Előfizetés

Paralimpia-botrány: törlesztett az elnök

Publikálás dátuma
2015.05.13. 07:53
Gömöri Zsolt FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Visszafizette a devizahitelének végtörlesztésére felvett hárommillió forintos támogatást a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) részére a szervezet elnöke, Gömöri Zsolt, aki ezt tegnap sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten. A sportvezető közölte: annak ellenére döntött így, hogy szerinte 2012-ben jogszerűen vette fel a vissza nem térítendő támogatást, hiszen ez a lehetőség akkor minden köztisztviselőt megilletett.

Hozzátette, nem tett mást, csak élt a lehetőséggel, és ennek megfelelően hozta meg a döntést a szervezet elnöksége is. Gömöri szerint az üggyel kapcsolatban durva politikai támadások érték a Magyar Paralimpiai Bizottságot, miközben a szervezet politikamentesen kívánja folytatni a tevékenységét.

Az elnök azt mondta, éppen annak érdekében döntött az összeg visszafizetése mellett, hogy a bizottság az érdemi munkára tudjon koncentrálni. Egyben reményét fejezte ki, hogy az MPB iránti érdeklődés akkor is ilyen erőteljes marad, amikor az eredményekről lehet beszámolni.

Kitért arra: az elnökségi döntés szabályosságát bizonyítja, hogy az MPB közgyűlése később egyhangúlag fogadta el az elnökség azon beszámolóját, amelyben fel volt tüntetve a számára kifizetett juttatás is. Ugyancsak elfogadta a testület a 2012. évre vonatkozó, a pénzügyi teljesítésekről szóló felügyelőbizottsági és független könyvvizsgálói jelentést is.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az MPB elnökségének azon tagjai, akik hasonló juttatásban részesültek, szintén visszafizették-e a támogatást, Gömöri Zsolt nem adott egyértelmű választ. Csupán annyit mondott, hogy az elnökség tagjainak nem munkáltatója a Magyar Paralimpiai Bizottság.

MSZP: ez a minimum

A Magyar Szocialista Párt közleménye szerint csak a minimumot teljesítette Gömöri Zsolt azzal, hogy visszafizette azt a hárommillió forintot, amit devizahitelének végtörlesztésére vett fel a paralimpikonok támogatására nyújtott szponzori pénzekből. Az MSZP szerint a pénz visszafizetése azonban nem változtat azon a tényen, hogy Gömöri Zsolt megkárosította munkaadóit és átverte azokat, akik jóhiszeműen támogatni kívánták a magyar paralimpikonokat.

Ami történt, nem maradhat következmények nélkül, különös tekintettel arra, hogy Magyarország jelentkezni kíván a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezésére. A Paralimpiai Bizottság esetében csak a teljes tisztújítás vezethet a bizalom helyreállításához. Továbbá Kunhalmi Ágnes, a Kulturális bizottság alelnöke arra kérte a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy következő közgyűlésén vizsgálja ki a történteket.



Újra hódít a Szegénylegények

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2015.05.13. 07:45
A filmfesztivál plakátja a fesztiválpalotán a száz éve született Ingrid Bergmant ábrázolja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PASCAL L
Ma kezdődik a világ első számú filmfesztiválja Cannes-ban, és számunkra szenzáció, hogy ismét van magyar film az Arany Pálmáért folyó versenyben. Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a Saul fia áll ki a válogatott 19-es mezőnyben a zsűri elismeréséért, s egyben az elsőfilmesek Arany Kamera díjáért is versenyez.

Ma kezdődik a Cannes-i Filmfesztivál világra szóló nagyüzeme, s ezúttal újra van miért és kiért szurkolnia a magyar film barátainak. Utoljára Mundruczó Kornél szerepelt Cannes-ban a hivatalos versenyprogramban (2008-ban a Deltával, 2010-ben a Szelíd teremtéssel). A tényt most az teszi szánunkra szenzációssá, hogy 46 év óta Nemes Jeles László az a magyar rendező, aki legelső rendezésével kapott meghívást az Arany Pálmáért folyó megmérettetésre.

A Saul fia így duplán esélyes, egyrészt a nagyzsűri valamely elismerésére, másrészt az elsőfilmesek legjobbját kiemelő Arany Kamerára. (Ez utóbbi díjat legutóbb 1989-ben hozta haza magyar nyertes: Enyedi Ildikó kapta meg Az én XX. századomért, korábban pedig Erdőss Pál Adj király katonát! című rendezését jutalmazták a díjjal.) Nemes Jeles kisjátékfilmjeivel (Türelem, The Counterpart, Az úr elköszön) eddig száznál is több fesztiválról hozott haza több mint 30 díjat, Cannes, mint a világ első számú filmfesztiválja, már eleve rangot ad a részvevőknek.

A Saul fia az auschwitzi haláltáborban játszódik, a halál árnyékában egy sonderkommandós apa akarja méltóképpen eltemetni a fiát. A film operatőre Erdély Mátyás, főszereplője Röhrig Géza, New Yorkban élő amatőr színész. Az Auschwitz-Birkenau színhelyet Rajk László tervei alapján építették fel Budapesten, a 30 napos forgatás színhelyén.

Cannes 1966-ban óriásit hibázott, amikor díj nélkül hagyta az akkor még ismeretlen nevű magyar rendező filmjét, amely azonban nyilvánvalóan korszakalkotó mű volt, megújítója a film formanyelvének. Ez a film a Szegénylegénylegények volt, amellyel Jancsó Miklós egy csapásra beírta magát a modern európai film történetébe. Az idén 50 éves film most ismét vendég lesz Cannes-ban.

A Cannes Classics elnevezésű válogatás részeként a világ filmtörténetének más klasszikusaival együtt kerül ismét a nemzetközi közönség elé. A cannes-i zsűri egykori balfogása után Jancsót a következő évben Cannes a nagyzsűri tagjai sorába hívta (ahol oroszlánként harcolt is a Tízezer nap című film elismertetéséért, s Kósa Ferenc meg is kapta a legjobb rendező díját a zsűritől.)

Cannes igyekezett köszörülni a csorbán, a Még kér a népért Jancsó 1972-ben magkapta a legjobb rendező díját, sőt viszonylag fiatalon (és tudjuk még sok-sok film megszületése előtt), 1979-ben, 58 évesen a fesztivál életműdíjjal ismerte el a század legnagyobbjai közé tartozó magyar filmrendezőt. (Cannes-ban még versenyben volt a fesztiválon a Szerelmem, Elektra, a Magánbűnök, közerkölcsök és a Magyar rapszódia című Jancsó-film is.)

Az ötvenéves Szegénylegények ragyogóan felújítva, teljes egészében restaurálva kerül most a Cannes-i Klasszikusok elnevezésű programba. Ahol egy másik magyar, az angliai filmgyártást megalapító Alexander Korda, azaz Korda Sándor egy filmje, a Marius is a programban van. Az összeállítás Orson Welles és Ingrid Bergman születésének századik évfordulóját is ünnepli, több filmjüket vetítik (például az Aranypolgárt), de lesz Luchino Visconti (Rocco és fivérei!!), lesz Truffaut/ Hitchcock film, plusz Sidney Lumettel egy eddig soha be nem mutatott interjú is.

Még a magyar jelenlétnél maradva, a Cannes-i Filmfesztivál filmterv-fejlesztő fórumára, az Atelier-re meghívást kapott az első játékfilmjére készülő Kristóf György, aki az Out című filmtervével lesz vendége a május 15-21 között lezajló programnak. (Korábban Fliegauf Bence és Ujj Mészáros Károly volt részese a fejlesztési fórumnak.) A szlovákiai születésű Kristóf György a hírneves prágai FAMU filmrendező szakán diplomázott, filmjéhez Pohárnok Gergelyt operatőrnek, Terhes Sándort főszereplőnek nyerte meg egy ötvenen túli családapa abszurd humorú történetének filmre viteléhez.

A Saul fia egy 19-es mezőnyben versenyez idén Cannes-ban az Arany Pálmáért. És nem akárkik döntenek majd a díjak sorsáról, mert a zsűri elnökségét a világhírű amerikai testvérpár, Ethan és Joel Cohen látja majd el. (Arról nem szól a fáma, volt-e valaha kettős elnöksége a cannes-i zsűrinek…) A döntnökök között ott lesz két sztár, Jake Gyllenhaal és Sophie Marceau, a rendezők kasztjából például a fenegyerek ifjú kanadai Xavier Dolan és a nagyhírű Guillermo del Toro.

Ami Nemes Jeles László versenyzőnknek kemény mezőny jutott, legalábbis a neveket nézve. A versenyprogamból idén ugyan hiányoznak az angolok (tavaly mindkét Cannes-kedvenc, öreg brit róka, Ken Loach és Mike Leigh is ott volt a versenyben), van viszont az amerikai Gus Van Sant, az argentin Todd Haynes, a híres Gomorra-rendező olasz Matteo Garrone, a Nagy szépséggel nemrég Oscar-díjat nyert olasz Paolo Sorrentino és a Cannes-ba szó szerint hazajáró francia Jacques Audiard.

Audiard ma az oly forró európai témát, a menekült-bevándorló drámát érinti Dheepan című filmjében, miután a címszereplő ezúttal egy Sri Lanka-i polgárháborús szabadságharcos, aki Párizsba menekül, s ott próbál kemény küzdelem árán talpon maradni. A versenyfilmek között van egy Macbeth is, amelyben Michael Fassbender és Marion Cotillard alakítja a gyilkos párt.

Az Un Certain Regard szekcióban, ahol tavaly fődíjat nyert Mundruczó A Fehér Istene, idén nincs magyar résztvevő. Van viszont két román, jelezve, hogy az a bizonyos román újhullám még nem fáradt ki. Radu Muntean öt éve már szerepelt ebben a szekcióban, most egy gyilkosság körül bonyolódó lelkiismereti drámát vitt filmre.

Corneliu Porumboiu 2006-ban a Forradalmárok című filmjével az elsőfilmesek Arany Kameráját nyerte el, három évre rá a szekció díját és a FIPRESCI elismerését kapta meg a Rendészet, nyelvészetért. Idén egy családapáról szól a története, akinek a szeretete tündérmesévé formálja az érdes életet.

A szokásos nagy felhajtások sem hiányoznak idén sem, ezek közé tartozik a Mad Max legfrissebb darabja Gerge Miller rendezésében és Woody Allen új filmje, az Irration Man. Cannes-ban mutatkozik be rendezőként első nagyjátékfilmjével idén a szépséges „Fekete Hattyú” Natalie Portman, aki Jeruzsálemben forgatta a Tale of Love and Darkness (Mese a szerelemről és sötétségről) című filmjét Amos Oz emlékiratai alapján. A fesztivál idén először adományozza nőnek a tiszteletbeli Arany Pálmát, amelyet a francia film klasszikus nagyasszonya, Agnés Varda rendező vesz majd át.

Újra hódít a Szegénylegények

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2015.05.13. 07:45
A filmfesztivál plakátja a fesztiválpalotán a száz éve született Ingrid Bergmant ábrázolja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PASCAL L
Ma kezdődik a világ első számú filmfesztiválja Cannes-ban, és számunkra szenzáció, hogy ismét van magyar film az Arany Pálmáért folyó versenyben. Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a Saul fia áll ki a válogatott 19-es mezőnyben a zsűri elismeréséért, s egyben az elsőfilmesek Arany Kamera díjáért is versenyez.

Ma kezdődik a Cannes-i Filmfesztivál világra szóló nagyüzeme, s ezúttal újra van miért és kiért szurkolnia a magyar film barátainak. Utoljára Mundruczó Kornél szerepelt Cannes-ban a hivatalos versenyprogramban (2008-ban a Deltával, 2010-ben a Szelíd teremtéssel). A tényt most az teszi szánunkra szenzációssá, hogy 46 év óta Nemes Jeles László az a magyar rendező, aki legelső rendezésével kapott meghívást az Arany Pálmáért folyó megmérettetésre.

A Saul fia így duplán esélyes, egyrészt a nagyzsűri valamely elismerésére, másrészt az elsőfilmesek legjobbját kiemelő Arany Kamerára. (Ez utóbbi díjat legutóbb 1989-ben hozta haza magyar nyertes: Enyedi Ildikó kapta meg Az én XX. századomért, korábban pedig Erdőss Pál Adj király katonát! című rendezését jutalmazták a díjjal.) Nemes Jeles kisjátékfilmjeivel (Türelem, The Counterpart, Az úr elköszön) eddig száznál is több fesztiválról hozott haza több mint 30 díjat, Cannes, mint a világ első számú filmfesztiválja, már eleve rangot ad a részvevőknek.

A Saul fia az auschwitzi haláltáborban játszódik, a halál árnyékában egy sonderkommandós apa akarja méltóképpen eltemetni a fiát. A film operatőre Erdély Mátyás, főszereplője Röhrig Géza, New Yorkban élő amatőr színész. Az Auschwitz-Birkenau színhelyet Rajk László tervei alapján építették fel Budapesten, a 30 napos forgatás színhelyén.

Cannes 1966-ban óriásit hibázott, amikor díj nélkül hagyta az akkor még ismeretlen nevű magyar rendező filmjét, amely azonban nyilvánvalóan korszakalkotó mű volt, megújítója a film formanyelvének. Ez a film a Szegénylegénylegények volt, amellyel Jancsó Miklós egy csapásra beírta magát a modern európai film történetébe. Az idén 50 éves film most ismét vendég lesz Cannes-ban.

A Cannes Classics elnevezésű válogatás részeként a világ filmtörténetének más klasszikusaival együtt kerül ismét a nemzetközi közönség elé. A cannes-i zsűri egykori balfogása után Jancsót a következő évben Cannes a nagyzsűri tagjai sorába hívta (ahol oroszlánként harcolt is a Tízezer nap című film elismertetéséért, s Kósa Ferenc meg is kapta a legjobb rendező díját a zsűritől.)

Cannes igyekezett köszörülni a csorbán, a Még kér a népért Jancsó 1972-ben magkapta a legjobb rendező díját, sőt viszonylag fiatalon (és tudjuk még sok-sok film megszületése előtt), 1979-ben, 58 évesen a fesztivál életműdíjjal ismerte el a század legnagyobbjai közé tartozó magyar filmrendezőt. (Cannes-ban még versenyben volt a fesztiválon a Szerelmem, Elektra, a Magánbűnök, közerkölcsök és a Magyar rapszódia című Jancsó-film is.)

Az ötvenéves Szegénylegények ragyogóan felújítva, teljes egészében restaurálva kerül most a Cannes-i Klasszikusok elnevezésű programba. Ahol egy másik magyar, az angliai filmgyártást megalapító Alexander Korda, azaz Korda Sándor egy filmje, a Marius is a programban van. Az összeállítás Orson Welles és Ingrid Bergman születésének századik évfordulóját is ünnepli, több filmjüket vetítik (például az Aranypolgárt), de lesz Luchino Visconti (Rocco és fivérei!!), lesz Truffaut/ Hitchcock film, plusz Sidney Lumettel egy eddig soha be nem mutatott interjú is.

Még a magyar jelenlétnél maradva, a Cannes-i Filmfesztivál filmterv-fejlesztő fórumára, az Atelier-re meghívást kapott az első játékfilmjére készülő Kristóf György, aki az Out című filmtervével lesz vendége a május 15-21 között lezajló programnak. (Korábban Fliegauf Bence és Ujj Mészáros Károly volt részese a fejlesztési fórumnak.) A szlovákiai születésű Kristóf György a hírneves prágai FAMU filmrendező szakán diplomázott, filmjéhez Pohárnok Gergelyt operatőrnek, Terhes Sándort főszereplőnek nyerte meg egy ötvenen túli családapa abszurd humorú történetének filmre viteléhez.

A Saul fia egy 19-es mezőnyben versenyez idén Cannes-ban az Arany Pálmáért. És nem akárkik döntenek majd a díjak sorsáról, mert a zsűri elnökségét a világhírű amerikai testvérpár, Ethan és Joel Cohen látja majd el. (Arról nem szól a fáma, volt-e valaha kettős elnöksége a cannes-i zsűrinek…) A döntnökök között ott lesz két sztár, Jake Gyllenhaal és Sophie Marceau, a rendezők kasztjából például a fenegyerek ifjú kanadai Xavier Dolan és a nagyhírű Guillermo del Toro.

Ami Nemes Jeles László versenyzőnknek kemény mezőny jutott, legalábbis a neveket nézve. A versenyprogamból idén ugyan hiányoznak az angolok (tavaly mindkét Cannes-kedvenc, öreg brit róka, Ken Loach és Mike Leigh is ott volt a versenyben), van viszont az amerikai Gus Van Sant, az argentin Todd Haynes, a híres Gomorra-rendező olasz Matteo Garrone, a Nagy szépséggel nemrég Oscar-díjat nyert olasz Paolo Sorrentino és a Cannes-ba szó szerint hazajáró francia Jacques Audiard.

Audiard ma az oly forró európai témát, a menekült-bevándorló drámát érinti Dheepan című filmjében, miután a címszereplő ezúttal egy Sri Lanka-i polgárháborús szabadságharcos, aki Párizsba menekül, s ott próbál kemény küzdelem árán talpon maradni. A versenyfilmek között van egy Macbeth is, amelyben Michael Fassbender és Marion Cotillard alakítja a gyilkos párt.

Az Un Certain Regard szekcióban, ahol tavaly fődíjat nyert Mundruczó A Fehér Istene, idén nincs magyar résztvevő. Van viszont két román, jelezve, hogy az a bizonyos román újhullám még nem fáradt ki. Radu Muntean öt éve már szerepelt ebben a szekcióban, most egy gyilkosság körül bonyolódó lelkiismereti drámát vitt filmre.

Corneliu Porumboiu 2006-ban a Forradalmárok című filmjével az elsőfilmesek Arany Kameráját nyerte el, három évre rá a szekció díját és a FIPRESCI elismerését kapta meg a Rendészet, nyelvészetért. Idén egy családapáról szól a története, akinek a szeretete tündérmesévé formálja az érdes életet.

A szokásos nagy felhajtások sem hiányoznak idén sem, ezek közé tartozik a Mad Max legfrissebb darabja Gerge Miller rendezésében és Woody Allen új filmje, az Irration Man. Cannes-ban mutatkozik be rendezőként első nagyjátékfilmjével idén a szépséges „Fekete Hattyú” Natalie Portman, aki Jeruzsálemben forgatta a Tale of Love and Darkness (Mese a szerelemről és sötétségről) című filmjét Amos Oz emlékiratai alapján. A fesztivál idén először adományozza nőnek a tiszteletbeli Arany Pálmát, amelyet a francia film klasszikus nagyasszonya, Agnés Varda rendező vesz majd át.