Előfizetés

Elhunyt Lámfalussy Sándor

Életének 87. évében elhunyt Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) magyar származású, Belgiumban élő, belga állampolgárságú közgazdász, bankár, az "euró atyja". Halálhírét családja hétfőn közölte a belga hírügynökséggel.

Lámfalussy Sándor Kapuváron született 1929. április 26-án. Magyarországot 1949-ben hagyta el. Gyakran nevezik az "euró atyjának", mert nagy szerepet játszott a közös európai valuta megteremtésében. A Delors-bizottság tagjaként (1988-1989) részt vett az Európai Monetáris Unió megvalósítási tervének kidolgozásában, majd 1994. január 1-jétől 1997. június 30-ig az Európai Központi Bank elődjének szánt, frankfurti székhelyű Európai Pénzügyi Intézet első elnöke volt.

Lámfalussy Sándor pragmatikus megközelítést szorgalmazott azoknak a konvergencia kritériumoknak az értelmezésben, amelyek alapján az egyes országok részt vehetnek az egységes fizetőeszközt használó rendszerben. "Nem egyszerűen egy számról van szó. Tartós időre kell belépni, látni, mi vár ránk, történelmi távlatba tekinteni" - mondta még 1997-ben a Financial Times című brit üzleti napilapnak.

Lámfalussy Sándor az európai értékpapírpiacokat szabályozó "bölcsek tanácsának" vezetőjeként (2000-2001) az európai tőkepiac-szabályozással kapcsolatban dolgozott ki javaslatokat. Egyik fia, a La Libre Belgique című napilapnál dolgozó Christophe Lamfalussy elmondta: apja az elsők között volt, aki bizalmatlanná vált a piacokkal szemben és spekultatív buborékok kialakulására figyelmeztetett, erősen ajánlva a pénzügyi rendszerek jobb szabályozását.

Érdemeinek elismerésére Lámfalussy Sándor a belga királytól 1993-ban bárói címet kapott, 1999-ben a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát vehette át. 1995-ben a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem díszdoktora lett, 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, 1999-től Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének elnöke volt, 2001-ben a Corvin-lánc kitüntetettje lett. 2008-ban megkapta az MTA Wahrmann Mór emlékérmét, ugyanabban az évben a Sólyom László államfő által életre hívott magyarországi oktatás lehetséges fejlesztésének és a korrupció problémájának elemzésére létrejött Bölcsek Tanácsának tagja lett, 2013-ban megkapta a Magyar Szent István Rendet.

NGM: a közgazdaságtudomány meghatározó alakját veszítettük el

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mély megrendüléssel értesült Lámfalussy Sándor haláláról. A szakember a magyar és nemzetközi pénzügyi világ elismert tagjaként a szakmai és erkölcsi kihívásoknak minden korban meg kívánt felelni - emeli ki a tárca közleménye. Emlékeztetnek arra: Lámfalussy Sándor magyar emberként létrehozott életműve ma már Európa és a világ pénzügytörténetének része. Pályáját a legkorábbi időktől fogva az elméleti érdeklődés és a döntéshozói, szakértői elhivatottság jellemezte. Tanácsadóként szakmai tekintélyének teljes súlyával támogatta Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetének megerősítését - mutatott rá az NGM közleménye. "A világszerte nagyra becsült Lámfalussy Sándor halálával a közgazdaságtudomány meghatározó alakját veszítettük el. A Nemzetgazdasági Minisztérium részvétét fejezi ki Lámfalussy Sándor családjának" - olvasható a közleményben.

Az MNB, az MKT és a bankszövetség is tiszteleg

Kivételes képességű embertől búcsúzik a Magyar Nemzeti Bank és az európai pénzügyi világ, Lámfalussy Sándor életművével alapvető hatást gyakorolt az európai gazdaságra. A világ központi bankjainak együttműködése, a közös európai monetáris politika, és az egységes valuta érdekében kifejtett meghatározó tevékenysége méltán teszi emlékét felejthetetlenné. Az MNB Lámfalussy Sándort saját halottjának tekinti - tudatta a jegybank hétfőn.

A jegybank közleménye kiemeli: Lámfalussy Sándor neve méltán az egyik legnagyobb a nemzetközi pénzügyi életben, hiszen szerteágazó munkássága és elért eredményei tiszteletet vívtak ki számára az egész világon. Egyszerre volt közgazdász, bankár és akadémikus, négygyermekes családapa, menekült és európai, magyar és belga. Emlékeztetnek arra: Lámfalussy Sándor az első igazi európai polgárok egyike volt, aki élete során mindvégig az egységes Európa megteremtésén munkálkodott. Egy teljességében megélt élet és egy példaértékű életmű ért most véget - mutat rá a jegybank közleménye.

A Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy Sándor iránti tiszteletét már életében kifejezte: a jegybank által 2013-ban megalapított Lámfalussy-díj, valamint a 2014-ben életre hívottLámfalussy-konferenciasorozat olyan nemzetközileg is kiemelkedő szakmai teljesítményeket mutat be és jutalmaz, amelyek méltóak a névadó személyéhez, halála után pedig emlékéhez.

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) mély megrendüléssel fogadta a hírt, hogy Lámfalussy Sándor, a neves magyar származású közgazdász elhunyt, Lámfalussy Sándor életműve, egész tevékenysége előtt tiszteleg az MKT, és az egész magyar közgazdász társadalom - mondta Kovács Árpád, az MKT elnöke. Kiemelte: Lámfussy Sándor egész élete együttesen jelképezte a tudást, az emberséget és a szerénységet, az MKT megkeresi majd a módot arra, hogy az ismert, nemzetközileg is tisztelt közgazdász életműve előtt megfelelően tisztelegjen.

Kovács Árpád kiemelte: az egész magyar közgazdász társadalom rengeteget nyert az életművével, és nagyon sokat veszített a halálával. Rámutatott: Lámfalussy Sándor gondolatai a monetáris politikáról, a költségvetésről, a gazdaság folyamatairól azt bizonyítják, a tudás a szerénységgel párosulva nagyon jelentőset és maradandót képes alkotni. "Lámfalussy Sándor korunk kiemelkedő bankára és közgazdásza volt. Páratlan tehetségének és szorgalmának eredményeként a jegybankok bankjának, a bázeli BIS-nek is vezérigazgatója lett, később pedig az európai monetáris rendszer kialakítása fűződött a nevéhez" - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Emlékeztetett arra: "Lámfalussy Sándort Európában sokan az euró atyjaként ismerik. Mi magyarok különös hálával tartozunk életéért és munkásságáért, hiszen minden időben küzdött Magyarország pénzügyi stabilitásáért, a rendszerváltozás idején hatékonyan segítette elő Magyarország csatlakozását az európai és a nemzetközi gazdasági szervezetekbe". A főtitkár kiemelte: Lámfalussy Sándor személyes kapcsolatrendszerével és befolyásával élve sok magyar diák és gazdasági diplomata előtt nyitott meg bezártnak hitt kapukat.

 Juncker mély szomorúságának adott hangot

Mély szomorúságának adott hangot Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) halála miatt. Juncker hétfői közleményében kiemelkedő európainak és tehetséges közgazdásznak nevezte a magyar származású szakembert, akinek halálhírét hétfőn tudatta a család a belga hírügynökséggel. "Szeretnék tisztelegni e megingathatatlan becsületű és meggyőződésű ember előtt, akinek intellektusát, szakértelmét és bölcsességét fájóan hiányolja mindenki, aki ismerte" - áll a luxemburgi politikus által kiadott kommünikében.

Juncker a barátjának nevezi Lámfalussyt, s emlékeztet, hogy a közgazdászt az euró egyik atyjaként tartják számon, aki kikövezte az egységes valuta bevezetéséhez vezető utat. "Alexandre az európai projekt szenvedélyes, elkötelezett és hozzáértő építője volt" - húzza alá nyilatkozatában Juncker. Az Európai Bizottság elnöke felidézi, hogy Lámfalussy irányította az Európai Monetáris Intézetet, amelyből kinőtt az Európai Központi Bank, és letette a közös monetáris politika alapjait, továbbá ő vezette a pénzügyi szabályozás és szabályalkotás alapjaiban való átalakítását. Ezen a téren hagyott jelentős öröksége továbbra is ihletet ad a pénzügyi szolgáltatások szabályainak megalkotásához - idézi fel Lámfalussy munkásságának jelentőségét Jean-Claude Jucker.

Puccs - Nem lesz brókerbotrányt vizsgáló bizottság

Publikálás dátuma
2015.05.11. 13:24
Quaestor-károsultak csoportosulnak a Báthori utcában Fotó: Molnár Ádám
Folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elutasította a parlament igazságügyi bizottsága a brókerbotrányok vizsgálatára javasolt bizottságok létrehozását. Ellenzéki képviselők kezdeményezték, hogy jöjjön létre vizsgálóbizottság egyrészt a felügyeleti szabályozás, másrészt annak vizsgálatára, hogy hová tűntek el a pénzek és milyen kormánypárti felelősök vannak.

A vitában az Együtt politikusa, a független képviselő Szelényi Zsuzsanna azt mondta, az Országgyűlés csak a károsultak kárpótlásával foglalkozott, ezért szükséges, hogy egy paritásos bizottság vizsgálja, hová lettek az eltűnt 100 milliárdok, hol hibázhatott a pénzügyi felügyelet és az ügyészség megfelelően járt-e el. Az ellenzéki politikus a költségvetési bizottság vonatkozó albizottságát alkalmatlannak minősítette a feladatra.

Ami fáj a kormánynak, azt a parlament nem tűzi napirendre
Ezt már az ülés utáni sajtótájékoztatóján mondta az Együtt politikusa. Szelényi Zsuzsa  felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy  - miután  a paritásos testület nem áll fel - nem lehet megtudni, hogy milyen felelőssége van az ügyben a PSZÁF-nak, Matolcsy György jegybankelnöknek, a bankfelügyeletnek, illetve Polt Péter legfőbb ügyésznek, milyen politikai felelősséget visel Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter.

Budai Gyula, a bizottság fideszes alelnöke szerint a parlament korábban elfogadta, hogy nem állítható fel vizsgálóbizottság olyan ügyben, amiben büntetőeljárás folyik, ezért okafogyottá vált a kezdeményezés. A nyomozóhatóság feladata, hogy felderítse a csalást, hűtlen kezelést - jelentette ki. A szintén fideszes Vas Imre koncepciózusnak minősítette, hogy a vizsgálóbizottság csak kormánypárti felelősséget vizsgált volna, és úgy értékelte, hogy a felvetett kérdések azonnali kérdések, interpellációk formájában tisztázhatók.

Az MSZP-s Teleki László azt a véleményét hangoztatta, hogy a vizsgálat visszaadná a pénzügyi rendszerbe vetett társadalmi hitet. Az LMP-s Schmuck Erzsébet arról beszélt: a jogszabályi környezet és a felügyelet hiányosságainak feltárása a Fidesznek is érdeke. Mindkét parlamenti vizsgálóbizottság tárgysorozatba vételét 4 igen és 7 nem szavazattal utasították el.

Az LMP március végén egyébként olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amely a tőkepiaci törvény hatályba lépésétől, vagyis 1997-től vizsgálná, hogy a brókercégek és a politika összefonódása, illetve a jogszabályi környezet hogyan veszélyeztette a kisbefektetők pénzét. Vagyis nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a testület csak kormánypárti felelősséget, és pláne: jelenlegi kormány felelősséget vizsgált volna. Olyannyira nem, hogy Schiffer András a párt társelnöke akkor sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az LMP vizsgálná a jelenlegi botrányok mellett például a Baumag-ügyet, de azt is, amikor 2009-ben a Bajnai-kormány kezességet vállalt a Quaestor befektetéseiért. 

Az MSZP nem vesz részt a jegybanki törvény módosításáról szóló egyeztetésen

A szocialisták nem vesznek részt azon az ötpárti egyeztetésen, amelyet a Fidesz kezdeményezett a jegybanki törvényt is módosító, kétharmados támogatást igénylő javaslatról. Ezt Józsa István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője jelentette be. Indoklása szerint az MSZP nem kíván asszisztálni a Fidesz kísérletéhez, amely ellehetetleníti, hogy a brókerbotrány károsultjai kártérítési igényt nyújtsanak be a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB). A szocialista politikus azt mondta, az elégtelen felügyeleti tevékenység miatt az MNB-t súlyos felelősség terheli. Józsa István megismételte pártja álláspontját: távoznia kell Matolcsy György jegybankelnöknek. Azt is jelezte:  az MSZP-nek úgy tűnik, mintha a kormány "falazna a brókerbotrány résztvevőinek" - fogalmazott.

Közben előkerült Orgován Béla

Megtalálták Orgován Bélát, a közmunkásból a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatójává előlépett férfit - írja az Origo. A büntetett előéletű tápiósági lakos a brókerbotrány kirobbanása után lett a pénzügyi cég első embere. Hónapok óta bujkált a sajtó elől, még senkinek sem nyilatkozott. A közmunkás azután vállalta el a posztot, hogy a Quaestor 150 milliárd értékben adott ki hamis kötvényeket, a cég vezetője, Tarsoly Csaba és felesége előzetes letartóztatásba került. A brókerbotrány egyik bizarr szereplőjévé vált férfit a C-pont vagy az egykori Célpont stábja találta meg. A Hír Televízióból távozó műsor a Napi Gazdaság online-on folytatja oknyomozó pályafutását.

L. Simont igenis érdekli a nép véleménye, sőt

Publikálás dátuma
2015.05.11. 12:37
Fotó:Thinkstock
Noha a budai Vár felújítása nem várhat, a társadalmi párbeszédet nem szabad mellőzni - ezt hangsúlyozta a rekonstrukciót célzó Nemzeti Hauszmann Tervről rendezett építészeti konferencia megnyitó beszédében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára előadást tart a budai Vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervet középpontba állító építészeti konferencián a Várkert Bazárban 2015. május 11-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára előadást tart a budai Vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervet középpontba állító építészeti konferencián a Várkert Bazárban 2015. május 11-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

L. Simon László szavai szerint miután nemzeti jelképünkről, a főváros egyik ékéről van szó, hozzányúlni csak a megfelelő körültekintéssel szabad. A minden bizonnyal több mint egy évtizedig tartó folyamatot csak a társadalom és azon belül a szakma bevonásával lehet elképzelni - hangsúlyozta a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építész Kamara szervezett kétnapos konferencián.

Fotó:Thinkstock

Fotó:Thinkstock

Mint a Népszabadság alapján megírtuk, Orbán Viktor a Fidesz, illetve a kormány népszerűségvesztését a népközeli kormányzás erősítésével orvosolná, a pártelnök-miniszterelnök azt szeretné, ha Rogán Antal lenne a kabinetfőnöke.  A fideszes felsőkörökből a laphoz kiszivárgott információk szerint Rogán tisztsége nem formális lenne, hozzá kerülhet az összes állami reklámköltés felett diszponáló intézmény, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal is.