Előfizetés

Brit választás: nyertek a konzervatívok

Publikálás dátuma
2015.05.08. 15:29
David Cameron a győzelem napján. FOTÓ: Peter Macdiarmid/Getty Images
Rácáfoltak a szavazók a közvélemény-kutatókra, szoros eredmény helyett biztos tory győzelem született a brit parlamenti választáson. David Cameron miniszterelnök várakozásai igazolódtak, a toryk megszerezték az abszolút többséget, önállóan alakíthatják meg a következő kormányt. A péntek délutáni szavazatszámlálási adatok alapján a konzervatívok frakciójának létszáma elérte a 326 főt a 650 fős alsóházban.

Az ellenzéki Munkáspárt súlyos veszteségeket szenvedett, jórészt a skót nacionalisták előretörése miatt, de a skóciai veszteségeket másutt sem sikerült ellensúlyozniuk. Ed Miliband benyújtotta lemondását. A liberális demokrata pártvezér, Nick Clegg is lemondott, miután pártja szinte megsemmisült, képviselőinek száma a korábbi egyhetedére csökkent. Hiába szerzett sok voksot az Európa-ellenes UKIP, mindössze két mandátummal kell beérniük. Nigel Farage-nak ezúttal sem sikerült bekerülnie az alsóházba.

Nagy-Britannia egységének megőrzését ígérte választókerületében elmondott győzelmi beszédében David Cameron. A tory kormányfőnek nem kell kiköltöznie a Downing Street 10-ből, de öröme nem lehet felhőtlen. A konzervatívok ezúttal nem készülnek koalíciókötésre, de nagyon sovány – néhány mandátumos többséggel – kell kormányozniuk. A választók elismerték a konzervatív-liberális demokrata koalíció gazdasági eredményeit, a brit gazdaság uniós szinten is jól teljesít, a kampány során készült felmérésekben a szavazók végig úgy nyilatkoztak, hogy tory vezetéssel biztosabb kézben látják a gazdaságot. Sikeres volt ugyanakkor a megfélemlítő kampány – Cameron azzal riogatta a választókat, hogy a Munkáspárt a szintén baloldali Skót Nemzeti Párttal összefogva „káoszt és romlást” hozna az Egyesült Királyságra. A miniszterelnök komoly engedményeket tett pártja konzervatív szárnyának azért, hogy kormányon maradhasson, s tartania kell magát ígéreteihez. Ez pedig azt jelenti, hogy 2017-ben népszavazást tartanak arról, Nagy-Britannia lépjen-e ki az Európai Unióból. Cameron addigra újratárgyalná a brit tagság feltételeit, s bízik abban, hogy meg tudja győzni a választókat a tagság előnyeiről. A referendum azonban mindenképpen kockázatos lépés. George Osborne pénzügyminiszter üdvözölte, hogy a britek „világos mandátumot” adtak pártjának, az elkezdett munka folytatásához.

FOTÓ: Peter Macdiarmid/Getty Images

FOTÓ: Peter Macdiarmid/Getty Images

Sokk a Munkáspártban

Döbbenet és sokk uralta az éjszakát a Munkáspártban. A sokkoló exitpoll láttán a párt megszólalásra egyáltalán vállalkozó vezetői hitetlenkedtek, a felmérések megbízhatatlanságára hivatkoztak. Péntek reggelre azonban már látszott, az eredmények még annál is rosszabbak, mint a szavazóhelyiségből kilépett választók megkérdezése alapján jósolták. A Munkáspárt 1987 óta legrosszabb eredményét érte el, a párt számos tekintélyes vezetője nem tudta megőrizni posztját. Elvesztette mandátumát mások mellett Ed Balls, az árnyékkormány pénzügyminisztere, a Labour egyik legtekintélyesebb vezetője mindössze 422 mandátummal maradt alul, s ezek az újraszámlálás sem változtatott.

Ed Miliband munkáspárti vezér ugyan simán győzött saját választókerületében, Doncasterben, de világossá vált, hogy a súlyos vereség nyomán nem maradhat a párt élén. Miliband, aki saját bátyját, David Miliband volt külügyminisztert legyőzve váltotta Gordon Brownt a párt élén, a Labour honatyái, régi vezetői sem támogatták egyértelműen. A Guardian értesülései szerint reggelre már azt rebesgették munkáspárti körökben, hogy Harriet Harman fogja ügyvezetőként irányítani a pártot addig, amíg meg nem tartják az új vezérválasztást. A munkáspárti nyilatkozók többsége kétséget sem hagyott afelől, hogy Miliband nem maradhat a párt élén. Hiába vívott jó kampányt, Miliband nem tudta meggyőzni a választókat alkalmasságáról, az elmúlt öt évben a Munkáspárt sokszor vezetett fölényesen a felmérések szerint, de a pártvezér mindig népszerűtlenebb volt, mint maga a párt. A Labour öt éve számított a vereségre, most azonban nem, ám végül a Miliband vezette Munkáspárt rosszabbul szerepelt, mint Brown bukásakor, az akkori eredményhez képest további 48 mandátumot veszítettek.

Ed Miliband azzal a céllal vállalt a pártvezérséget, hogy visszavezeti a Munkáspártot a hagyományos, baloldali irányba, a kampány középpontjába a dolgozó emberek helyzetének javítását helyezték, szakítottak ugyanakkor a Tony Blair nevével fémjelzett középutas politikával. Hatalmas harc várható alighanem a régi és az új Labour hívei között, hogy milyen irányba vigyék tovább a pártot. A konzervatív Boris Johnson egyértelműen úgy vélekedett, a Munkáspárt óriási hibát követett el azzal, hogy középről balra ment, átengedve a térfelet, ahol a győzelmet ki lehet vívni. London korábbi munkáspárti polgármestere, Kenneth Livingston ugyanakkor a BBC választási műsorában óvta a Labourt attól, hogy visszatérjen a „harmadik utas”, új Munkáspárt irányvonalához. Szerinte a skót nacionalisták éppenséggel a Labourt balról előzve érték el nagy sikerüket. Elemzők emlékeztetnek, hogy a Blair-féle Munkáspárt nem csupán a tradicionális Labour-szavazók körében élvezett támogatást, ezért tudott nagy többséget szerezni. Alastair Campbell, Blair egykori kommunikációs igazgatója blogján azt írta, a Munkáspártban most kellene lefolytatni a Blair-Brown-váltás óta elmaradt nagy vitát arról, merre vegyék az irányt. Ed Balls a vereséget elismerő beszédében biztosította a párthíveket: „A Labour visszatér!”

Gödörben a liberális demokraták

Súlyosan büntették a választóik a liberális demokratákat azért, mert beléptek David Cameron kormányába, s megszegték választási igéreteiket. Az eddig kormányzó koalíció kisebbik pártja 2010-ben elnyert 56 képviselői helye közül kevesebb mint tizet tudott megtartani, a párt nagy nevei elvéreztek a voksoláson. A volt pártelnök, Charles Kennedy a skóciai Ross, Skye és Lochaber választókerületben veszített az SNP jelöltjével szemben. Simon Hughes eddigi igazságügyi államtitkár egy munkáspárti jelölt verte meg választókerületében, ahol már 32 éve volt képviselő. Ed Davey energiaügyi és klímaváltozási miniszter egy konzervatív jelölttel szemben veszített. Lynne Featherstone belügyi államtitkár Hornsey és Wood Green körzetben maradt alul. Danny Alexander pénzügyminisztériumi államtitkárt is a skóciai SNP-lavina sodorta el. De veszített a párt de facto társelnöke, Vince Cable, az üzleti ügyek minisztere is Twickenhamben, ahol 1997 óta volt képviselő.

Nick Clegg pártelnök – a toryk átszavazásának köszönhetően – meg tudta őrizni képiselői helyét Sheffield Hallamban, de korábbi 15 ezres többségéből csak 2 ezres maradt. A liberális demokratáknak a korábbi közvéleménykutatások legalább 30 mandátumot jósoltak, ehhez képest totális vereséget szenvedtek. Londonban arra számítottak, hogy Clegg a sheffieldi egyéni győzelmét elismerő beszédében már előre jelezte, hogy leköszön, s azóta már be is nyújtotta lemondását. A lesújtó exitpoll-adatok láttán Paddy Ashdown veterán liberális demokrata vezető a BBC választási műsorában azt mondta, „megeszi a kalapját”, ha az előrejelzés igaznak bizonyul. Erre sokan várnak azóta is. => E.É.

Hivatalos: nem lesz NB I-es a Győr

A következő idényben nem tud elindulni az első osztályban a Győri ETO FC labdarúgócsapata.

A klub honlapján pénteken megjelent rövid közlemény szerint az egyesület nem tudta teljesíteni a licenc-követelményeknél a Magyar Labdarúgó Szövetség által előírt hiánypótlást. "Ezúton tájékoztatjuk szurkolóinkat és a közvéleményt, hogy sajnos nem tudtuk teljesíteni az OTP Bank Liga 2015/16-os indulásához szükséges licenc követelményeknél az előírt hiánypótlást. Mindez azt jelenti, hogy bár a pályán elért eredmények alapján jogosult lehetne klubunk, hogy a legmagasabb osztályban szerepeljen, a kialakult körülmények miatt erre mégsem lesz lehetősége" – írja az eto.hu

A Győr 55 év után nem lesz tagja az élvonalnak, az 1960/61-es idény óta szerepel folyamatosan az első osztályban. Egyelőre még az is kérdés, hogy melyik osztályban folytathatja az együttes. Egy korábbi elképzelés alapján, amennyiben a klubnak sikerülne törlesztenie köztartozásait, akkor megmenekülhetne az egyesület utánpótlás-szekciója. Így az NB III-ban megkapaszkodhatna a csapat, s nem kellene "szélnek ereszteni" azt a mintegy 400 fiatalt, aki a győri klubban futballozik. Az MLSZ körlevélben kérdezte az NB I-es klubokat, hogy hajlandók-e segíteni, a klubonként tízmillió forintos, azaz összesen 150 milliós "segély" fedezné az ETO FC köztartozásait.

A Győr azután került komoly bajba, hogy az egyesületet tulajdonló Quaestor Csoport egyik cége március 9-én öncsődöt jelentett. A Győri ETO FC Kft. március 13-án csődvédelmet kért. Az események hatására a csapat főszponzora, az Audi Hungaria Motor Kft. azonnali hatállyal felbontotta a klubbal kötött együttműködési megállapodását. Tarsoly Csabát, a Quaestor tulajdonosát előzetes letartóztatásba helyezték, a nyomozó hatóság megkezdte a vagyonvisszaszerzési eljárást, ennek részeként a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta biztosítási intézkedésként.

A Győr jelenleg a 10. helyen áll a labdarúgó OTP Bank Ligában, az együttes szombaton a Haladást fogadja, majd sorrendben a Diósgyőrrel, a Péccsel és a Debrecennel találkozik.

Hivatalos: nem lesz NB I-es a Győr

A következő idényben nem tud elindulni az első osztályban a Győri ETO FC labdarúgócsapata.

A klub honlapján pénteken megjelent rövid közlemény szerint az egyesület nem tudta teljesíteni a licenc-követelményeknél a Magyar Labdarúgó Szövetség által előírt hiánypótlást. "Ezúton tájékoztatjuk szurkolóinkat és a közvéleményt, hogy sajnos nem tudtuk teljesíteni az OTP Bank Liga 2015/16-os indulásához szükséges licenc követelményeknél az előírt hiánypótlást. Mindez azt jelenti, hogy bár a pályán elért eredmények alapján jogosult lehetne klubunk, hogy a legmagasabb osztályban szerepeljen, a kialakult körülmények miatt erre mégsem lesz lehetősége" – írja az eto.hu

A Győr 55 év után nem lesz tagja az élvonalnak, az 1960/61-es idény óta szerepel folyamatosan az első osztályban. Egyelőre még az is kérdés, hogy melyik osztályban folytathatja az együttes. Egy korábbi elképzelés alapján, amennyiben a klubnak sikerülne törlesztenie köztartozásait, akkor megmenekülhetne az egyesület utánpótlás-szekciója. Így az NB III-ban megkapaszkodhatna a csapat, s nem kellene "szélnek ereszteni" azt a mintegy 400 fiatalt, aki a győri klubban futballozik. Az MLSZ körlevélben kérdezte az NB I-es klubokat, hogy hajlandók-e segíteni, a klubonként tízmillió forintos, azaz összesen 150 milliós "segély" fedezné az ETO FC köztartozásait.

A Győr azután került komoly bajba, hogy az egyesületet tulajdonló Quaestor Csoport egyik cége március 9-én öncsődöt jelentett. A Győri ETO FC Kft. március 13-án csődvédelmet kért. Az események hatására a csapat főszponzora, az Audi Hungaria Motor Kft. azonnali hatállyal felbontotta a klubbal kötött együttműködési megállapodását. Tarsoly Csabát, a Quaestor tulajdonosát előzetes letartóztatásba helyezték, a nyomozó hatóság megkezdte a vagyonvisszaszerzési eljárást, ennek részeként a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta biztosítási intézkedésként.

A Győr jelenleg a 10. helyen áll a labdarúgó OTP Bank Ligában, az együttes szombaton a Haladást fogadja, majd sorrendben a Diósgyőrrel, a Péccsel és a Debrecennel találkozik.