Előfizetés

Történelmi áttörés készül a Balkánon

G.M.
Publikálás dátuma
2015.05.14. 07:40
Nagy remények fűződnek Vucic tervezett útjához FORRÁS: SZERB HALADÓ PÁRT
Hivatalos látogatásra utazik Tiranába Aleksandar Vucic szerbiai kormányfő. Nem egyszerű vizitről van szó, szerb miniszterelnök még sohasem volt hivatalos látogatáson a szomszédos országban. A politikai pályáját Seselj radikálisai között kezdő szerb politikus mára a balkáni megbékélés híve lett.

Fontos mérföldkő lesz a békén és a régió stabilitásán alapuló úton Aleksandar Vucic szerb és Edi Rama albán miniszterelnök tiranai látogatása, mondta az albán kormányfő tanácsadója, Shkelzen Maliqi azt követően, hogy tegnap Belgrádba bejelentették: május 27-én hivatalos látogatásra érkezik Albániába a szerb kormányfő.

Az albán tisztségviselő értékelése nem túlzás, hiszen ez lesz a szerbiai államvezetés első hivatalos albániai látogatása. Sőt, a korábbi jugoszláviai politikusok is távol tartották magukat az albán fővárostól. A délszláv államszövetség emblematikus vezetője, Josip Broz Tito 35 éven keresztül állt Jugoszlávia élén, de soha nem tett hivatalos látogatást a szomszédos Albániában.

A szerb-albán viszály történelmi gyökerei nyilván Koszovóba nyúlnak vissza, és nem enyhültek az egykori jugoszláv tartomány kiválása és önállósodása után sem. Szerbia ugyanis máig nem ismerte el Koszovót, az albán politikai körök pedig nem tettek le a Koszovót is magába foglaló Nagy-Albánia álmáról. Mindezt terhelik a Koszovóban és Szerbiában kialakult helyi szerb-albán ellentétek.

Az első lépés a megbékélés útján tavaly november 10-én megtörtént, amikor, kétszeres halasztás után, Edi Rama albán miniszterelnök látogatott el Belgrádba, ahol 68 éve nem járt albán vezető. Rama útjának első halasztása a szerbiai előrehozott választások miatt történt, a második viszont a botrányba fulladt labdarúgó mérkőzés miatt. Maga a látogatás sem volt zökkenőmentes, a két kormányfő nyilvános vitába bonyolódott Koszovó miatt a közös sajtótájékoztatón, azóta is több, szerb tiltakozást kiváltó momentum került sorra.

Mindezek ellenére Vucic viszonozza Rama belgrádi útját. „Amennyiben hat vagy hét hónap alatt sikerült korrigálni azt, amit az egész elmúlt század elmulasztott, az nagy dolog nem csak az albán–szerb viszony, hanem az egész régió számára” – vonta le a következtetést az albán kormányfő már említett tanácsadója. Szerb lapok szerint a tiranai találkozón várhatóan a kényes kérdések is terítékre kerülnek, de a tárgyalások központjában az albániai Durres kikötőváros és a dél-szerbiai Nis közötti autópálya kiépítése áll majd.

Hogy a megbékélési folyamat, bár akadozva, de elindult, bizonyítja az is, hogy idén február 5-én megtartották meg a szerb és albán tisztségviselők 23 év utáni első kétoldalú találkozóját Tiranában. Szerb lapok már a novemberi Rama vizet tető alá hozását úgy értékelték – nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a Balkánon enyhülnek az ellentétek, ami az európai integráció szempontjából is kedvező fordulatot hozhat.

A szerb-albán viszony legújabb próbakövei
- 2014. október 14. Félbeszakadt a szerb-albán EB-selejtező labdarúgó-mérkőzés, mert dulakodás tört ki a két csapat játékosai között, miután valaki az albán dísztribünről egy Nagy-Albániát ábrázoló zászlót vivő mini drónt irányított a pálya fölé. Belgrád provokációról beszélt, az egyik gyanúsított az albán miniszterelnök testvére, Olsi Rama volt.-2014. november 10:
- Edi Ramát a belgrádi repülőtéren nem várták albán zászlóval- Edi Rama a belgrádi sajtótájékoztatón azt javasolta Szerbiának, hogy „fogadja el a realitásokat” Koszovóval kapcsolatban. Vucic provokációnak nevezte a megfogalmazást, és megismételte a szerb kormánynak azt az álláspontját, miszerint „Koszovó Szerbia része", amit az alkotmány is rögzít.
- Ezután Tomislav Nikolic szerb államfő nem fogadta Ramát, de a Szerbia déli részén élő albánok saját miniszterelnökükként köszöntötték.- Vucic a botrányba fulladt közös sajtótájékoztató végén nem nyújtott kezet Ramának.
- 2015 . január – Belrád tiltakozó jegyzéket küld Tiranának, amiért a szilveszteri ünnepségek közepette Nagy-Albániát ábrázoló zászlót vetítettek ki a miniszterelnöki rezidencia falára- Áprilisban újabb belgrádi tiltakozás történt, miután Rama azt mondta: Albánia és Koszovó egyesülése elkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen.



Mészárlás Karacsiban

Negyvenöt halálos áldozata és 13 sebesültje volt a tegnapi pakisztáni merényletnek, a szíriai Homszban 48 személy vesztette életét, százan megsebesültek. Iraki légicsapás végzett az Iszlám Állam második számú vezetőjével.

Egy síítákat szállító autóbuszra csaptak le tegnap azonosítatlan fegyveresek tegnap a dél-pakisztáni Karacsiban. Hírügynökségi jelentések szerint a mintegy 60-65 utast szállító buszon 45 személy vesztette életét, köztük nők és gyerekek is, tizenhárman megsebesültek, állapotuk válságos.

Az autóbuszt hat motorbiciklis fegyveres támadta meg, akik válogatás nélkül tüzet nyitottak az utasokra és a sofőrre egyaránt. Néhányan közülük felszálltak a járműre, ahol folytatták a lövöldözést, majd elmenekültek a helyszínről. Az áldozatok a síita vallás egyik ágának számító iszmailita szekta tagjai, akiket a szunnita tálibok és más szélsőséges csoportok hitehagyottaknak tekintenek.

Pakisztánban gyakoriak a sííták elleni támadások, főképp Szidh tartományban, amelynek székhelye a húszmilliós Karacsi, ahol a lakosság 20 százaléka síita. Legutóbb januárban egy pénteki nagyima alkalmával követtek el merényletet egy síita mecset ellen Szindh tartomány egyik kisvárosában. Az akkori támadásban több mint hatvanan haltak meg.

A tegnapi merényletet két szervezet is magára vállalta. A tálibok is bejelentkeztek, de a tálib mozgalomból kivált Dzsundullah elnevezésű csoportosulás is azt állította, hogy fegyveresei követték el a busz elleni támadást. A Dzsundullah tavaly ősszel vált ki a tálib mozgalomból és fogadott hűséget az Irakban és Szíriában iszlám kalifátust kikiáltó Iszlám Állam (IS) terrorszervezetnek.

Ugyancsak tegnap Szíriában is véres támadást hajtott végre az IS. Homsz tartomány kormányzója, Talal Barazi az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy a terroristák hajnalban megtámadták Al-Sukhna városát, egyes negyedeit el is foglalták. A harcok egész nap folytatódtak, de kormányerőknek nem sikerült visszafoglalniuk az elveszített területeket, amelyek 2013-ban egyszer már visszafoglalt a lázadóktól. A harcokban 28 katona és 20 dzsihádista esett el, több mint százan megsebesültek.

Meghalt a kalifa segédje

Életét vesztette Abu Alaa al-Afri (valódi nevén Mohammed Abdul Rahman Mustafa), az IS második számú vezetője egy tegnapi, az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció által végrehajtott légicsapásban – jelentette be az iraki védelmi miniszter.

A légicsapás egy, az észak-iraki Talafr város melletti település mecsetjét célozta, ahol al-Afri találkozott a terrorszervezet több más alacsonyabb beosztású vezetőjével. Al-Afri a környék népszerű prédikátora volt. Sem az koalíció, sem a dzsihádisták nem erősítették meg az iraki bejelentést.



Az egyik utolsó náci per

Tanúk meghallgatásával folytatták Lüneburgban a 93 éves Oskar Gröning elleni eljárást, akit a sajtóban csak „Auschwitz könyvelőjeként” emlegetnek. Maga a vádlott ugyan nem ölt zsidókat, de az ügyészség szerint bűnrészes volt. Olyan magyarországi zsidók perelték be, akik túlélték Auschwitzot, vagy közeli hozzátartozóik vesztették ott életüket.

Az e heti tárgyaláson négy tanú jelent meg, köztük a budapesti Dr. Lebovits Imre. A mostani négy személyből ketten holokauszttúlélők, a másik kettő pedig egykori túlélők gyermeke. Lebovits Imre az édesanyját és rokonsága nagy részét vesztette el, miután a tiszafüredi téglagyári gettóból Auschwitzba deportálták őket.

Ő azért kerülte el Auschwitzot, mert Vitéz Horváth Kálmán magyar királyi százados a gettó felszámolása előtt kb. ötven személyt, gyerekeket, öregeket is besorozott munkaszolgálatra. A keleti frontra került, majd Kassán átadták a németeknek, a donneskircheni lágerbe vitték, majd Mauthausenben érte a felszabadulás.

Lebovits elmondta, hogy Horthy kormányzó Sztójay Dőme miniszterelnöknek szabad kezet adott a zsidókérdés megoldására. 1944 május18 és július 20. között 150 szerelvényen 450 ezer zsidót szállítottak ki Auschwitzba, rettenetes körülmények között. Ezzel befejeződött a magyar vidék zsidótlanítása. Lebovits Imre jogi képviselője, Dr. Donat Ebert felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy Magyarországon az antiszemitizmús és a rasszizmus erősődik, és sok magyar zsidó nem érzi jól magát hazájában.

A minden bizonnyal egyik utolsó holokauszt-perben az ügyészség azt emelte ki, hogy a 93 éves Oskar Gröning, az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr támogatta a gyilkosságokat, s a náci rezsim gazdasági haszonszerzéséért dolgozott. A háttéremberek munkája nélkül nem vált volna lehetővé az öldöklés. Gröning a lüneburgi bírák előtt kijelentette: „morális szempontból én is bűnrészes voltam”, majd bocsánatot kért mindenkitől.

A Süddeutsche Zeitung megjegyezte, hogy a holokauszt feldolgozásával kapcsolatban John Demjanjuk esete hozott áttörést. 2011 óta ugyanis az is bűncselekménynek számít, ha valaki közvetetten járult hozzá a náci halálgyár működéséhez. Az egykori lágerőr Demjanukot 2011 májusában ítélte öt év börtönbüntetésre egy német bíróság amiatt, mert bűnsegédként vett részt 27 ezer zsidónak a sobibóri haláltáborban történt meggyilkolásában. A per 2009-ben kezdődött, s az akkor már súlyos beteg vádlott egyetlen alkalommal sem szólalt meg. A tárgyalásokat egy félig ággyá átalakított kerekesszékben, sötét napszemüvegben hallgatta meg, arcizma sem rezdült.

Ami Gröninget illeti, a Spiegel még 2005-ben közölt interjút vele, amelyben részletesen ecsetelte a haláltáborokban történt szörnyűségeket. „Ha éjszaka álmodik, mindig kiáltásokat hall. Aztán csöndet” – szerepelt az akkori cikkben. A tárgyalás jövő héten folytatódik, amikor két orvos szakértő fog nyilatkozni az Auschwitzban alkalmazott Zyklon - B hatásáról.