Előfizetés

Lámfalussy Sándor halálára

Lámfalussy Sándort az „euró atyjának” nevezték, magas tudományos és pénzügyi funkciókat töltött be, és a belga uralkodótól bárói címet is kapott. De én elsősorban mégis arra emlékszem, hogy mennyire kedves és közvetlen ember volt. 

Fiatal magyar ismerősökkel többször is meglátogattuk Waterloo közeli otthonában. Egy közel háromszáz éves, régi házban lakott, amelyben, ahogy mesélte, 1944-ben a belga ellenállás vezetői lefektették a felszabadulás utáni rendszer szociálpolitikájának alapjait. Bár húsz éves korában, 1949-ben hagyta el Magyarországot, megőrizte anyanyelvét, szépen beszélt magyarul, és szívesen olvasott magyar szerzőket. Szerette a magyar bort is, éves készletét a Balaton-felvidékről szállították neki Brüsszelbe szakadt magyarok.

Egy alkalommal megszerveztem a találkozását Andor László akkori EU-biztossal és több más, Brüsszelben dolgozó magyar közgazdásszal. Ekkor is bölcsen, szabatosan és közérthetően beszélt, mintha az elmúlt hat évtizedet nem is idegen nyelvi közegben töltötte volna. Azt sajnos nem érhette meg, hogy szülőhazája is tagja legyen az euróövezetnek. Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amely a második világháború romjain az európai egységben látta a béke megőrzésének a garanciáját, és számára az euró mindig több volt egyszerű pénznemnél.

Az angol nyelvű Wikipedia így adja meg nemzetiségét és foglalkozását:„a European economist”. Igen, európai ember volt, európai magyar és európai belga. Sokan, sokáig emlékezni fogunk kedvességére és bölcsességére.

Ferenc pápa "könnyű megoldásnak" nevezte a börtönbüntetést

Publikálás dátuma
2015.05.11. 17:05
FOTÓ: Buda Mendes/Getty Images
Az igazságszolgáltatásról és a börtönhelyzetről, a háborúról, békéről és a gyermekek világáról is beszélt Ferenc pápa hétfőn a Vatikánban 7 ezer általános iskolást fogadva.

A katolikus egyházfő a vatikáni audienciateremben összegyűlt iskolások kérdéseire válaszolt. A találkozót a Fabbrica della Pace (Békegyár) nevű olasz alapítvány kezdeményezte, amely gyermekkel foglalkozó egyházi és laikus intézményeket és nem kormányzati szervezeteket tömörít.

Egy kislánynak, akinek édesapja börtönbüntetését tölti, Ferenc pápa azt mondta: "Isten mindent megbocsát. Mi vagyunk azok, akik nem vagyunk képesek megbocsátani. (…) Sokkal könnyebb megtölteni a börtönöket, mint segítséget nyújtani annak, aki életében hibát követett el."

Egy fiúnak, aki társaival a római Casal del Marmo fiatalkorúak börtönéből érkezett a találkozóra, az egyházfő megjegyezte, hogy az emberek börtönbe küldése a "könnyű megoldás". Ferenc pápa "haszontalannak" nevezte a fiatalkorúak börtönét is. Ferenc pápa 2013 húsvétján járt is a fiatalkorúak római börtönében, és 12 fiatal elítéltnek megmosta lábát. A mostani találkozón azt mondta a gyerekeknek, hogy senkit se nevezzenek fogyatékosnak, mivel "fogyatékos gyerek nem létezik (…), mindenkiben van valamilyen különleges képesség". 

Arra a kérdésre, hogy a gyermekek miért szenvednek, Ferenc pápa azt mondta: erre nincsen válasz. A világ számos térségét sújtó háborúkkal kapcsolatban az egyházfő kijelentette, hogy "sok hatalmas ember nem akarja a békét, mivel a háborúból élnek, és többet keresnek a háborúval, mint a békével". Egy paptársa mondását is idézte, miszerint az ördög a pénztárcán keresztül jut el az ember szívéig. 

A pápa arra kérte a gyerekeket, hogy kiáltsák azt a mondatot: ahol nincsen igazságosság, ott nincsen béke. A gyerekek egy védősisakot ajándékoztak az egyházfőnek, akit a béke munkásának kiáltottak ki. Ferenc pápa magáról beszélve elmondta, hogy többet szeretne egyedül lenni és többet pihenni, de nem az emberekkel folytatott találkozók fárasztják el.

Orbán megtalálta következő keleti barátját?

Publikálás dátuma
2015.05.11. 16:43
Orbán Viktor és Maszúd Barzani sajtótájékoztatója. MTI Fotó: Kovács Tamás
Nagy az esély arra, hogy Kurdisztán modern, korszerű, hatékony és sikeres régió legyen, amellyel Magyarország szoros együttműködést folytathat - közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Valószínűleg még emlékszünk arra, amikor kormányfőnk nem is olyan régen, április elején egy másik keleti országról, Kazahsztánról beszélt úgy, mint "hazájáról". Akkor Orbán így fogalmazott: "az embernek keletre kell utaznia, ha otthon akarja magát érezni". Vajon a miniszterelnök megint újabb hazát talált magának keleten?

A kormányfő az Országházban fogadta Maszúd Barzanit, az iraki kurdisztáni régió elnökét, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: különösen fontos e térség stabilitása, de nemcsak az ott élőknek, hanem a Nyugatnak, Európának is, és ez magyarázza a magyar hozzájárulást az Iszlám Állam elleni harchoz. Maszúd Barzani hangsúlyozta: nagyra értékeli, hogy a magyar parlament jóváhagyta a magyar kontingens tevékenységét Kurdisztánban.

Orbán Viktor és Maszúd Barzani sajtótájékoztatója. MTI Fotó: Kovács Tamás

Orbán Viktor és Maszúd Barzani sajtótájékoztatója. MTI Fotó: Kovács Tamás

Korábban Kazahsztánba látogatott el a miniszterelnök, még hozzá "nagyon nagy örömmel". Orbán akkor úgy fogalmazott: "az EU-ban politikai értelemben véve egyenrangú félként kezelnek minket. Ám a származásunk alapján mégiscsak idegenek vagyunk ott, ha Brüsszelbe utazunk. Ott ugyanis nincsenek rokonaink. Ám, ha idejövünk, Kazahsztánban vannak rokonaink. Ez igencsak furcsa érzés, de az embernek keletre kell utaznia, ha otthon akarja magát érezni" - mondta a kormányfő még április elején.

Orbán a kazahsztáni látogatása során úgy döntött, hogy katonákat is küld abba a régióba, e művelet előkészítése zajlik, a tisztek már kinn vannak. A parlament jó döntést hozott, hiszen tenni is kell a nyugati értékekért, és "Magyarország a nyugati identitásának fontos részeként tekint" erre a küldetésre - fogalmazott. Hozzátette: azokból a katonákból állítják össze az egységeket, akik jelentkeznek a szolgálatra, és azt várják el tőlük, hogy munkájukkal elismerést vívjanak ki Magyarország iránt.

Orbán most sem "hagyta otthon" bevándorlásellenességét

A miniszterelnök kifejtette: ahhoz, hogy az Európában egyre erőteljesebben jelentkező bevándorlási nyomást kezelni lehessen, stabilitást kell teremteni a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Az Iszlám Állam "átfogó fenyegetést és destabilizációs tényezőt jelent", ezért Európának támogatnia kell minden béketörekvést, amelynek célja a terrorszervezetek felszámolása - magyarázta. Megjegyezte: emellett a térség gazdasági stabilitása is fontos.

Orbán Viktor a magyar-kurd kapcsolatokat illetően emlékeztetett: tavaly novemberben egyetértési nyilatkozatot írtak alá, és megnyitották az erbíli főkonzulátust. Magyarország mindig támogatta a szunnita és a kurd közösség teljes körű bevonását a politikai párbeszédbe - emelte ki. Arról is beszélt, hogy a kurdokat mindig nagy tisztelet és megbecsülés övezte a magyarok körében, a magyar ugyanis sokat szenvedett nép, amely szimpátiával fordul a hasonlóan gyötrelmes múltú népek felé.

A miniszterelnök azt mondta: a mai világban senki sem tudja pontosan megmondani, hogy miként kell megreformálni az államokat ahhoz, hogy helytálljanak a versenyben, mennyire kell centralizáltnak, decentralizáltnak lenniük, milyen mértékű autonómiákra, központi hatalomra van szükség - ezek ma mind nyitott kérdések. Így Kurdisztán előnyt kovácsolhat abból, hogy nincs olyan történelmi állam, amely nehezítené a gyors és hatékony szervezet kialakítását - közölte.

A kormányfő a magyar-kurd gazdasági együttműködéssel kapcsolatban üdvözölte, hogy a Mol a legnehezebb és legkockázatosabb időszakban sem vonult ki, és ma a két nép közötti együttműködés zászlóshajója lett. Kitért továbbá arra is, hogy jelenleg harminc kurd fiatal tanul Magyarországon állami ösztöndíjjal.

Orbán kazahsztáni látogatása során egy videót is megosztott hivatalos Facebook-oldalán a "hazatérésről", a filmet itt nézheti meg!