Népszavazás Athénban?

Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:32
Ciprasz egyre nehezebben lavíroz a Sziriza radikálisai és a hitelezők között FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Bár az euróövezeti pénzügyminiszterek tegnapi ülésükön előrelépéseket állapítottak meg a hitelezők és a görög kormány közötti tárgyalások kapcsán, továbbra is távoliak az álláspontok. Athénnak ma kell visszafizetnie az IMF-nek egy újabb, több mint 750 millió eurós hitelrészletet.

Ahogy telik-múlik az idő, s nem történik előrelépés a görög reformok ügyében, úgy merül fel mind többször egy esetleges népszavazás lehetősége arról, Athén az euróövezetben maradjon-e. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke lehetségesnek tartotta a referendumot, de hozzátette, a görög kabinetnek kell döntenie a kérdésben. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint Görögország rendezhet népszavazást, ha ezt akarja.

Ugyanakkor azt is megjegyezte, egyáltalán nem megnyugtató, ahogy a tárgyalások haladnak a hitelezők és a görög kormány között. Schäuble óva intett egy „meglepetésszerű államcsődtől”. Azt közölte, nem lát esélyt a gyors megállapodásra. A görög tárgyalóküldöttség vezetője, Euklid Cakalatosz ezzel szemben úgy vélte, elérhető közelségbe került a megegyezés. Igaz, hasonló optimista megnyilatkozásokat bőven lehetett hallani az elmúlt hónapokban a görög kormány illetékesei részéről.

Athénnak ma kell visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) egy 756 millió eurós hitelrészletet. Gabriel Szakellaridisz kormányszóvivő azt közölte, Athén nem töri a fejét semmiféle B-terven. Tegnap a kormány el is rendelte a pénz visszafizetését, amely ma meg is érkezhet az IMF számlájára - írta a Reuters.

Komoly nehézséget jelent, hogy a görög kormánypárt, a Sziriza radikálisai egyre kevésbé törekednének megállapodásra a hitelezőkkel, s inkább konfrontációra törekednek. A To Vima szerint a radikálisok úgy vélik, nem is kellene visszafizetni a hitelrészletet, amennyiben túl nagy ellenállást tapasztalna a kormány a pénzügyminiszterek részéről.

A hitelező trojka, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa mindenesetre már a legrosszabb forgatókönyvekből indul ki. Egy a Die Weltnek nyilatkozó forrás azt közölte, bár az új görög tárgyalóküldöttséggel könnyebb szót érteni, a megbeszélések így sem haladnak előre. Más források szerint némi elmozdulás történt a hitelezők és a görög kabinet illetékesei közötti tárgyalásokon, mivel Athén hajlandónak mutatkozik az engedményekre az ÁFA, a nyugdíjak és a privatizáció kapcsán.

Az athéni pénzügyminisztérium 1,4-ről 0,8 százalékra csökkentette a 2015-re szóló növekedési kilátásait, ami arra utal, hogy egyre nagyobbak a gondok a görög gazdasággal. A görög tőzsde is megsínyli a bizonytalanságot: 3,05 százalékkal esett a tegnapi nap folyamán.

Alekszisz Ciprasz kormánya továbbra is eltökéltnek tűnik abban, hogy a visszájára fordítsa az előző, Antonisz Szamarasz volt kormányfő által fémjelzett reformokat. A hitelezőknek szóló hadüzenet volt annak a törvénynek az elfogadása, amely alapján visszaállították tisztségükbe a megszorítások során elbocsátott 3900 hivatalnokot. A döntés részben jelképes is, hiszen egyebek mellett 600 takarítónőt is érint, akik a helyi adóhatóságoknál dolgoztak.

A Sziriza által dominált kormány ezzel is azt akarta jelezni, hogy a kisemberek mellett áll. Ugyanakkor a nagyvonalú lépések indokolatlannak tűnnek abból a szempontból, hogy az állam egyértelműen kezd kifogyni a pénzből. Az állami alkalmazottak, köztük az orvosok, ápolók egyre nagyobb késésekkel kapják meg fizetésüket. A Sziriza azonban nem áll meg. Jeorjiosz Katrugalosz, a közigazgatási reformért felelős miniszterhelyettes azt közölte, hogy ezúttal a közigazgatásban állítják vissza a régi állapotokat.

Szerző

Pattanásig feszült helyzet Macedóniában

Hétfőn nyugalom honolt a koszovói határhoz közeli macedóniai településen, Kumanovóban, ahol hétvégén 30 órán keresztül tartottak a harcok a macedón rendőrség és egy több tucatnyi személyből álló fegyveres csoport között.

Egy szkopjei bíróság elrendelte 30 személy 30 napra való elzárását. Közülük a hivatalos közlések szerint18-an koszovóiak, ketten Koszovóban élő macedón állampolgárok, egy pedig egy Németországban élő albán állampolgár. A bíróság szerint többségük illegálisan hatolt be Macedónia területére. Húsz személyt „terrorista fenyegetéssel” vádolnak.

A német Deutsche Welle egy német szakértőt, a bukaresti egyetem balkáni ügyekkel foglalkozó professzorát idézte, aki utalt arra, hogy Macedóniában egyre válságosabb a belpolitikai helyzet, s nem zárható ki, hogy előbb-utóbb elszabadul a pokol. Mint mondta, ha a legrosszabb forgatókönyv következne be, az a szomszédos országokra is hatással lenne. Kifejtette, Nikola Gruevszki miniszterelnök önkényes módon vezeti hazáját, s emiatt veszélybe kerül az ország euroatlanti integrációja.

Hogy mi történt pontosan hétvégén a belbiztonsági erők és a rendőrség között, arról lassan derülnek ki részletek. Szkopjei médiumok azt állították, hogy a rendőröket a tetőkről mesterlövészek lőtték. Az összecsapások miatt sok hagyták el lakóhelyüket, a belgrádi B92 szerint, túlnyomó többségük azonban egyelőre térhet vissza otthonába.

Tegnap zárva maradtak a térségben az iskolák is. Zoran Damjanovski, Kumanovo polgármester szerint a helyi lakosság rendkívül ideges, hiszen a település még sosem került ennyire drámai helyzetbe. Az összecsapásokban vasárnapi közlések szerint 14 „terrorista” és nyolc rendőr vesztette életét.

Nikola Gruevszki macedón kormányfő szerint külföldi terroristák alkották a mintegy negyvenfős csoportot. A miniszterelnök szerint „tömegmészárlást” akadályoztak meg a macedón belbiztonsági erők, mert a fegyveresek „sporteseményeket, bevásárló központokat” akartak megtámadni. A szkopjei belügyminisztérium ezt azzal egészítette ki, hogy a harcosok között többen olyanok is voltak, akik háborús tapasztalatokat szereztek a Közel-Keleten.

Az ellenzék szerint a kormány tudatosan generál feszültséget a macedón és az albán lakosság között, mert el akarja terelni a figyelmet a belpolitikai botrányokról. Néhány hónapja derült ki, hogy a kormányzat 20 ezer embert figyelt meg.

Szerző

Feketében és fehérben tüntetnek az ápolók

Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:00
Már tegnap is hálapénzbankókat osztogattak az egészségügyi ágazat túléléséért küzdő szervezetek FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Aprópénzekről is örömmel tárgyalnak a kormánnyal az egészségügyi szervezetek, de ma, az ápolók nemzetközi napján már az utcára vonulva követelik a betegek mellett dolgozók béreinek és az ellátás körülményeinek javítását. A társadalomtól szolidaritást kérnek, mert úgy látják: ma már a betegek biztonsága, az életünk a tét. Az egészségügy minden területén áll a bál.

Egy héten belül másodszor kényszerítették tárgyalóasztalhoz az ágazatért felelős államtitkárt a nővérek tiltakozó akciói és a holnapra beharangozott egészségügyi menetek. Zombor Gábor az orvosi és ápolási terület szakmai és érdekvédelmi szervezeteinek vezetőivel tegnap megállapodott abban, hogy a korábbi hat hónap helyett háromra csökken a túlóradíjak elszámolásának időszaka. Ígéretet tett arra is, hogy a két lépcsőben eddig megvalósított bérkiegészítés bekerül az alapilletménybe, ezáltal a készenléti, ügyeleti és túlóradíjak is emelkednek. Az egészségügyi államtitkár a jövő évi tervek között említette, hogy 2,5 milliárd forintot szánnak a rezidensprogramból kikerülő fiatal orvosok bérének szinten tartására.

Két tömeg forr majd egybe

Ma délután két útvonalon is bedugul a város a délutáni, kora esti csúcsforgalom idején. Az Őszintén az Egészségügyről Akció-Szövetség fél 5-kor a Clark Ádám térre fekete pólóban várja szimpatizánsait, majd a menet a Lánchíd - József nádor tér - Nádor utca útvonalon éri el a Kossuth teret, ahol az Alkotmány utcában felállított színpadon elhangzó beszédek után a demonstrálók próbálják átadni követeléseiket a parlament valamelyik vezetőjének. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara háromnegyed hatkor tart gyülekezőt a Hősök terén, ahová majdnem nyolcvan busszal vidékről is érkeznek a tiltakozók. A fehér ruhás tömeg az Andrássy úton halad, majd bekanyarodik az Arany János utcába és itt, az egészségügyi államtitkárság épülete előtt találkozik a parlament elől érkező másik csoporttal. Várhatóan 19 óra után közösen adják át a követeléseiket tartalmaz listákat a minisztérium valamelyik vezetőjének.

A Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) kérésének is eleget tesznek, amikor folytatják a tárgyalásokat a kórházak által működtetett nővérszállók felújításáról, mert jelenleg rossz körülmények között vagy egyáltalán nem tudnak hol lakni a fiatal orvosok a gyakorlati idő alatt. Az érdekképviselet elnöke természetesen örül ezeknek a kis lépéseknek is, de úgy látja, sem az elhangzott ígéretek, sem a találkozó után tartott államtitkári sajtótájékoztató eredeti témája: az alapellátási törvénytervezet nem ad választ az ágazat legfontosabb kérdéseire. Változatlanul nem tudni, lesz-e a rendszer működését érezhetően javító mennyiségű pénz és szakképzett dolgozó a magyar egészségügyben. Dénes Tamás olyan ágazati stratégiát hiányol, amely egyértelműen rögzíti, hogy az alapellátás megerősítése az egyik kiemelt cél és ennek elérése érdekében markáns változásokat vezet be. Most a sürgősségi ellátásba terelik a rezidenseket, de ugyanígy ki lehetne emelni a háziorvosi hálózatot is - vetette fel lapunknak, hozzátéve: úgy tudják, készül egy új kormányrendelet a rezidensekről, ebbe akár már bele is lehetne építeni ezt az irányt.

Zombor Gábor államtitkár megerősítette, hogy az alapellátási törvénytervezet az önkormányzatokra bízza, kivetik-e a helyi iparűzési adót a praxisokra. A Népszavának tegnap háziorvosok úgy fogalmaztak, ez nem hoz áttörést a finanszírozásban, sőt. Önkormányzati vezetők álláspontja szerint viszont kistelepüléseken ez a bevétel is sokat számítana, de biztosak benne, hogy az orvosok kiharcolják majd az elengedését. Nem akarják viszont elfelejteni a polgármesterek a rendelők bérleti díját, ami a másik komoly bevételi forrás a helyi költségvetésben. Az államtitkár ismertette azt is, hogy kedvezményes hitelkonstrukciót ad a kormány a praxisváltáshoz, továbbá a más szakvizsgával rendelkező háziorvos saját rendelőjében szakellátást is nyújthat. Zombor jelezte azt is, hogy az idei emeléshez hasonlóan jövőre újabb 10 milliárd forintot adnak a praxisok bevételeinek növelésére.

Látszatintézkedések helyett hosszú távú megállapodást sürgetett a tüntető egészségügyi dolgozókkal Tukacs István. A szocialista politikus napirend előtti felszólalásában, majd az államtitkári tájékoztatón elhangzottakra reagálva közleményben fogalmazta meg, hogy a kormánynak teljesíteni kell az ágazat követeléseit. Viszont épp az ilyen politikusi lépésekből nem kérnek a már tegnap is flashmobokkal tiltakozó demonstrációk szervezői. A biztonságos betegellátásért, alapbéremelésért, kiszámítható életpálya modell bevezetéséért, a tényleges érdekegyeztetés azonnali megkezdéséért, a hálapénz megszüntetéséért és távlatokat mutató ágazati stratégiáért harcoló egészségügyi szervezetek aktivistái Hálapénz Bankókat osztogattak a szegedi Dugonits téren, a debreceni Nagytemplom előtt, Pécsett a Széchenyi téren, Miskolcon a Kazinczy úton és Budapesten az Erzsébet téren.

A szervezők nevében Dénes Tamás lapunknak úgy fogalmazott, ilyen látványos eszközökkel is fel akarják hívni a lakosság figyelmét arra, hogy itt már nemcsak az ágazatban dolgozók jövőjéről van szó, hanem minden magyar állampolgár egészségügyi ellátásának biztonságáról. Az MRSZ elnöke úgy látja, a politika csak azokkal a kérdésekkel hajlandó foglalkozni, amelyeket a közvélemény kikényszerít, szükség van tehát a társadalom támogatására is, hogy akcióik sikerre vezessenek. Ez az ágazat sem mentes azonban a megosztottságtól. A szervezetek többsége valamilyen formában csatlakozott a tüntetőkhöz, de a Cser Ágnes vezette Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban dolgozók Demokratikus Szakszervezete arra hivatkozva húzta ki magát az akcióból, hogy ők 2004 óta sztrájkkészültségben vannak.