Előfizetés

Normafa: egy közös ügy

A Fidesz, az MSZP és az Együtt is támogatja a Normafa tervezett átalakítását. A pártok képviselői hangsúlyozták: bár nem mindenben értenek egyet, a Normafa megújulása egy olyan ügy, ami mellett közösen kell kiállni. A XII. kerületi lakosok május 17-én, vasárnap mondhatnak véleményt a Normafára tervezett beruházásokról.

A népszavazás teljesen átrajzolta a politikai viszonyokat a kerületben, ugyanis Pokorni Zoltán, fideszes polgármester, Tüttő Kata, az MSZP képviselője és Komáromi Zoltán, az Együtt helyi képviselője közösen kampányolt az önkormányzat tervei mellett: kijelentették, hogy bár sok kérdésben nem értenek egyet, de a Normafa megújulása egy olyan ügy, ami mellett közösen kell kiállni.

Tüttő hangsúlyozta: fontos, hogy a kerületben élők közül minél többen menjenek el szavazni, hogy a népszavazás intézményébe vetett hit ne vesszen el. Azt is kérte, hogy a választópolgárok támogassák a kezdeményezést, mert a Normafa nem maradhat úgy, ahogy most van.

A kerületben nagyjából 47 ezer választópolgár vehet részt a voksoláson. Pokorni elmondta, hogy függetlenül a részvételi aránytól az eredményt magukra nézve kötelezőnek tekintik. A Normafa rendbe tétele 5-8 éves program, a műemléki épületek felújítása és az ösvények helyreállítása 5 milliárd forintba kerül.

A projektet egyedül a Jobbik ellenzi: Gyöngyösi Márton, a párt kerületi elnöke azt kifogásolja, hogy a beruházás jelentős magánérdekeket szolgál, ugyanis a megnövekedett bevételekből a vendéglátósok, szállodák és egyéb szolgáltatók részesülnek – emellett „offshore-mutyit” is sejtenek a háttérben.

Pokorni elismerte, hogy az egyik kisajátítandó terület tulajdonosi körében a közelmúltig jelen volt egy offshore hátterű vállalat, de szerinte ez nem az önkormányzat hatásköre, a kormányhivatal intézi a kisajátítást. Az ATV úgy értesült, hogy a szóban terület az Olimpia Szálló lehet, amit több mint 12 éve próbálnak eladni: Veress Gábor gazdasági szakember szerint felmerül a gyanú, hogy az államosítással mentenék ki a hotelből a tulajdonosok pénzét.

Pokorni elmondta, hogy ugyan nem szerepel a népszavazási kérdések között, de a fogaskerekű vasút vonalának meghosszabbítását is kezdeményezni fogják. Az ATV-nek nyilatkozó szakértő ezt is kifogásolta, egyenesen a „szocialista szellem vasútjának” nevezte a járművet: „esténként kivilágítva csörömpöl borzalmas hangzavarral, miközben legfeljebb 1-2 ember utazik rajta”. Veress megosztotta a véleményét a polgármesterrel is, aki személyes találkozóra invitálta, hogy egyeztessenek a kifogásokról.

A „gyászruhás” nővér, aki botcsinálta népvezérként mozgalmat indított

Sombor Judit írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:05
„Minden teher, minden nehézség eltörpül ahhoz a nem múló szeretethez képest, amit a szakma iránt érzek” FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem kérünk sokat, igazat mondunk, és olyasmiről beszélünk, amiről réges-rég kellett volna, csak senki nem akarta, nem merte megtenni – magyarázza Sándor Mária. A „gyászruhás” nővér, aki botcsinálta népvezérként mozgalmat indított az egészségügyi dolgozók érdekében, úgy véli, az egészségügyet már csak a benne dolgozók becsülete tartja össze. Ha újrakezdené, mégis ugyanezt a pályát választaná.

– Erős indítás volt, ahogy egyszer csak talpig feketében léptél munkába a Péterfy Sándor utcai kórház koraszülött osztályán. Még aznap este hír lett ebből a legnagyobb kereskedelmi csatornán.

– Volt ennek előzménye. A Házon kívül című műsorban elmondtam, hogy a kórházi ápolók inuk szakadtáig dolgoznak, keveset keresnek, és nincsenek kifizetve a túlóráik. Az igazgató úr ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy ki vannak fizetve. A műsort másnapra 470 ezren nézték meg a neten, ezért lett hírértékű. Később mozgalmat indítottam a Facebookon, amit korábban sosem használtam. Baráti segítséggel írtam egy levelet: kollégák fogjunk össze! Aki hozzám hasonlóan úgy érzi, hogy minket nem képviselnek, nem hallgatnak meg, nem áll ki értünk senki, az segítsen megszervezni, hogy hétvégén feketében dolgozzunk. Én egyszerű gyermek szakápoló vagyok, egy utolsó senki. Az elkeseredettség indított erre a lépésre, mindaz, amit nap mint nap tapasztalok az osztályon. Fantasztikus kolléganőim vannak, ők az igazi hősök, nem azok, akiket a celebshow-kban mutogatnak. Csodálatos emberek, erejükön felül, gyakran a családjuk rovására állnak helyt az inkubátorok mellett. Több gyerekes anyák, nagymamák, 30-40 éve a pályán, tele odaadással, gyerek- és emberszeretettel. Teszik ezt úgy, hogy sokszor súlyos anyagi gondokkal küzdenek.

– Az első gyászruhás tüntetés után béremelést ígért Balog Zoltán miniszter. Mennyi most a nővérek átlagkeresete?

– Én szakképzett nővér vagyok, húszéves munkaviszonnyal. Éjszakai, ünnepi pótlékokkal nettó 140 ezer forintot viszek haza – ez kiemelt bérnek számít. Az elmúlt hat évben az úgynevezett „chipsadó” (nettó 7 ezer forint) volt az egyetlen béremelésünk. Még az a szerencse, hogy nem vágyom sokra, elég lenne nekem plusz hat négyzetméter, hogy ne a lépcsőházban kelljen teregetnem. De nem csak a pénzről van szó… Folyamatosan érlelődött bennem a gondolat, hogy beszélni kellene a szakma leértékelődéséről, arról, hogy nem becsülnek meg minket. Odajutottunk, hogy alig van nővér, nincs, aki leváltson, helyettesítsen, nem véletlenül dolgozunk 200-220 órákat havonta. Nem tudunk szabadságot kivenni, mindent csúsztatunk, görgetünk. Néha kérdőre vonjuk a főnökünket, hogy miért vesszük fel a harmincadik babát is? És a főnököm, aki maga a megtestesült jóság, azt válaszolja: de Máriácska, melyik babára mondjak nemet? Nagyon sok a beteg. Megszüntettek koraszülött osztályokat, a Semmelweis Egyetem (SE) két nagy női klinikája csak hozzánk tud gyereket küldeni.

– Nincs az óriási forgalmú SE-klinikáknak koraszülött osztálya?

- De van, csak a tenyérnyi, 5-600 grammal született babákat nem lehet hazaküldeni 1200 grammosan. Mi vagyunk a két nagy klinika utókezelője, nálunk fejlődik a baba hosszú hónapok alatt két kilósra, amikor már hazaadható. Szóval túlzás nélkül állíthatom, és ezt senki sem vitatja, hogy nagyon nagy szükség van ránk.

– A kórházösszevonások és -megszüntetések után elvileg munkaerő szabadult fel. Hozzátok nem jöttek újak?

- Volt némi vándorlás, de nagyon sokan elmentek külföldre. Akik maradtak, azok többségében nyugdíjasok vagy nyugdíj előtt állók. A hazai nővérek átlagéletkora 45-50 év. Én 42 éves vagyok és az osztályomon csak nálam idősebbek vannak.

– Azért nincsenek fiatalok, mert kevesen jelentkeznek nővérnek?

– Gyakorlatilag nincs utánpótlás. A legtöbb nővérképző intézmény megszűnt, a Kossuth Zsuzsa is, ahol én tanultam. Gyönyörű iskola volt, nagy tudású, elhivatott tanári karral, akik át tudták adni a szakma szeretetét – a 34 fős osztályunkból mindannyian az egészségügyben dolgozunk a mai napig. Azt hiszem, mi voltunk az utolsó generáció, akik még minőségi oktatásban részesültünk. Ma már magas szintű, gimnáziumi jellegű nővérképzés alig létezik, ha jól tudom, a fennmaradásáért küzdő Wallenberg az utolsó ilyen iskola. A másik dolog, hogy akiket mégis kiképeznek, nem mennek el nővérnek a több sebből vérző hazai egészségügybe. Nem vállalják a 12 órás munkát, a felelősséget, nem áldozzák fel az ünnepeiket, a hétvégéiket ezért a pénzért. És sajnos igazuk van.

– Te annak idején miért ezt a pályát választottad? Tudhattad, hogy nem hoz sok pénzt és látványos sikereket.

– Szerintem úgy születünk, hogy indíttatásunk van valamire. Aki olyan meleg családi légkörben nő fel, mint én, az szereti az embereket. Nálunk együtt élt három generáció, mi ápoltuk a nagyszülőket, nem vittük őket kórházba, otthon haltak meg. Édesanyám arról álmodozott, hogy orvos leszek, de beleszerettem a nővérkedésbe, már 15 évesen bent maradtam ügyelni éjszaka. '91-ben végeztem, választhattam, hogy gyermek vagy felnőtt szakápoló leszek. A szakmai gyakorlataimat felnőtt osztályon töltöttem, de ha egy felnőttet szenvedni láttam, vele sírtam. Ha egy gyerek szenved, ölbe veszem, s addig ringatom, addig duruzsolok neki, amíg megnyugszik.

– Én a nővéreket mindeddig jámbor, béketűrő teremtéseknek hittem. Olyanoknak, akiknek fát lehet vágni a hátán. Mi volt az utolsó csöpp a pohárban? Mitől fogyott el végképp a türelmed?

– Pontosan ettől, hogy úgy éreztem: fát lehet vágni a hátunkon, és ezzel visszaélnek. Egy kismamának sem könnyű, ha sír a gyereke, de a koraszülött osztályokon állandó a csecsemősírás, hiszen ezek a csöppségek gyengék, fejletlenek, folyton fáj valamijük, tehát sírnak. Örökös feszültségben, hangzavarban dolgozunk, zúgnak a monitorok, csiripelnek a gépek. Egy perc megállás sincs, mindig van feladat: véna bekötés, EKG, vérnyomásmérés. A halálosan aggódó szülők pedig minden pillanatban azt figyelik: mit csinálunk, miért csináljuk, jól csináljuk-e? A kolléganőim képesek családias légkört teremteni ebben az őrületben. Sose vesztik el a türelmüket, mindenkihez van jó szavuk, mindig mosolyognak. Akkor is, ha elhagyta őket a férjük, akkor is, ha az édesanyjuk egy másik kórházban haldoklik. Dolgoznak, hogy ne hagyják cserben a többieket, közben befelé csorognak a könnyeik. Az volt az utolsó csöpp a pohárban, hogy ezek a lányok többet érdemelnek a társadalomtól és a mindenkori kormánytól.

Az interjú a következő oldalon folytatódik!

Több önköltséges hallgatót akar a kormány

J.D.
Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:04
Illusztráció: Thinkstock
Egyes mintatantervek esetében teljesen kivitelezhetetlenek, a kreditrendszer szellemiségével pedig ellentétesek a kormány azon tervei, melyek szerint jelentős mértékben szigorítanák az állami ösztöndíjas képzésekből önköltséges képzésbe való átsorolás rendjét a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint.

 Palkovics László felsőoktatási államtitkár jelentette be: a múlt szerdai kormányülésen a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban szó esett arról is, hogy egy hallgatónak két félév átlagában 20 kreditet kell elvégezni és az intézmény által meghatározott tanulmányi eredményt kell elérni. Vagyis az átsorolást érintő javaslattal a kormány 40 kredit megszerzését határozná meg minimumkövetelményként egy tanévben a hallgatók számára az eddigi 30 helyett.

A HÖOK jelezte: a javaslattal nem tudnak egyetérteni, hiszen egyes szakokon - például egészségügyi képzések esetében - előállhat az a helyzet, hogy a hallgatót akkor is átsorolhatják önköltséges képzésre, ha pusztán egy tantárgyat nem teljesít. "A jogalkotók szándéka szerint keményebb kritériumok meghatározásakor a hallgatók hozzáállása is keményebb lesz - ahogy az emelt szintű érettségi esetében is láthatóan növekedett azon fiatalok száma, akik ebbe az irányba mozdultak" - mondta a Népszavának Gulyás Tibor. A HÖOK elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint a kreditszámok növelése nem a minőséget mozdítja előre, a kormány itt a teljesítménnyel kapcsolatban fogalmaz meg elvárásokat, ez azonban nem a minőség garanciája. "A HÖOK szombati közgyűlése óta azonban számos előremutató egyeztetés történt és az eddigiek szerint úgy fest, lesz megállapodás az átsorolás területén is" - tette hozzá Gulyás.

Palkovics beszámolt arról is: a javaslatban az elmúlt időszak vitái után meghatározták a konzisztóriumok feladatkörét, a jelenlegi tervek szerint a testület előzetes egyetértési jogot gyakorol majd a szenátus döntéseinél. Tagjait az egyetem, annak környezete és a hallgatói önkormányzat javasolja majd a szakminiszternek. A felsőoktatási törvényt módosító javaslat a héten válhat nyilvánossá, a jövőben induló szakok jegyzéke pedig - amelyet a rektori konferenciával öntöttek végleges formába - szintén néhány nap múlva jelenhet meg.