Előfizetés

Győzelem napja - Most Putyin szelektál

Vlagyimir Putyin nem köszöntötte Ukrajna és Grúzia államfőit a második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelem 70. évfordulója alkalmából a volt szovjet tagköztársaságok vezetőihez intézett pénteki üzenetében.

A Kreml honlapján elhelyezett tájékoztatás szerint az orosz elnök a (volt Szovjetunió) Nagy Honvédő Háborújában aratott győzelem 70. évfordulóján Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, a Moldovai Köztársaság, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetőinek gratulált. Putyin rajtuk kívül az Oroszországon kívül csupán néhány ország által elismert szakadár kaukázusi területek, Abházia, és Dél-Oszétia államfőit is köszöntötte. Kihagyta ugyanakkor a sorból Grúzia és Ukrajna vezetőit. Az orosz államfő helyettük Grúzia és Ukrajna népének gratulált.

"A Nagy Győzelem népeink közös felmérhetetlen értékű kincse, akik vállvetve harcoltak a kegyetlen ellenséggel és megmentették a világot a nácizmustól." (...) "Putyin meggyőződése, hogy a Nagy Honvédő Háborúban edzett testvéri barátság továbbra is hozzájárul népeink kapcsolatainak megerősítéséhez és méltó például szolgál a jelenlegi és a felnövő nemzedék számára" - olvasható a Kreml közleményében.

Oroszország a Grúziától elszakadását 1992-ben kihirdető Abháziával tavaly novemberben, az ugyancsak az 1990-es évek elején Grúziából kivált Dél-Oszétiával márciusban kötött szövetségi és stratégiai partnerségi megállapodást. Oroszország és Grúzia 2008-ban vívott villámháborút Dél-Oszétiáért. Moszkva és Tbiliszi politikai és gazdasági kapcsolatai a 2012-es grúziai hatalomváltás, Miheil Szaakasvili államfő hatalomból való eltávolítása után, mindmáig nem álltak teljesen helyre. A két országot összekötő rendszeres közvetlen repülőjáratok útvonalait áprilisban ugyan bővítették, de a politikai párbeszédet az orosz-abház és orosz-dél-oszét megállapodások miatt Tbiliszi befagyasztotta.

Ukrajnával tavaly romlott meg erőteljesen Moszkva viszonya a februári kijevi hatalomváltás, majd a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása és a 2014 áprilisában kirobbant délkelet-ukrajnai, több mint hatezer halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktus miatt, amelyben Moszkva a szakadárokat támogatja.

A szombati győzelem napi díszszemlére a Szovjetunió szétesését követően létrejött független államok szinte valamennyi vezetője Moszkvába érkezett. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője ugyanakkor közölte, hogy Petro Porosenko ukrán elnököt nem hívták meg az ünnepségekre az orosz fővárosba.

Kétharmad nélkül nem megy? - Áder nem írta alá a földtörvényt

Publikálás dátuma
2015.05.08. 18:56
FOTÓ: Népszava
Az államfő álláspontja szerint az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab).

A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t: fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ha így történt, az az államfő szerint felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét. Ugyancsak választ vár arra: sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint arra, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések ezen törvénnyel módosíthatók-e?

Áder János a honlapon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen. Közölte azt is: "a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell". Az indítvány elbírálására 30 nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére - olvasható az elnöki nyilatkozatban. 

A törvénymódosítást az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett "földmutyiról", "földrablásról" beszéltek.

Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.

Simon Attila, a földművelésügyi tárca államtitkára az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága előtt szintén azt hangsúlyozta, nem kerülnek hátrányba a természetvédelmi szempontok a változtatás által, egyúttal jelezte, hogy a nemzeti parkok megkapják azokat a haszonbérleti díjakat, amelyeket eddig is beszedtek a szerződéseik alapján. A Fidesz agrárpolitikusa, Font Sándor a parlamenti vitában megemlítette, hogy a természetvédelmi területek egy részét jelenleg is az NFA kezeli, a másik fele van a nemzeti parkoknál.

A törvénymódosítást az Országgyűlés április 28-án fogadta el, az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János szavazott nemmel.
Ez a második törvény, amellyel kapcsolatban Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult az Alkotmánybírósághoz.

Természetvédelmi szervezetek üdvözlik az államfő döntését

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország pénteken üdvözölte, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az állami földvagyonról szóló törvénymódosításról.

A természetvédelmi civil szervezetek az államfő döntése alapján igazolva látják a törvényjavaslattal szembeni szakmai és alkotmányossági aggályokat, amelyeket több civil és állami szereplő fejtett ki az elmúlt hónapokban. A civilek álláspontja szerint örömteli, hogy nem lép hatályba a törvény, és egyelőre "nem éri kár Magyarország természeti örökségét". Azt írták: bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti "a természetvédelmi szempontból aggályos passzusokat", és nem kerülnek ki a nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek.

LMP: megmaradt az esély a nemzeti parkok megmenekülésére

Az LMP értékelése szerint megmaradt az esély a nemzeti parkok megmenekülésére azzal, hogy Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (Ab) elé utalta az állami földvagyonról szóló törvénymódosítást.

Sallai R. Benedek, a párt országgyűlési képviselője pénteki közleményében üdvözölte az államfő döntését, megjegyezve, hogy korábban többször jelezték, hogy alaptörvény-ellenesnek tartják a törvényt. Azt várják, hogy az Ab is kimondja majd ezt - tette hozzá. Az ellenzéki politikus világosnak nevezte, hogy a Fidesz "a földrablás új hullámát alapozná meg" azzal, hogy a Nemzeti Földalaphoz (NFA) kívánja átjátszani a földeket. Az NFA kezelésében a jelenleg elsőbbséget élvező természetvédelmi szempontok háttérbe szorulnának, és ez várhatóan a nemzeti parkok élőhely-védelmi tevékenységének végét jelentené - sorolta Sallai R. Benedek, aki azt is szóvá tette, hogy a földek az eddigi pályáztatási vagy bérlő-kijelölési gyakorlatnak megfelelően "a Fidesz számára kedves újbirtokos réteghez kerülhetnének".

A Fidesz-frakció tiszteletben tartja az államfő döntését

A Fidesz-frakció tiszteletben tartja mind az államfő mostani, mind az Alkotmánybíróság harminc napon belül esedékes döntését az állami földvagyonról szóló törvénymódosításról.

A Fidesz-frakció közleményében kiemelte: a köztársasági elnök alkotmányban biztosított joga, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvényeket az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra küldje. Azt írták: jogi vitáról van szó, amelyben az Alkotmánybíróságnak kell döntenie. Hozzátették: már a parlamentben is arról folyt a vita, hogy mely törvényi rendelkezés igényel "feles" többséget és melyikhez szükséges a kétharmados támogatás. Részletezték: az alaptörvény meghatározza, hogy mely törvényalkotási tárgykörök sarkalatosak, azonban hogy ez mely konkrét szabályok, törvényi szakaszok esetében jelent kétharmadosságot, korábban is politikai és jogtudományi viták tárgya volt. Ezekben a vitákban végső soron az Alkotmánybíróság jogosult dönteni.

A Fidesz-frakció szerint maga a törvény "nem érinti a nemzeti parkok státusát, ugyanakkor ésszerűbbé teszi a gazdálkodást, átláthatóbbá a földkezelést és bezárja a kiskapukat". Hozzátették: a törvény tiszta viszonyokat teremt azzal, hogy a nemzeti parkokhoz tartozó földek átkerülnek a Nemzeti Földalap kezelésébe.

Kétharmad nélkül nem megy? - Áder nem írta alá a földtörvényt

Publikálás dátuma
2015.05.08. 18:56
FOTÓ: Népszava
Az államfő álláspontja szerint az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab).

A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t: fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ha így történt, az az államfő szerint felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét. Ugyancsak választ vár arra: sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint arra, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések ezen törvénnyel módosíthatók-e?

Áder János a honlapon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen. Közölte azt is: "a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell". Az indítvány elbírálására 30 nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére - olvasható az elnöki nyilatkozatban. 

A törvénymódosítást az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett "földmutyiról", "földrablásról" beszéltek.

Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.

Simon Attila, a földművelésügyi tárca államtitkára az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága előtt szintén azt hangsúlyozta, nem kerülnek hátrányba a természetvédelmi szempontok a változtatás által, egyúttal jelezte, hogy a nemzeti parkok megkapják azokat a haszonbérleti díjakat, amelyeket eddig is beszedtek a szerződéseik alapján. A Fidesz agrárpolitikusa, Font Sándor a parlamenti vitában megemlítette, hogy a természetvédelmi területek egy részét jelenleg is az NFA kezeli, a másik fele van a nemzeti parkoknál.

A törvénymódosítást az Országgyűlés április 28-án fogadta el, az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János szavazott nemmel.
Ez a második törvény, amellyel kapcsolatban Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult az Alkotmánybírósághoz.

Természetvédelmi szervezetek üdvözlik az államfő döntését

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország pénteken üdvözölte, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az állami földvagyonról szóló törvénymódosításról.

A természetvédelmi civil szervezetek az államfő döntése alapján igazolva látják a törvényjavaslattal szembeni szakmai és alkotmányossági aggályokat, amelyeket több civil és állami szereplő fejtett ki az elmúlt hónapokban. A civilek álláspontja szerint örömteli, hogy nem lép hatályba a törvény, és egyelőre "nem éri kár Magyarország természeti örökségét". Azt írták: bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti "a természetvédelmi szempontból aggályos passzusokat", és nem kerülnek ki a nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek.

LMP: megmaradt az esély a nemzeti parkok megmenekülésére

Az LMP értékelése szerint megmaradt az esély a nemzeti parkok megmenekülésére azzal, hogy Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (Ab) elé utalta az állami földvagyonról szóló törvénymódosítást.

Sallai R. Benedek, a párt országgyűlési képviselője pénteki közleményében üdvözölte az államfő döntését, megjegyezve, hogy korábban többször jelezték, hogy alaptörvény-ellenesnek tartják a törvényt. Azt várják, hogy az Ab is kimondja majd ezt - tette hozzá. Az ellenzéki politikus világosnak nevezte, hogy a Fidesz "a földrablás új hullámát alapozná meg" azzal, hogy a Nemzeti Földalaphoz (NFA) kívánja átjátszani a földeket. Az NFA kezelésében a jelenleg elsőbbséget élvező természetvédelmi szempontok háttérbe szorulnának, és ez várhatóan a nemzeti parkok élőhely-védelmi tevékenységének végét jelentené - sorolta Sallai R. Benedek, aki azt is szóvá tette, hogy a földek az eddigi pályáztatási vagy bérlő-kijelölési gyakorlatnak megfelelően "a Fidesz számára kedves újbirtokos réteghez kerülhetnének".

A Fidesz-frakció tiszteletben tartja az államfő döntését

A Fidesz-frakció tiszteletben tartja mind az államfő mostani, mind az Alkotmánybíróság harminc napon belül esedékes döntését az állami földvagyonról szóló törvénymódosításról.

A Fidesz-frakció közleményében kiemelte: a köztársasági elnök alkotmányban biztosított joga, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvényeket az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra küldje. Azt írták: jogi vitáról van szó, amelyben az Alkotmánybíróságnak kell döntenie. Hozzátették: már a parlamentben is arról folyt a vita, hogy mely törvényi rendelkezés igényel "feles" többséget és melyikhez szükséges a kétharmados támogatás. Részletezték: az alaptörvény meghatározza, hogy mely törvényalkotási tárgykörök sarkalatosak, azonban hogy ez mely konkrét szabályok, törvényi szakaszok esetében jelent kétharmadosságot, korábban is politikai és jogtudományi viták tárgya volt. Ezekben a vitákban végső soron az Alkotmánybíróság jogosult dönteni.

A Fidesz-frakció szerint maga a törvény "nem érinti a nemzeti parkok státusát, ugyanakkor ésszerűbbé teszi a gazdálkodást, átláthatóbbá a földkezelést és bezárja a kiskapukat". Hozzátették: a törvény tiszta viszonyokat teremt azzal, hogy a nemzeti parkokhoz tartozó földek átkerülnek a Nemzeti Földalap kezelésébe.