A betegek mikor lázadnak fel?

Publikálás dátuma
2015.05.11. 07:00
A kormány tervez, orvosnak, betegnek nő a vérnyomása FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Nincs kimunkált kormányzati koncepció, átfogó jövőkép a hazai egészségügyről. A kormány által már elfogadott alapellátási törvény sem hoz megoldást a háziorvosi praxisok kiöregedésére – így látja a szakma és az ellenzék nagy része.

Megint megy az ötletelés, de ezt már megszoktuk – reagál erős kétkedéssel a hangjában egy XVI. kerületi háziorvos, amikor az új alapellátási törvényről faggatom. Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke azt sérelmezi, hogy az egész szöveg orvoscentrikus, pedig 300 védőnői állás is betöltetlen az országban, ezen a területen is lenne mit változtatni, de nem látják a koncepciót, ami tényleges javulást hozna. Nincs benne jövőkép, ez egy lufi – folytatja ugyanezt a gondolatot Kökény Mihály az ágazat szakértője, egyetemi oktató, aki kétszer is ült az egészségügyi miniszteri bársonyszékben. A lapunk által megkérdezett szakemberek egybehangzóan azt hiányolják, hogy a jó esetben kerettörvénynek nevezhető anyag nem kínál megoldást a végzetesen elöregedő háziorvosi kar megújítására. Márpedig a 6331 jelenleg praktizáló alapellátást végző orvosból alig kétszáz a 35 év alatti fiatal,csaknem 4500 betöltötte az 50. életévét, legnépesebb az 55 év feletti korosztály, köztük tizennégyen pedig már 80 évesek is elmúltak. A törvénytervezet is a korösszetétel megváltoztatását nevezi a legfontosabb célnak, ám megoldást nem képes felmutatni.

Érthető módon óvatosabban fogalmaz Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) elnöke, hisz neki a törvény parlamenti elfogadásáig, majd a számtalan ehhez kapcsolódó miniszteri rendelet meghozataláig folyamatosan egyeztetnie kell az egészségügyi államtitkársággal, hogy a kormány múlt heti jóváhagyásával kijelölt keretek között a lehető legtöbbet érjék el. A szövetség vezetője a nemrég Zalakaroson megtartott országos gyűlésük után lapunknak nyilatkozva az alapellátási törvénytervezet legnagyobb hozadékának a kiszámíthatóságot nevezte. Selmeczi Kamill szerint az új törvény elindíthatja az elmozdulást és a praxiscseréket. de nincs áttörés abban, hogy a fiatal doktorok számára vonzóvá tegyék a háziorvosi munkát. Érdemi változás csak akkor érhető el, ha a legnehezebb helyzetű településeken dolgozó orvosok kézzelfogható, pénzben mérhető előnyöket kapnak, de ennek nyomait sem látni az új törvény szövegében.

Praxisközösségekben gondolkodnak

Az Országos Alapellátási Intézet idén januári adatai szerint 127 olyan orvosi állás betöltetlen, ahol a felnőttek és gyermekek ellátását együtt kellene megoldani, de nem találnak szakembert további 38 felnőtt és 42 gyermekorvosi körzetbe sem. Ezeken a helyeken többnyire évekig üres marad a rendelő, de például Mezőhéken, Kenderesen, Abaújkéren vagy Bácsszőlősön tíz évvel ezelőtt távozott az utolsó háziorvos. A FAKOOSZ által várt pozitív diszkriminációról szó sincs, ehelyett praxisközösségek és csoportpraxisok kialakításában gondolkodik az egészségügyi államtitkárság. Ezek működését egy későbbi kormányrendeletben akarják szabályozni, egyelőre csak annyit tudni, hogy a minta a Svájci Hozzájárulásból elkezdett Alapellátási modellkísérlet hasonló rendszere. (A kísérletet vezető Papp Magort, a rezidensszövetség egykori elnökét számtalan kísérlet után sem sikerült elérnünk.) Kökény Mihály jónak tartaná ezt az irányt, de egyelőre nem látja a garanciát, hogy végigviszik az átszervezést, újragondolják a feladatokat és megerősítik a szakdolgozói gárdát az alapellátásban. Az írás elején már idézett fővárosi háziorvos nem bízik a praxisközösségekben, mert – mint mondja - a napi gyakorlatban ma sem könnyű a zavartalan együttműködés a kollégák között.

Arra már nem a kormány, csak a területet felügyelő miniszter kapna felhatalmazást, hogy rendeletben listázza a háziorvosi és védőnői ellátások szakmai szabályait, az orvosválasztás egyelőre nagyon ködösen megfogalmazott kérdéseit vagy az ügyeleti ellátás kereteit, vagy azt, hogy mit kell érteni a kollegiális szakmai vezetői, magyarul szakfelügyelői tituluson.

Az önkormányzatok „benyelik” a döntést

Az alapellátási törvénnyel kapcsolatban a legnagyobb áttörésként a vállalkozó háziorvosok helyi iparűzési adójának eltörlését harangozza be a kormány. Zombor Gábor államtitkár szakmai fórumokon, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a múlt heti kormányülés után emelte ki a kedvezményt, mint a szakma pénzügyi megmentőjét. Az éves szinten 150-200 ezer forintos adót a lapunknak nyilatkozó háziorvos bosszantónak tartja ugyan, de szerinte ennek eltörlése nem váltja meg a szakmát. Ráadásul a törvényjavaslat alapján a kedvezmény csak annak jár, akinek az iparűzési adóalapja adott évben nem haladja meg a 10 millió forintot és ez – a MedicalOnline információi szerint csak a praxisok kisebbik részére igaz. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke nem örül az önkormányzatok kontójára tett bejelentésnek, mert a kistelepüléseken ez a viszonylag szerény adóbevétel is számít, de – ahogy mondta - „benyelik” a döntést, ha a parlament elfogadja azt. A Népszavának nyilatkozva ugyanakkor kevésbé engedékenyen fogalmazott a rendelők után eddig beszedett bérleti díjak eltörléséről, amit a kötelező tartalommal, vagyis egységes szöveggel megkötendő szolgáltatási szerződésekben kellene rögzíteni. A települési vezetők szerint ez már durva beavatkozás a döntési szabadságukba, hiszen nincs mozgásterük: az egészségügyi alapellátás változatlanul a helyi önkormányzatok egyik alapfeladata marad.

A fiatal orvosoknak, különösen a más szakvizsgával is rendelkező szakembereknek az iparűzési adó esetleges eltörlésénél nagyobb vonzerő lehet, hogy nyártól egészségpénztári pénzből is meg lehet venni a praxisokat, ha pedig kölcsönt vesz fel az orvos, állami kamattámogatásra számíthat. Az alapvetően háziorvosként tevékenykedő szakorvosok, például belgyógyászok pedig saját rendelőjükben külön díjazásért szakorvosi munkát is végezhetnek majd, ha ehhez adottak a tárgyi feltételek.

Védőnők is hiányoznak

Az alapellátás egészéről kellene szólni a törvénynek, de az orvosok munkáját segítő és kiegészítő szakemberek nem elég hangsúlyosan jelennek meg benne – sérelmezi a kormány által jóváhagyott tervet a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Csordás Ágnes szerint keveredik a szövegben a háziorvos és az alapellátás fogalma, amit egyértelműen arra vezet vissza, hogy az ápolási szakmának, benne a védőnőknek is megszüntették a főosztályi szintű képviseletét a szakminisztériumban, így egyszerűen nem volt, aki észrevette volna ezt a csúsztatást. Márpedig a védőnői állások betöltése ugyanolyan megoldatlan az országban, mint a háziorvosi praxisoké: 300 üres álláshely van, ezek nagy része egy évnél régebben maradt szakember nélkül. Különösen rossz a helyzet Borsod, Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye egyes térségeiben, de Fejérben is van olyan védőnő, aki kényszerűségből négy körzet gyerekeit látja el egy fizetésért.

A védőnők nem várnak áttörést attól, hogy az alapellátási törvény rögzíti a szülők együttműködési kötelezettségét, mert az újszülött és iskoláskori szűrések most is kötelezőek, rendben zajlanak, a jogszabályi szigorítástól pedig az anyákat nem engedik el jobban a munkahelyekről, hogy évente egyszer szűrésre vigyék a gyereküket – érvel az egyesület elnöke. Hiányolják viszont annak kimondását, hogy a helyi iparűzési adó és a rendelő bérleti díjának eltörlése a vállalkozó védőnőkre is kiterjed. A törvénytervezethez csatolt koncepcióban egyelőre vízió szinten tűnik fel az orvosok és ápolók életpályamodelljéhez kapcsolódó esetleges bértábla, de egyikben sem látja a védőnők helyét Csordás Ágnes.

Az ígéretek annyit érnek, amennyit beváltanak belőlük – summázza az egészségügyben dolgozóknak a megkezdett változásokkal kapcsolatos óvatosságát Kökény Mihály. A ma már egyetemi oktatóként és szakértőként dolgozó szocialista politikus sem az alapellátási törvényt, sem a kórházak kapacitáselosztáson alapuló átszervezésének tervét nem tartja kiérlelt elképzelésnek. Megfogalmazása szerint a szakma és a közvélemény kapkodó tesztelése zajlik, az ötlethalmaz pedig sok esetben ellentmondásokat tartalmaz. Példaként említi, hogy miközben a rezidensekkel akkor kötnek szerződést, ha lemondanak a hálapénzről, az igazságügyi tárca éppen legalizálni készül az utólag adott borítékot.

Nyerni nem, de bukni lehet

Sem az alapellátási törvény esetében, sem a kórházi struktúra átalakításánál nem tudni Kökény Mihály szerint, hogy valójában mit akar a kormány. Az ágazatot 1996-1998 között népjóléti miniszterként, majd 2003-2004 között egészségügyi, szociális és családügyi miniszterként vezető szakember az előző Orbán-kabinet idején született Semmelweis Terv koncepcióját hiányolja a mostani lépésekből. Káosz van az ágazatban, legmélyebb válságát éli ezekben a hónapokban a hazai egészségügy – mondja a politikus, miközben utal a pénzhiányra, a betegek biztonságát veszélyeztető elvándorlásra és az ápolók által kezdeményezett tiltakozó akciókra. A megmozdulásoktól azonban nem sokat vár, mert az utolsó pillanatban a köztudatba bedobott pénzügyi mankókkal, például a jövő évi költségvetésbe tervezett 15,8 milliárdos egészségügyi bérrendezés ígéretével a kormány kifogta a szelet az egyébként is óvatos és gyenge érdekképviseletek vitorlájából. Az egyéni akciók pedig akkor sem vonzanak tömegeket, ha a célok szimpatikusak.

Vannak megállapodások
A legnagyobb kórházi beszállítókkal már a tárgyalások végére jutott az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), ez a kör még ebben a hónapban megkapja a tartozások szerződésben rögzített részét. A kormányzati hivatal azt is közölte az MTI-vel, hogy első körben 20 milliárd forint forintot utalnak át a cégeknek. Lapunk is többször beszámolt róla, hogy a beszállítókat tömörítő szervezetek kamatokkal együtt már április elején 90 milliárdra becsülték a kifizetetlen intézményi tartozásokat, a kormány viszont csak 60 milliárdos tartalékot képzett a közszféra idei tartozásainak rendezésére. A két összeg közötti hiányt firtató kérdésekre Zombor Gábor egészségügyi államtitkár eddig csak ködös ígéreteket tudott mondani a teljes adósságállomány rendezéséről.

A legnagyobb bajt abban látja Kökény Mihály, hogy a jövőképpel nemcsak a kormány marad adós, hanem az ellenzéki pártok és a szakmai szervezetek is, vagyis sehol nem látszik a megoldás. Ráadásul a pénzhiány is iszonyatos a hazai egészségügyben – idézi a nemzetközi adatokat, amelyekben Magyarország süllyed a szerb és macedón közkiadások szintjére, a jelenlegi rendszerben már nincsenek tartalékok, minden gyógyításra és ápolásra fordított 100 forintból 38 ma már az emberek pénztárcájából kerül a kasszába. A szocialista szakértő az ágazatra fordított összeg fokozatos másfélszeresre emelését tartaná szükségesnek, amihez az első lépés a személyi jövedelemadó 1 százalékos tervezett csökkentésének elhalasztása lehetne. Kormányközeli források alapján ugyanakkor úgy látja, a bűvésztrükkök ellenére jövőre sem számíthat sok jóra az egészségügy.

Több évtizedes tapasztalata pedig azt mondatja vele, hogy ha a politika tartósan visszaél a kiszolgáltatott rétegek, jelen esetben a betegek türelmével, azt a választók képesek megbosszulni. Választást ugyan sehol nem nyernek egészségügyi programokkal – emlékeztet Kökény Mihály, de ha nem kezelik helyén az ágazat bajait, abba simán belebukhat egy kormány.

Alvó beteget halottnak néztek részeg betegszállítók

Publikálás dátuma
2015.05.10. 21:21
Illusztráció/Thinkstock
Az ittas betegszállítók - az RTL Klub vasárnap esti híradója szerint -  a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházban elejtették a hordágyat, rajta a valóban elhunyt idős férfival.  A tudósításban az is elhangzik, hogy előzőleg egy alvó beteget néztek halottnak, őt akarták levinni a halottasházba. 

Muraközi Zoltán, a kórház főigazgatója az eset körülményeiről az MTI-nek azt mondta, hogy a két ügyeletes betegszállítónak hajnali két órakor kellett volna az egyik krónikus osztályon elhunyt beteget a halottasházba vinni. A betegszállítók a 81 éves férfi holttestét elejtették, az esetet a nővérek azonnal jelentették az ápolási igazgatónak - ismertette a főigazgató, aki az ápolási igazgatóval együtt azonnal a kórházba ment és megszondáztatták a betegszállítókat, a vizsgálat pozitív volt.

Muraközi Zoltán elmondta: a két betegszállítót - akik előzőleg egy másik osztályon keresték a halottat - azonnal felfüggesztették, és új betegszállítókat hívtak be ügyeletbe. A főigazgató "főbenjáró bűnnek" nevezte, hogy munkaidőben alkoholt fogyasztottak a betegszállítók, de - mint mondta - ez eltörpül amellett, hogy elejtették a holttestet, amelyen sérüléseket találtak. A két betegszállító munkaviszonyát hétfőn várhatóan azonnali hatállyal megszüntetik - jelezte a berettyóújfalui kórház főigazgatója.

Szerző

Orbán és a vudu-tabu világ

Publikálás dátuma
2015.05.10. 20:51
MTI fotó Koszticsák Szilárd
Európa ma meglehetősen terméketlen állam- és rendszer-vitát vív, s ezek aligha csillapodnak majd. Orbán Viktor néha úgy érzi, hogy a vitáknak nagyobb a becsülete, mint a munkának, ez esetben viszont Európa lemarad, mert amíg Európa vitázik, addig a kelet dolgozik. Így ostorozta az uniós közösséget a kormányfő a Magyarország barátai alapítvány II. világtalálkozóján, szombaton Budapesten.

Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, biztos és kiszámítható pont maradjunk ebben a kiszámíthatatlan világban, egyetlen kérdést sem szabad tabuként kezelnünk - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány második világtalálkozóján szombaton Budapesten.

A kormányfő szavai szerint az "ideológiai rögeszmék" helyett a valóság problémáival kell foglalkozni és "saját válaszokat kell adnunk a bennünket foglalkoztató problémákra". Túl kell látni Magyarország és Európa határain, nyitottan, fogékony lelkülettel kell tekinteni mindarra, ami a világban történik. Aki nem figyel, nem fogja megérteni mi történik, vesztese lesz a változásoknak. A világgazdaság központja egyre inkább keletre tevődik át. Európa tétovázik - jelentette ki, s ezt annak tulajdonította, hogy a kontinens elbizonytalanodott saját identitásával, céljaival kapcsolatban. Európa változatlanul a multikulturalizmus, a politikai korrektség, és "hasonló bűvszavak varázsában vívja vitáit" például a bevándorlásra vonatkozóan.

Kokó sosem volt fideszes
Kovács Kokó István bokszoló erőteljes fordulatot vett a napokban. A Hír tévé Civil kaszinójában azt mondta: “Én soha nem voltam Fidesz-közeli ember. Értékeket és elveket vallottam, amik nagyon sokszor egybeestek a Fidesz értékeivel és elveivel.” Kokó a 2002-e kampányban Egerszegi Krisztina mellett a Fidesz-támogatók közül talán a leghíresebb sportolóarc volt.

"Komolyabban kellene vennünk azokat a válaszokat, amelyeket az életösztöneink diktálnak, ahelyett, hogy a vudu és a tabu világába menekülnénk saját életünk kérdései elől" - hangoztatta. Álláspontja szerint ugyanis Európa ma meglehetősen terméketlen állam- és rendszer-vitát vív, s ezek aligha csillapodnak majd. Azt is mondta, néha úgy érzi, hogy a vitáknak nagyobb a becsülete, mint a munkának, ez esetben viszont Európa lemarad, mert amíg Európa vitázik, addig a kelet dolgozik.

A kormányfő kitért arra is, hogy 25 évvel ezelőtt, amikor Magyarország visszaszerezte az önrendelkezését, nem gondolta, hogy ez a pillanat egy 20 éves huzavona kezdetét jelenti, s nem lesz elég akarat és erő véghezvinni azokat a szükséges, hatalmas és mélyreható változásokat, amelyekkel Magyarország a kommunizmus után ismét erős, büszke, keresztény, nyugati és polgári berendezkedésű országgá válhat. "Lesajnált és reménytelen helyzetből, külföldi támadások és kritikák közepette fogtunk munkához öt évvel ezelőtt" - vélekedett a miniszterelnök, aki szerint a 2014-es választás visszaigazolta, hogy jó irányba indult az ország, 1800 nap alatt leküzdötték a gazdasági válságot, megteremtették a pénzügyi stabilitás feltételeit, csökkentették az államadósságot, új alaptörvényt hoztak, megerősítették a magyarok összetartozását, több százezer embert mentettek ki az adósrabszolgaságból. További feladatként jelölte meg az oktatási rendszer átalakítását és brit példára hivatkozva méltatta, hogy ma már fel lehet vetni a teljes foglalkoztatást és azt, hogy a keményen dolgozó emberek ne csak a hírekben találkozzanak gazdasági sikerekkel, hanem az életükben is érezzék. Értékelése szerint Magyarország abban a helyzetben van ma, amit 25 éve kívánt, s a választásig hátralévő három évben elsöprő parlamenti többség, nagy támogatottság és akcióképes kormányzat áll rendelkezésre.

A Magyarország Barátai Alapítvány 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy a világban élő magyarságot tájékoztassa, és világszerte bevonja az embereket a magyarok által végzett sikeres társadalmi, kulturális, gazdasági és tudományos tevékenységekbe.

Ujhelyi: A haza nem lehet Európa ellenzékében!

Miközben május 9-én az Európai Unió létrejöttét ünnepelte a közösség, addig Orbán Viktor illiberális kormányfő egy konferencián arról beszélt, hogy Európa helytelenül a multikulturalizmus, a politikai korrektség, és „hasonló bűvszavak varázsában vívja vitáit” - írja heti nyílt levelében Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP-képviselő. Legyen világos mindenki számára: ez egy virtigli populista életveszélyes világfilozófiája. Európa a tragikus világégések utáni időszak legmélyebb válságát éli, ez vitathatatlan. A gazdasági és szociális válság nyomán felszínre törő társadalmi feszültségekre azonban Európa szegleteiben egyelőre csak riasztóan populista válaszok születnek, ami pedig – ideje felismernünk ennek a veszélyét – újabb világégéshez is vezethet. Mi, európai szocialisták sem szeretjük olyannak az Uniót, amilyen most. De szemben az illiberális zárványok tébolyult vezéreivel, mi tudjuk, hogy az Uniónak nincsen alternatívája. Miniszterelnök úr térjen észhez: a haza nem lehet Európa ellenzékében!

Szerző