Előfizetés

Több önköltséges hallgatót akar a kormány

J.D.
Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:04
Illusztráció: Thinkstock
Egyes mintatantervek esetében teljesen kivitelezhetetlenek, a kreditrendszer szellemiségével pedig ellentétesek a kormány azon tervei, melyek szerint jelentős mértékben szigorítanák az állami ösztöndíjas képzésekből önköltséges képzésbe való átsorolás rendjét a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint.

 Palkovics László felsőoktatási államtitkár jelentette be: a múlt szerdai kormányülésen a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban szó esett arról is, hogy egy hallgatónak két félév átlagában 20 kreditet kell elvégezni és az intézmény által meghatározott tanulmányi eredményt kell elérni. Vagyis az átsorolást érintő javaslattal a kormány 40 kredit megszerzését határozná meg minimumkövetelményként egy tanévben a hallgatók számára az eddigi 30 helyett.

A HÖOK jelezte: a javaslattal nem tudnak egyetérteni, hiszen egyes szakokon - például egészségügyi képzések esetében - előállhat az a helyzet, hogy a hallgatót akkor is átsorolhatják önköltséges képzésre, ha pusztán egy tantárgyat nem teljesít. "A jogalkotók szándéka szerint keményebb kritériumok meghatározásakor a hallgatók hozzáállása is keményebb lesz - ahogy az emelt szintű érettségi esetében is láthatóan növekedett azon fiatalok száma, akik ebbe az irányba mozdultak" - mondta a Népszavának Gulyás Tibor. A HÖOK elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint a kreditszámok növelése nem a minőséget mozdítja előre, a kormány itt a teljesítménnyel kapcsolatban fogalmaz meg elvárásokat, ez azonban nem a minőség garanciája. "A HÖOK szombati közgyűlése óta azonban számos előremutató egyeztetés történt és az eddigiek szerint úgy fest, lesz megállapodás az átsorolás területén is" - tette hozzá Gulyás.

Palkovics beszámolt arról is: a javaslatban az elmúlt időszak vitái után meghatározták a konzisztóriumok feladatkörét, a jelenlegi tervek szerint a testület előzetes egyetértési jogot gyakorol majd a szenátus döntéseinél. Tagjait az egyetem, annak környezete és a hallgatói önkormányzat javasolja majd a szakminiszternek. A felsőoktatási törvényt módosító javaslat a héten válhat nyilvánossá, a jövőben induló szakok jegyzéke pedig - amelyet a rektori konferenciával öntöttek végleges formába - szintén néhány nap múlva jelenhet meg.

Lázár–Rogán-csörte a reklámügynökségekért

Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:03
Fotó: Népszava
Nemcsak a Simicska Lajos érdekeltségébe sorolt cégeket érintheti hátrányosan a reklámügynökségek kormány által tervezett megregulázása, de a Rogán Antalhoz és Habony Árpádhoz kapcsolódó érdekcsoport is piacot veszíthet. Mint a Napi Gazdaság megírta, a jövő évi adócsomag részeként jelennek meg az új rendelkezések, amelyek szerint reklámügynökségek a jövőben nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel és nem alkalmazhatnak bónuszt.

A Liszkay Gábor érdekeltségébe került, nyíltan kormánypárti napilap szerint az új rendelkezés alapjaiban alakítaná át a reklámpiacot. A mai gyakorlat szerint a hirdetni vágyó cég megbíz egy reklámügynökséget, hogy a megfelelő médiumoknál - televíziókban, rádiókban, lapokban, interneten vagy közterületen - helyezze el a reklámokat. A médiumok viszont abban érdekeltek, hogy a hirdetők náluk költsék el a pénzt, ezért engedményeket is adnak: a hirdetési összeg egy részét bónuszként visszajuttatják az ügynökségnek. A kormány tervei szerint a jövőben a reklámügynökségek csak a hirdetővel állhatnának szerződéses kapcsolatban, a médiacégekkel nem. Továbbá a reklámozó közvetlenül a médiumoknak fizetne, vagyis a reklámügynökségek akár csődbe is mehetnek.

A kabinet tervei egyértelműen az Orbán Viktorral szembekerült Simicska érdekeltségek ellen irányulnak. Mint a kreativ.hu korábbi cikkéből kiderült, 2010-14 közötti állami kommunikációs közbeszerzések - 898 kommunikációs tárgyú közbeszerzésen összesen nettó 60,4 milliárd forintot osztottak ki - mintegy kétharmadát három ügynökség nyerte el: az Inter Media Group (IMG) Kft, a Vivaki Hungary Kft. és a Bell & Partners Kft.. A három cég közül az IMG-t illetve a Bell & Partnerst a piacon mindenki Simicska-közeli cégként könyveli el. Ugyanakkor létezik a Fideszben egy másik média-érdekcsoport, amelynek fő erőközpontja Habony Árpád, illetve a vele baráti viszonyban lévő Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető. Idetartozik a Századvég-csoport, amelytől Liszkay a Napi Gazdaságot vásárolta, illetve a kreativ.hu említett cikke idesorolta a Csetényi Csaba és Krskó Tibor tulajdonosi érdekeltségei közé tartozó HG 360 Reklámügynökség Kft.-t is, amely szintén jelentős állami kommunikációs megbízásokat kapott (Államadósság-kezelő Központ, Magyar Turizmus Zrt., MNB). A HG elnevezés a Hamu és Gyémánt Média cégcsoportból jön, Krskó és Csetényi ugyanis közösen csaknem tucatnyi médiacégben érdekeltek; köztük van a HGY Invest Kft., a Hamu és Gyémánt Kft. - amely szintén több kommunikációs közbeszerzésen nyert - , az Affiliate Network Kft., az Epicure Events Kft. vagy a Media Services Company Kft..

Bár a kreativ.hu cikke megjelenése után a HG 360 jelezte, hogy téves azon állításuk, miszerint közvetlen és kitüntetett személyi kapcsolat mutatható ki a cég és egyes politikusok között, kétségtelen, hogy Rogán kitüntetett kapcsolatban áll Csetényivel. Amellett, hogy szomszédok a Pasa Lakóparkban, Csetényi a testvérével együtt 9 trafikkoncessziót nyert el a közelmúltban a korábban Rogán által vezetett kerületben. Pásztor Tibor MSZP-s politikus szerint legalábbis a Belváros 13 dohányboltjából kilencet a Csetényi-Krskó-páros vezet, köztük a Kempinski Hotelban működő - korábban is az érdekeltségükbe tartozó - Cigar Towert. A trafikkoncessziókat még akkor nyerték el, amikor Rogán volt az V. kerület polgármestere, de ezidő alatt - 2009-ben - nyerte el a Hamu és Gyémánt az önkormányzat által kiírt, Belváros Főutcája kommunikációs tendert is, bruttó 68 millió forintért. 2011-ben az önkormányzat által alapított Budapest Szíve Városfejlesztő Nonprofit Kft. tenderén szerepeltek sikerrel, de elnyerték a kerület bruttó 120 millió forintos kommunikációs tenderét is, amit végül felfüggesztették. A Hamu és Gyémánt 2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium bruttó 360 milliós tenderét is elvitte.

A HG 360 Kft. 2012 áprilisa és 2013 májusa között négy kommunikációs közbeszerzésen nyert. Az Átlátszó adatai szerint 2012 áprilisában az NFÜ 425 milliós tenderét, egy hónappal később pedig az Államadósság Kezelő Központ 120 milliós megbízását. 236 millió forint értékben szerződtek a Magyar Turizmus Zrt.-vel, az NFÜ-től pedig 2013. májusban újabb megbízást kaptak 682 millió forint értékben. Vagyis Csetényi és Krskó cégei is bajba kerülhetnek, ha a kormány tervei valóra válnak. Ebből a szempontból érdekes különösen a Népszabadság hétfői információja, mely szerint Rogán a jövőben - a frakció vezetésével párhuzamosan - "kvázi" miniszterelnöki kabinetfőnök lesz. Ősztől pedig távozik a frakcióvetői posztról, és hivatalosan is Orbán Viktor kabinetfőnöke lesz. A lap szerint Rogánhoz kerülne az összes állami reklámköltés felett diszponáló intézmény, a Nobilis Márton által irányított Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) is. Az NKH ma Lázár János Miniszterelnöksége alá tartozik - mintegy 40 milliárdos éves költségvetéssel, ha irányítása Rogánhoz kerül, a két fideszes politikus csörtéje folytatódhat.

Már korábban is lehetett híreket hallani arról, hogy sem Lázár, sem Rogán nem nézi jó szemmel a másik térnyerését. Ismert az is, hogy Orbán szívesen "futtatja" azonos pályán egy-egy kegyeltjét, amivel az aspiránsok egymást is kiüthetik a nyeregből. A napilap is célzott arra, hogy Rogán megbízatása azért is lenne logikus, mert a volt belvárosi polgármester rendkívül jó viszonyt ápol Habonnyal. Ha viszont a piaci híreknek igazat lehet adni, akkor a Simicska-érdekeltségek kipenderítése mellett Rogán és Habony mégsem fogja elvágni a Csetényi-Krskó páros állami forrásait, hanem sokkal inkább helyzetbe hozza majd őket. Esetleg már a saját médiabirodalmukon belül.

A haláltól a KDNP is tart

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:02
Orbán Viktor Maszúd Barzanival, az iraki kurd régió elnökével osztotta meg bevándorlás-ellenes nézeteit FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS
Miközben Orbán Viktor ismét a bevándorlók ellen uszított, a plenáris ülésen a KDNP újfent a halálbüntetés ellen tiltakozott, a jobbikos Rig Lajos pedig letette az esküt, így a Fidesz hivatalosan is két mandátum távolságra került a kétharmadtól.

Quo vadis? Merre tartasz? - kérdezte a kormánytól napirend előtt a KDNP-s Vejkey Imre. Ismét kiderült, hogy a kisebbik kormánypárt nem akar engedni a miniszterelnöknek a halálbüntetéssel kapcsolatban. Vejkey ugyanis jelezte, pártja ellenzi annak bevezetését, mert az erkölcsileg elfogadhatatlan középkori büntetésmód, amelyik a bűnözéstől nem tart vissza, bírói tévedés esetén viszont azt nem lehet jóvátenni. Minderre Répássy Róbert államtitkár azzal védekezett, nem a kormány, hanem az emberek beszélnek a halálbüntetésről, amit az igazságügyi miniszter, Tórcsányi László sem támogat. A kormány pedig nem tárgyal ilyen előterjesztést - közölte, majd arra biztatta a kereszténydemokratákat, "ha valóban tenni akarnak a halálbüntetés ellen, menjenek az Egyesült Államok nagykövetsége elé, és ott tiltakozzanak". Répássy szerint az életfogytig tartó börtön rosszabb, mint a halál.

Nemcsak a kormánypárti szövetségben kelt feszültséget a téma, a Fideszen belül sem egységes az álláspont. Interjút adott a jobboldali pestisracok.hu-nak Tuzson Bence. A Fidesz frakció szóvivőjét többek között a halálbüntetésről is megkérdezték, mire közölte: ennek nincs alkotmányos realitása és személy szerint ő halálbüntetés ellenes. "De ettől még beszélhetünk róla" - tette hozzá.

Megírtuk: Orbán április 28-i pécsi roadshow-ján, a kaposvári dohányboltban történt gyilkosság kapcsán közölte, napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését Magyarországon. Miután Európa vezetői elfogadhatatlannak nevezték a barbár ötletet és emiatt Orbánt telefonon "állította a szőnyeg szélére" Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, a magyar kormányfő közölte, nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, pusztán vita folyik a kérdésről. Eközben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a büntetési tétel mellett foglalt állást. A téma lebegtetését a külföldi lapok is bírálták, amit a kormány rendre visszautasított. Kovács Zoltán például olvasói levélben korholta a brit Guardiant, mert Orbán ötletét ostorozták. A kormányszóvivő cáfolta, hogy a miniszterelnök szembeszegül az uniós jogszabályokkal. Ám pénteken, amikor ez az olvasói levél a lapban megjelent, Orbán szokásos heti rádióinterjújában már azt követelte, legyen tagállami hatáskör a halálbüntetés bevezetésének kérdése. "Ki akarunk alakítani egy európai közvéleményt, amely hajlik arra, hogy a halálbüntetés bevezetése vagy be nem vezetése kerüljön vissza nemzetállami jogkörbe. (...) Semmi okunk arra, hogy erről a kérdésről ugyanúgy gondolkodjon egyik vagy másik ország" - mondta a kormányfő. Ha az megtörtént,"akkor utána tudunk dönteni arról, hogy bevezessük-e vagy sem". A kormányfő az interjúban azt mondta, onnan nézi a kérdést, mire van szükség a törvénytisztelő emberek megvédéséhez. "Ha mi meg tudjuk őket védeni halálbüntetés bevezetése nélkül, akkor védjük meg őket úgy, ha azonban másképp nem megy, akkor be kell vezetni" - fogalmazott Orbán, aki ezzel a kijelentésével láthatóan ellentmondott annak, amivel Schulzot nyugtatta.

Eközben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság előző néppárti elnöke vasárnap este az ATV-nek arról beszélt, az Európai Unióban nem lehetséges a halálbüntetés visszaállítása. "Ez alapfeltétel, az alapvető jogok része. Erről tehát már rég lezárult a vita, ezzel minden tagállam tisztában van, sőt, már tagjelöltként végiggondolhatta ezt" - nyilatkozta. Arra figyelmeztetett, ha "egy tagállam mégis be akarja vezetni, megteheti. De ebben az esetben távozzon az Unióból".

Tegnap egyébként ismét teljes létszámúra egészült ki a parlament, az ülésnap elején ugyanis letett képviselői esküjét a jobbikos Rig Lajos, a tapolcai időközi országgyűlési választás győztese. Így mostantól hivatalosan is két mandátum távolságra van a Fidesz a kétharmadtól.

Benyújtja a Háznak az "őrült ötletet"

Orbán Viktor egyértelmű parlamenti felhatalmazással szeretné képviselni kormánya álláspontját a bevándorlás és a migráció ügyében a következő EU-csúcson - a miniszterelnök ezt a Népszabadság kérdésére mondta a Maszúd Barzanival közösen tartott sajtótájékoztatón, miután az Országházban fogadta az iraki kurdisztáni régió elnökét. Ott egyébként arról beszélt, azért is stabilizálni kell az iraki régiót, hogy a menekülthelyzet kezelhető legyen. A miniszterelnök szerint különösen fontos e térség stabilitása, de nemcsak az ott élőknek, hanem a Nyugatnak, Európának is, és ez magyarázza az egyértelmű magyar hozzájárulást az Iszlám Állam elleni harchoz. Ezért döntött a parlament alig egy hónapja arról, hogy katonákat is küld abba a régióba. A művelet előkészítése zajlik, a tisztek már kinn vannak. Orbán szerint a parlament jó döntést hozott, hiszen tenni is kell a nyugati értékekért, és "Magyarország a nyugati identitásának fontos részeként tekint" erre a küldetésre - fogalmazott.

A kormányfő közölte, be fogja nyújtani a parlamenthez vitára azt az uniós javaslatot, amely szerint kvótát határoznának meg az uniós országoknak, hogy mennyi bevándorlót fogadjanak be. Azt szeretné, ha erről még az uniós miniszterelnökök júniusi találkozója előtt vitázna a Ház, hogy ő már parlamenti felhatalmazással mehessen Brüsszelbe. "Izgalmas és szép vita előtt állunk" - fogalmazott Orbán, aki állítja, a közvéleményt is megkérdezné arról, mivel értenek egyet az Európai Bizottság (EB) javaslatából és mi ellentétes Magyarország érdekeivel. Eközben a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap közölte, az EB azt javasolja, hogy az unióba érkező menedékkérőket a hazai össztermék (GDP), az ország népessége, a munkanélküliségi ráta és a menedékjog iránti kérelmek aktuális száma alapján osszák el a tagállamok között. A brüsszeli testület szerdán mutatja be a tervezetet. Orbán pénteki rádióinterjújában még "őrült ötletnek" nevezte az elképzelést, most tehát mégis megtárgyalná a parlamentben.

Darák nem vitázik, de emlékeztet

A Kúria tekintélye abból fakad, hogy az igazságra törekedve formálja a jogot és féltve őrzi a jogrendet - mondta Darák Péter a legfelsőbb bírói fórum régi, Kossuth téri épületében tartott összbírói értekezleten. A Kúria elnöke a rendezvény szünetében újságírói kérdésre elmondta, hogy tisztségéből fakadóan nem kíván részt venni a halálbüntetésről folyó vitában, ám arra emlékeztetett, hogy e büntetési nem bevezetését a Magyarország által aláírt nemzetközi dokumentumok nem teszik lehetővé. Arra a kérdésre, hogy mikor térhet vissza a Kúria eredeti székhelyére, úgy válaszolt: egyértelmű kormányzati szándék van, de a konkrét lépések ütemezése még nem világos. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírói kar szolidaritásának fontosságára és a magyar igazságszolgáltatás uniós összehasonlításban is jelentős eredményeire hívta fel a figyelmet. Polt Péter legfőbb ügyész pedig azt emelte ki: jól működő igazságszolgáltatás nélkül nincs jogállam, jól, törvényesen működő ügyészség nélkül pedig nincs jó igazságszolgáltatás.