oka annak, hogy egy hallgatói érdekképviselet elnöke azt mondja, a HÖOK nem áll ki mellettük.

- Nyilván, de mégis honnan tudjam a választ, ha nem ül le velem beszélgetni? Mondom: jó az, amit ők csinálnak. Csak üljünk le beszélgetni, hogy pontosan lássuk, mit is szeretnének. Nekem képviselnem kell az ő érdekeit, az ő szempontjait. Ha ez markánsabb, de tényleges gondolatok és célok húzódnak meg mögötte, üljünk le beszélni. Csak akkor tudok ezzel foglalkozni. A pécsi Hallgatói Hálózat tagjaival kifejezetten jó kapcsolatban vagyok. Amikor hazamentem Pécsre, leültünk beszélni arról, ők hogyan látják a mindennapokat, hogy élik meg az egészet.

- Csonka Fruzsinát ismeri személyesen?

- Nem ismerem.

- Nem lenne szükség arra, hogy egy kicsit gyakrabban összeüljenek, konzultáljanak, keressék egymást?

- Én folyamatosan kapcsolatban voltam az ELTE EHÖK elnökével, ő külön fölhívott azzal a kérdéssel, mit gondolok arról, hogy szolidaritási tüntetés lesz a Wallenberg iskola mellett. Azt mondtam nekik, hogy felnőtt emberek, ha úgy érzik, hogy emellett is ki szeretnének állni, menjenek. Annyit kell tudniuk, hogy kellő körültekintéssel kell ezt a szolidaritási tüntetést megtartani, hogy ne adjunk lehetőséget és fogást a politikának arra, hogy ezzel kapcsolatban támadjon minket. A tüntetés egy hatékony és hatásos eszköz. Viszont csak akkor működik, ha annak a fókusza egyértelmű és világos mind a döntéshozók, mind pedig a társadalom számára.

- Ez legutóbb így volt? Volt értelme a demonstrációknak?

- Azt gondolom, hogy nagyon jól működött.

- Palkovics László államtitkár szerint nem a demonstrációk miatt hátrált meg a kormány.

- A hallgatói fórumok megerősítették, hogy van hallgatói és oktatói igény, nyitottság, hogy ezeket a szakokat és képzéseket azok szakmai tartalma szerint rendbe rakjuk. Emellett úgy látom, hogy végletesen zajlik a párbeszéd a felsőoktatásban. Nem az van, hogy folyamatosan interakció lenne a felsőoktatás szereplői között, nincs olyan, hogy ahhoz, hogy valami legyen, ilyen és ilyen irányba kell menni. Ehelyett azt látom, hogy ha van valami konfliktus, ahhoz mindenki hozzászól, van egy nagy egyet nem értés, aztán megyünk valamerre, születik valamilyen kompromisszum, ahelyett, hogy napi szinten foglalkoznánk a problémákkal.

- Nemcsak a hallgatók, de a napokban az ELTE BTK egyik oktatója is bírálta a HÖOK-ot; szerinte a szervezet a kormány "pudlikutyája".

- Én azt gondolom, hogy tisztességgel, becsülettel, úriemberként végezzük a munkánkat. Mi nem azzal töltjük az időnket, hogy mutogassuk magunkat. De belátom, hogy voltak olyan helyzetek, ahol sokkal jobban kellett volna kommunikálni, közleményeket kiadni, állást foglalni. De sajnos nem ezzel voltunk elfoglalva. A valós megoldás nem azt jelenti, hogy rakjunk ki mindent a kirakatba. A valós megoldás az, hogy telefonálni, tárgyalni, egyeztetni kell. Ugyanakkor bevallom: a kommunikációban valóban javítanunk kell. És fogunk is. Viszont egy tárgyalási helyzetben, ha zajlik egy megbeszélés, arról én menet közben nem küldök ki információkat.