Előfizetés

Ismét nehézfegyvereket vetettek be Ukrajnában

A kelet-ukrajnai konfliktuszónában a februári minszki tűzszüneti egyezmény ellenére egyetlen percig sem volt soha teljes tűzszünet. Szórványos harcok folytak, de azért az EBESZ-megfigyelők is megerősítették, hogy a nehézfegyverzetet, igaz késve, de mindkét fél kivonta a kijelölt ütközőzónából.

Az utóbbi napokban azonban újra arról szólnak a híradások, hogy nagy kaliberű fegyverzetet vetnek be a zónában. Erről számolt be múlt héten az EBESZ-misszió vezetője is, de nem nevezte meg, melyik fél nyúlt ismét a Grad rakétavetőkhöz illetve más 100 milliméter fölötti kaliberű fegyverekhez.

A szemben álló felek szerint mindig a másik. Tegnap a szakadárok közölték, hogy heves harcok dúlnak Mariupolnál, az ukrán katonák több órán át bombázták a felkelők állásait négy településnél is. Mariupolban feszült a helyzet, ukrán harckocsik vonultak át a frontvonal felé, a hadsereg tüzérséget, páncélosokat és Grad aknavetőket használ. Közleményük szerint ők „válaszként”, a "támadás mértéke miatt" nyitottak tüzet, de csak a Minszkben "engedélyezett" fegyverekkel.

Napközben Kijevben Adrij Liszenko, a terrorellenesnek nevezett keleti hadművelet katonai szóvivője Kijevben sajtótájékoztatón jelentette be, hogy fokozódik a feszültség a kelet-ukrajnai harci övezetben, a szakadárok ismét nehézfegyvereket vetettek be keddre virradóra, és ezúttal lakott településeket is lőttek.

Elmondása szerint éjszaka 120 milliméter kaliberű aknavetőkkel lőttek a szakadárok három Donyeck környéki települést és a megyeközpont közelében fekvő Avgyijivkára harckocsikkal és 152 milliméter kaliberű nehézfegyverekkel támadtak, Mariupolnál pedig 120 milliméteres akna és gránátvetőkkel.

Beszámolója szerint az utóbbi napon is három ukrán katona vesztette életét, egy pedig megsebesült a konfliktusövezetben. Az ukrán parancsnokság közleménye is úgy fogalmaz, hogy a katonák "megfelelő választ" adtak a támadásokra. Petro Porosenko ukrán elnök ma Berlinbe látogat és újra felveti a nemzetközi békefenntartókra vonatkozó kérését.

Új állítások Bin Laden haláláról

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.05.13. 07:32
Oszama bin Laden abbottabadi házát azóta lerombolták a pakisztániak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Visszautasítja a Fehér Ház Seymour M. Hersh veterán tényfeltáró újságíró állításait Oszama bin Laden halálának körülményeiről. Hersh a London Review of Books brit hetilap friss számában megjelenő, vasárnap közzétett cikkében meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Pakisztán – az eddig ismert verzióval ellentétben – tudott az al-Kaida Abbottabadban rejtőzött vezetője elleni amerikai kommandós akcióról. Az újságíró megkérdőjelezte a bin Laden haláláról közzétett hivatalos változatot.

A leleplező újságíró azt írta, az Obama-kormányzat verziója olyan, mintha a híres angol író, Lewis Carroll fogalmazta volna, a Fehér Ház ugyanezt állítja Hersh megalapozatlan kijelentéseiről. „Túl sok pontatlanság, megalapozatlan állítás van a cikkben ahhoz, hogy mindegyiket egyenként cáfoljuk” – mondta az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője, Ned Price.

Azt azonban határozottan állította, hogy Washington egyetlen államot sem értesített előre az akcióról, s kifejezetten úgy döntöttek, hogy a pakisztáni vezetést sem tájékoztatják előzetesen. Josh Earnest fehér házi szóvivő hétfőn egy CNN-elemző, Peter Bergen mondását idézte: „Ami igaz a történetből, az nem új, ami pedig új benne, az nem igaz.” Earnest szerint Hersh cikke tele van „pontatlanságokkal és hamisításokkal”. Idézte Mike Morrellt, a CIA volt igazgatóhelyettesét is, aki ugyanúgy kategorikusan fogalmazott: a cikk minden mondata hamis.

Magukat megnevezni nem kívánó amerikai hírszerzési források alapján Hersh azt állítja, hogy Washington egy magas rangú pakisztáni forrásból kapta az első értesülést bin Laden rejtekhelyéről. A leleplező újságíró állítása szerint a Fehér Ház által közreadott történet, amelyet a Zero Dark Thirty (A bin Laden-hajsza), Katryn Bigelow Golden Globe-díjas filmje feldolgozott, merő kitaláción alapszik.

Az Obama-kormányzat által a sikeres akció után néhány órával nyilvánosságra hozott hivatalos verzió szerint az amerikai hírszerzés sokéves aprómunkával talált rá bin Laden postására, Ahmed al-Kuvaitira, aki a terroristavezér üzeneteit hozta-vitte, bejáratos volt a pakisztáni Abbottabadban lévő, magas kőkerítéssel körülvett komplexumba. E leleplezés nyomán kezdték tervezni a kockázatos kommandósakciót.

Ezzel szemben Hershnek egy amerikai forrás azt mesélte, hogy egy évvel az amerikai akció előtt egy visszavonult pakisztáni hírszerző sétált be az iszlámábádi amerikai nagykövetségre, a CIA ottani rezidenséhez, s közölte, a 25 millió dolláros vérdíjért cserébe elárulja bin Laden rejtekhelyét. Az amerikai hírszerzés bizonyítékot követelt, s a későbbiekben meg is kapta, a pakisztáni orvos, aki az állítólag súlyosan beteg bin Ladent rendszeresen kezelte – a 25 millió egy részéért cserébe – megszerezte az al-Kaida vezérének DNS-mintáját. Csak ezt követően vették komolyan a bejelentést.

A leleplező újságíró emlékeztet, pakisztáni források mindig is kétségbe vonták az amerikaiak hivatalos verzióját. Idézi Aszad Durani nyugalmazott pakisztáni tábornokot, aki az al-Dzsazira hírtévének bin Laden megölését követően azt nyilatkozta, lehetséges, hogy a pakisztáni hírszerzés semmit nem tudott az akcióról, de sokkal valószínűbb, hogy tudtak róla. „A pakisztániak nagyon hálásak lesznek önnek” - mondta Durani, amikor Hersh felkereste, és elmesélte az általa valósnak vélt verziót.

Ezek szerint bin Laden, a világ akkori legkeresettebb embere már 2006 óta élt Abbottabadban, a pakisztáni hírszerzés tartotta fogságban. Az erődszerű ház, ahol feleségeivel és gyerekeivel rejtegették, csupán néhány kilométerre volt a pakisztáni katonai akadémiától, s 15 perc helikopterútra a pakisztáni hírszerzés egyik bázisától. A CIA házat bérelt a városban, s legalább egy évig figyelték az al-Kaida vezér rejtekhelyét, mielőtt döntöttek a támadásról.

A Fehér Háznak azért is nehéz volt meghozni a döntést, mivel tartottak attól, hogy az 1980-as teheráni fogolyszabadításhoz hasonló gikszer történik, s egy évvel a 2012-es elnökválasztást megelőzően félresikerülhet kockázatos akció. Obama nem akart második Jimmy Carter lenni, írta Hersh. (Gikszer azért történt, de nem végzetes: a támadáshoz használt két helikopter közül az egyik balesetet szenvedett, de az akciót ennek ellenére sikeresen végrehajtották.)

Kínos szaúdi szála is van az amerikai újságíró történetének. Hersh – a pakisztáni hírszerzési forrás információi alapján - azt is állítja, hogy Szaúd-Arábiának tudomása volt arról, hogy bin Ladent a pakisztániak tartják fogva. Mivel bin Laden szaúdi volt, a sivatagi királyság nem akarta, hogy az információ elfogásáról nyilvánosságra kerüljön. Állítólag súlyos összegekkel járultak hozzá bin Laden és családja eltartásához, s azt kérték a pakisztániaktól, hogy „vonják ki a forgalomból” a terroristavezért. Hersh szerint attól tartottak, ha bin Ladent bíróság elé állítják, olyan dolgok is kiderülhetnek, amelyek kényesek a szaúdi vezetés számára.

Hersh szerint kizárt, hogy két amerikai helikopter úgy juthatott el Abbottabadba, hogy a pakisztáni légvédelem ne vette volna észre. Állítása szerint a pakisztáni vezetés két magas rangú tagja - Asfak Pervez Kajani tábornok, vezérkari főnök, illetve Ahmed Sudzsa Pasa, a pakisztáni hírszerzés, az ISI főigazgatója - előzetesen értesítést kapott az amerikai haditengerészet különleges egységéhez (Navy SEAL) tartozó kommandósok érkezéséről.

Új állítások Bin Laden haláláról

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.05.13. 07:32
Oszama bin Laden abbottabadi házát azóta lerombolták a pakisztániak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Visszautasítja a Fehér Ház Seymour M. Hersh veterán tényfeltáró újságíró állításait Oszama bin Laden halálának körülményeiről. Hersh a London Review of Books brit hetilap friss számában megjelenő, vasárnap közzétett cikkében meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Pakisztán – az eddig ismert verzióval ellentétben – tudott az al-Kaida Abbottabadban rejtőzött vezetője elleni amerikai kommandós akcióról. Az újságíró megkérdőjelezte a bin Laden haláláról közzétett hivatalos változatot.

A leleplező újságíró azt írta, az Obama-kormányzat verziója olyan, mintha a híres angol író, Lewis Carroll fogalmazta volna, a Fehér Ház ugyanezt állítja Hersh megalapozatlan kijelentéseiről. „Túl sok pontatlanság, megalapozatlan állítás van a cikkben ahhoz, hogy mindegyiket egyenként cáfoljuk” – mondta az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője, Ned Price.

Azt azonban határozottan állította, hogy Washington egyetlen államot sem értesített előre az akcióról, s kifejezetten úgy döntöttek, hogy a pakisztáni vezetést sem tájékoztatják előzetesen. Josh Earnest fehér házi szóvivő hétfőn egy CNN-elemző, Peter Bergen mondását idézte: „Ami igaz a történetből, az nem új, ami pedig új benne, az nem igaz.” Earnest szerint Hersh cikke tele van „pontatlanságokkal és hamisításokkal”. Idézte Mike Morrellt, a CIA volt igazgatóhelyettesét is, aki ugyanúgy kategorikusan fogalmazott: a cikk minden mondata hamis.

Magukat megnevezni nem kívánó amerikai hírszerzési források alapján Hersh azt állítja, hogy Washington egy magas rangú pakisztáni forrásból kapta az első értesülést bin Laden rejtekhelyéről. A leleplező újságíró állítása szerint a Fehér Ház által közreadott történet, amelyet a Zero Dark Thirty (A bin Laden-hajsza), Katryn Bigelow Golden Globe-díjas filmje feldolgozott, merő kitaláción alapszik.

Az Obama-kormányzat által a sikeres akció után néhány órával nyilvánosságra hozott hivatalos verzió szerint az amerikai hírszerzés sokéves aprómunkával talált rá bin Laden postására, Ahmed al-Kuvaitira, aki a terroristavezér üzeneteit hozta-vitte, bejáratos volt a pakisztáni Abbottabadban lévő, magas kőkerítéssel körülvett komplexumba. E leleplezés nyomán kezdték tervezni a kockázatos kommandósakciót.

Ezzel szemben Hershnek egy amerikai forrás azt mesélte, hogy egy évvel az amerikai akció előtt egy visszavonult pakisztáni hírszerző sétált be az iszlámábádi amerikai nagykövetségre, a CIA ottani rezidenséhez, s közölte, a 25 millió dolláros vérdíjért cserébe elárulja bin Laden rejtekhelyét. Az amerikai hírszerzés bizonyítékot követelt, s a későbbiekben meg is kapta, a pakisztáni orvos, aki az állítólag súlyosan beteg bin Ladent rendszeresen kezelte – a 25 millió egy részéért cserébe – megszerezte az al-Kaida vezérének DNS-mintáját. Csak ezt követően vették komolyan a bejelentést.

A leleplező újságíró emlékeztet, pakisztáni források mindig is kétségbe vonták az amerikaiak hivatalos verzióját. Idézi Aszad Durani nyugalmazott pakisztáni tábornokot, aki az al-Dzsazira hírtévének bin Laden megölését követően azt nyilatkozta, lehetséges, hogy a pakisztáni hírszerzés semmit nem tudott az akcióról, de sokkal valószínűbb, hogy tudtak róla. „A pakisztániak nagyon hálásak lesznek önnek” - mondta Durani, amikor Hersh felkereste, és elmesélte az általa valósnak vélt verziót.

Ezek szerint bin Laden, a világ akkori legkeresettebb embere már 2006 óta élt Abbottabadban, a pakisztáni hírszerzés tartotta fogságban. Az erődszerű ház, ahol feleségeivel és gyerekeivel rejtegették, csupán néhány kilométerre volt a pakisztáni katonai akadémiától, s 15 perc helikopterútra a pakisztáni hírszerzés egyik bázisától. A CIA házat bérelt a városban, s legalább egy évig figyelték az al-Kaida vezér rejtekhelyét, mielőtt döntöttek a támadásról.

A Fehér Háznak azért is nehéz volt meghozni a döntést, mivel tartottak attól, hogy az 1980-as teheráni fogolyszabadításhoz hasonló gikszer történik, s egy évvel a 2012-es elnökválasztást megelőzően félresikerülhet kockázatos akció. Obama nem akart második Jimmy Carter lenni, írta Hersh. (Gikszer azért történt, de nem végzetes: a támadáshoz használt két helikopter közül az egyik balesetet szenvedett, de az akciót ennek ellenére sikeresen végrehajtották.)

Kínos szaúdi szála is van az amerikai újságíró történetének. Hersh – a pakisztáni hírszerzési forrás információi alapján - azt is állítja, hogy Szaúd-Arábiának tudomása volt arról, hogy bin Ladent a pakisztániak tartják fogva. Mivel bin Laden szaúdi volt, a sivatagi királyság nem akarta, hogy az információ elfogásáról nyilvánosságra kerüljön. Állítólag súlyos összegekkel járultak hozzá bin Laden és családja eltartásához, s azt kérték a pakisztániaktól, hogy „vonják ki a forgalomból” a terroristavezért. Hersh szerint attól tartottak, ha bin Ladent bíróság elé állítják, olyan dolgok is kiderülhetnek, amelyek kényesek a szaúdi vezetés számára.

Hersh szerint kizárt, hogy két amerikai helikopter úgy juthatott el Abbottabadba, hogy a pakisztáni légvédelem ne vette volna észre. Állítása szerint a pakisztáni vezetés két magas rangú tagja - Asfak Pervez Kajani tábornok, vezérkari főnök, illetve Ahmed Sudzsa Pasa, a pakisztáni hírszerzés, az ISI főigazgatója - előzetesen értesítést kapott az amerikai haditengerészet különleges egységéhez (Navy SEAL) tartozó kommandósok érkezéséről.