Előfizetés

Szikra a balkáni puskaporos hordóhoz

Több órás tűzharc kezdődött szombaton hajnalban a macedóniai Kumanóban a rendőrség különleges egységei és a települést lerohanó fegyveresek között. Öt rendőr meghalt és 30 megsérült az összecsapásokban. Több támadó is életét vesztette. Helyi médiabeszámolók szerint a város egy részét a rendőrség lezárta, a lakosság ennek ellenére menekülni kezdett.

Nem hivatalos források szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vállalta a támadást, állításuk szerint azért, mert a helyi albánokat diszkriminálják, mindennapi zaklatásoknak vannak kitéve. Hivatalos közlés, azaz a macedón rendőrség szerint, a fegyveresek „valamely” szomszédos országból érkezhettek illegálisan, mintegy ötvenen lehettek. Jól felfegyverzettek voltak, és már napok óta járták Kumanovo környékét. Egyes információk szerint a rendőrség több albán férfit is őrizetbe vett.

A kétmilliós Macedónia lakosságának egynegyede, (500 ezer) albán, többségük Kumanovóban és környékén él. Hogy a macedón és az albán lakosság közötti harmónia nem épp tökéletes, jelzi az is, hogy nem a szombati volt az első incidens a két etnikum között.

Április 21-én ugyancsak az UCK tört be Macedóniába és foglalt el egy rendőrkapitányságot az ugyanebben a régióban fekvő Gosincében, négy rendőrt túszul ejtettek, majd elengedtek. Akkor azt közölték, nem akarják fenntartani az ohridi megállapodást, mert azt Macedónai úgysem tartja tiszteletben. A magát felszabadító hadseregnek nevező albán fegyveres csoport hosszú ideig harcolt a macedón kormány ellen, ennek a 2001-es, ohridi békeegyezmény vetett véget.

Mivel Kumano Macedónia északi részén, Szerbiához közel fekszik, Belgrád megnövelte a szerb biztonsági erők számát, a terrorelhárító egységeket is a helyszínre irányították. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök az eset miatt vasárnap délutánra összehívta a biztonsági szolgálatok munkáját koordináló iroda rendkívüli ülését.

Ferenc pápánál vizitált a kubai elnök

Raúl Castro kubai elnököt vasárnap magánaudiencián fogadta Ferenc pápa, 55 perces megbeszélésükről részleteket nem közöltek. A katolikus egyházfő közvetítő szerepe hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok és Kuba között tavaly év végétől megkezdődtek a tárgyalások a kapcsolatok helyreállításáról.

"Köszönetet mondtam a pápának azért, amit tett" - mondta Raúl Castro, akivel spanyolul beszélgetett az argentin Jorge Mario Bergoglio. A kommunista Kuba első embere azt mondta, elképzelhető, hogy a pápa hatására újra imádkozni kezd, s visszatér a katolikus egyházba.

Kuba és a Vatikán között az 1959-es forradalom után sem szakadtak meg a kapcsolatok. II. János Pál pápa 1996-ban fogadta a jelenlegi államfő bátyját, a kubai forradalom vezetőjét, Fidel Castrót. Raúl Castro - még védelmi miniszterként 1997-ben járt a Vatikánban. Ferenc pápa idén szeptemberben az Egyesült Államokba látogat, s amerikai útja során Kubát is felkeresi. Ő lesz a harmadik pápa, aki Havannába látogat. II. János Pál 1998-ban, XVI. Benedek 2012-ben kereste fel a szigetországot.

A kubai elnök a moszkvai ünnepségekről hazafelé állt meg a Vatikánban. Római látogatása során Matteo Renzi olasz kormányfővel is tárgyalásokat folytatott.

Ferenc pápánál vizitált a kubai elnök

Raúl Castro kubai elnököt vasárnap magánaudiencián fogadta Ferenc pápa, 55 perces megbeszélésükről részleteket nem közöltek. A katolikus egyházfő közvetítő szerepe hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok és Kuba között tavaly év végétől megkezdődtek a tárgyalások a kapcsolatok helyreállításáról.

"Köszönetet mondtam a pápának azért, amit tett" - mondta Raúl Castro, akivel spanyolul beszélgetett az argentin Jorge Mario Bergoglio. A kommunista Kuba első embere azt mondta, elképzelhető, hogy a pápa hatására újra imádkozni kezd, s visszatér a katolikus egyházba.

Kuba és a Vatikán között az 1959-es forradalom után sem szakadtak meg a kapcsolatok. II. János Pál pápa 1996-ban fogadta a jelenlegi államfő bátyját, a kubai forradalom vezetőjét, Fidel Castrót. Raúl Castro - még védelmi miniszterként 1997-ben járt a Vatikánban. Ferenc pápa idén szeptemberben az Egyesült Államokba látogat, s amerikai útja során Kubát is felkeresi. Ő lesz a harmadik pápa, aki Havannába látogat. II. János Pál 1998-ban, XVI. Benedek 2012-ben kereste fel a szigetországot.

A kubai elnök a moszkvai ünnepségekről hazafelé állt meg a Vatikánban. Római látogatása során Matteo Renzi olasz kormányfővel is tárgyalásokat folytatott.