Előfizetés

Simán nyertek a brit konzervatívok? Milibandnak "vége"

Publikálás dátuma
2015.05.08. 09:11
A Labour vezetője "péntek délre már nem lesz a Munkáspárt élén" - állítja egy forrás. FOTÓ: Matthew Lewis/Getty Images
A péntek reggeli számítások szerint a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt valószínűleg megszerezte az önálló kormányalakításhoz elégséges abszolút többséget a brit parlamenti választásokon.  Ennek alapján bizonyosra vehető, hogy David Cameron eddigi miniszterelnök alakíthatja meg Nagy-Britannia következő kormányát is. A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt súlyos veszteségeket, a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) példátlan előretörést könyvelhet el a péntek hajnalig beérkezett szavazatszámlálási adatok alapján.

A még nem végleges választási adatokat elemző szakértők a BBC-nek nyilatkozva 329 fős tory frakciót valószínűsítettek a 650 tagú alsóházban; ez 22 mandátummal lenne több az előző, 2010-es választások után kialakult konzervatív frakció létszámánál. A felülvizsgált prognózis szerint az első számú vetélytárs, a Munkáspárt 233 mandátumot szerezhetett az alsóházban, 25-tel kevesebbet, mint öt éve, és 96-tal kevesebbet, mint a konzervatívok.

A legnagyobb választási katasztrófa azonban a Konzervatív Pártal eddig koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat érte: a péntek reggeli előrejelzés nekik mindössze 8 mandátumot jósolt, 49-cel kevesebbet az eddiginél. A Skót Nemzeti Párt (SNP) hatról 56-ra növelhette alsóházi létszámát.

 A Munkáspárt és a Liberális Demokraták egyaránt súlyos veszteségeket szenvedtek számszerűleg és személyileg is. A Labour vezérkarából nem jutott be az alsóházba Douglas Alexander, az eddigi munkáspárti árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje, akit egy 20 esztendős egyetemista SNP-jelölt, Mhairi Black győzött le. Ezzel ő lett a brit parlament alsóházának 1667 óta legfiatalabb tagja. 

Elvesztette képviselői mandátumát emellett Ed Balls, a Labour árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltje is, aki Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője után a párt második legmagasabb rangú képviselője volt. A Liberális Demokraták élvonalából nem került be az új alsóházba Vince Cable, az üzleti ügyek eddigi minisztere, Danny Alexander, az eddigi koalíciós kormány pénzügyminiszter-helyettese és Ed Davey, aki a választásokig az energiaügyi miniszter tisztségét töltötte be. Egyöntetű várakozások szerint mind Ed Miliband, a Labour vezetője, mind Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője, a koalíciós kormány eddigi miniszterelnök-helyettese távozik pártja éléről, annak ellenére is, hogy mindketten bekerültek az új alsóházba.

A választások eredménye a brit közvélemény-kutató szakma súlyos, egyelőre magyarázatra váró kudarcát is jelenti, az előzetes felmérések ugyanis hónapok óta gyakorlatilag azonos támogatottságot jeleztek a Konzervatív Pártnak és a Munkáspártnak. Az egyetlen helyes előrejelzés az volt, hogy a Skót Nemzeti Párt - amelynek eddig hat képviselője volt a londoni alsóházban - a Skóciának járó 59 képviselői mandátum zömét megszerzi.

Korábban írtuk, hogy a kormányzó Konzervatív Párt egyik vezető tisztviselője szerint a toryk megnyerték a választásokat. Egy név nélkül nyilatkozó munkáspárti forrás a Sky News hírtelevíziónak péntek hajnalban ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy Ed Miliband, a Labour vezetője "péntek délre már nem lesz a Munkáspárt élén". 

A Financial Times című gazdasági napilapnak egy másik munkáspárti illetékes azt mondta, hogy Miliband számára "mindennek vége". A 650 választókerület feléből péntek hajnalig beérkezett szavazatszámlálási adatok alapján az SNP-nek - amelynek eddig hat képviselője volt a londoni alsóházban - 50 mandátuma már biztosan lesz. 

Elvesztette ugyanakkor képviselői helyét Jim Murphy, a Munkáspárt skóciai tagozatának vezetője és Douglas Alexander, a munkáspárti árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje, akit egy 20 esztendős egyetemista SNP-jelölt, Mhairi Black győzött le. Ezzel ő lett a brit parlament alsóházának 1667 óta legfiatalabb tagja.

A péntek hajnalig ismertté vált választási eredmények igazolni látszanak a BBC, az ITV és a Sky News televíziós társaságok közös szervezésében készített, az előzetes közvélemény-kutatási adatoktól drámai módon eltérő - éppen ezért kezdetben több politikus által is kétkedve fogadott - exit pollt, amely szerint az SNP a Skóciának járó 59 alsóházi képviselői helyből 58-at megszerezhetett, a Munkáspárt pedig 239 alsóházi képviselőre számíthat, 19-cel kevesebbre eddigi létszámánál és 77-tel kevesebbre, mint a konzervatívok. Ez lenne a Munkáspárt legrosszabb választási eredménye 1987 óta.

Ha a 22 ezer választó megkérdezésén alapuló, az ország teljes területére kiterjedő exit poll megfelel a végleges eredményeknek, a toryknak 316 alsóházi képviselőjük lesz. Ez kilenccel több a 2010-es választások utáni konzervatív frakció létszámánál, de önmagában még nem lenne elég az önálló többségi kormányalakításhoz.

A legnagyobb választási veszteséget az exit poll és a beérkezett adatok alapján is a konzervatívokkal eddig koalícióban kormányzó Liberális Demokraták szenvedték el. Az exit poll 10 képviselői helyet mutat a liberálisoknak, ami rendkívüli, 47 fős visszaesés lenne. Elvesztette képviselői helyét Vince Cable, az üzleti ügyek eddigi minisztere is, aki a Liberális Demokraták egyik legmagasabb rangú képviselője volt az előző kormányban.

Nick Clegg, a liberálisok vezetője, eddigi miniszterelnök-helyettes ugyanakkor megőrizte alsóházi mandátumát. A tory és a liberális frakció valószínűsített együttes létszáma éppen elég lehet a minimális abszolút többséghez a 650 fős alsóházban, vagyis a két párt a liberálisok súlyos veszteségei ellenére elvileg ismét képesnek bizonyulhat koalíciós kormány megalakítására.

Ráadásul nem is kellene 326 fő az abszolút többséghez, mivel biztos, hogy az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő radikális katolikus párt, a Sinn Féin az általa megszerzett képviselői helyeket nem foglalja el a londoni alsóházban, az alsóház elnöke pedig nem vesz részt a parlamenti szavazásokon.

David Cameron, az eddigi konzervatív-liberális kormánykoalíció konzervatív párti miniszterelnöke ilyen létszámmegoszlás mellett dönthet úgy is, hogy kisebbségi kormányt alakít, esetleg az észak-írországi lojalista protestáns mozgalom legnagyobb ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Liberális Demokraták külső, informális támogatásával.

Michael Gove, az eddigi kabinet konzervatív párti parlamenti államtitkára péntek hajnalban kijelentette, hogy a Konzervatív Párt megnyerte a választásokat, és a választás "példátlan bizalmi szavazásnak" bizonyult David Cameron eddigi politikája mellett. Az új parlamentben a tory frakciót erősíti Boris Johnson, London polgármestere is, aki politikai elemzők és a brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron legesélyesebb utódjelöltje. Cameron nemrégiben közölte, hogy már csak egy miniszterelnöki időszakot vállal, és ha a választások után is ő lesz Nagy-Britannia kormányfője, a következő öt évre szóló mandátumát kitölti, de utána távozik a Downing Streetről.

Magyar, román továbbra sem jó barát

Hosszas huzavona után jött létre a tegnapi budapesti magyar-román külügyminiszteri találkozó, amely nem hozta meg az áttörést a befagyott államközi viszonyban. A Magyarországon tartózkodó Markó Attila ügye is terítékre került.

A tavaly novemberben hivatalba lépett Bogdan Aurescu román külügyminiszter hónapok óta szorgalmazta a külügyminiszteri találkozót, amelyet eddig a magyar külügy azért vonakodott tető alá hozni, mert mint Szíjjártó Péter fogalmazott február végén, „vannak nyitott kérdések ebben a relációban”, a román fél által sürgetett kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvének véglegesítésére valamint a külügyminiszteri találkozóra egyelőre azért nem került sor, mert a román fél teljesíthetetlen feltételeket támaszt.

A magyar-román államközi kapcsolat, a 2010 előtt még mintaértékűnek tekintett stratégiai partnerség az utóbbi években befagyott, lenullázódott. Ezen a tegnapi Aurescu vizit sem segített. A találkozót lezáró sajtótájékoztatón Szííjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy több kérdésben nem sikerült megállapodni, sőt vannak súlyos konfliktusok is a romániai magyar kisebbség helyzete kapcsán.

Budapesti látogatását megelőzően, a román nemzeti hírügynökségnek nyilatkozva Aurescu is aggodalmát fejezte ki a magyarországi románok helyzete miatt és elmondta, reméli, hogy a találkozón sikerül véglegesíteni és aláírni a magyar–román kisebbségügyi vegyes bizottság jegyzőkönyvét is. A kisebbségi kérdések kezelésére hivatott bizottság ugyanis 2011 óta nem ülésezett.

Egyik külügyminiszter sem mondta el, melyek azok a konkrét problémák, amelyek e dokumentum véglegesítését akadályozzák, csak annyit jeleztek, hogy ezúttal sem sikerült véglegesíteni. Annyiban megegyeztek, hogy mielőbb összehívják a testület ülését. Bogdan Aurescu a találkozó után azt hangsúlyozta, hogy csalódott, mert 2011 óta semmi nem történt a két országban élő magyar, illetve román kisebbség ügyében.

Aurescu ugyanakkor felkérte magyar kollégáját, hogy továbbítsa az illetékes magyar hatóságoknak a Magyarországon tartózkodó, a magyar kormány oltalmát élvező volt RMDSZ-képviselő, Markó Attila ellen kiadott európai elfogatóparancsot. A román tárcavezető szerint minden etnikai vagy politikai felhangot nélkülöző büntetőügyről van szó. Szijjártó szerint azonban ez hatósági ügy, amelyben a külügyi tárcának nincs hatásköre.

Aurescu Tóbiás József MSZP elnökkel külön egyeztetett, mert fontosnak nevezte, hogy a "demokratikus ellenzék képviselőivel is találkozzon".

Új elfogatóparancs, új helyzet

Szerdán adott ki európai elfogatóparancsot egy romániai bíróság Markó Attila nevére. április 29-én országos, majd május 4-én, hétfőn nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a román hatóságok, a Magyarországon tartózkodó romániai magyar volt képviselő ekkor került fel az Interpol körözési listájára. Az európai elfogatóparancs azonban új helyzetet teremtett, tekintettel arra, hogy mind Magyarország, mind Románia EU-tagállam.

Az uniós tagállamok ugyanis nem tagadhatják meg állampolgáraik kiadását, ha európai elfogatóparancsot bocsát ki ellenük egy másik tagállam. Ezt csak akkor tehetik meg, ha kiadatása esetén az illető állampolgárnak sérülnének az emberi jogai a másik tagállamban. Az európai elfogatóparancs abban tér el a nemzetközi elfogatóparancstól, hogy a tagállamok közötti hosszadalmas kiadatási eljárásokat egyszerűsített igazságügyi átadási eljárással helyettesíti.



Komorowski még öt évig maradna

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.05.08. 07:38
Komorowski visszautasította, hogy Lengyelország túlságosan belefolyt volna az ukrán válságba FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN G
Lengyelországban vasárnap tartják az elnökválasztást. Bronislaw Komorowski, a kormányzó középjobb Polgári Platformhoz (PO) közelálló jelenlegi köztársasági elnök sokáig azt remélte, hogy az első fordulóban elnyerheti a választók többségének bizalmát, a friss felmérések szerint azonban népszerűsége 40 százalék alá esett. Mivel 11 induló pályázik a köztársasági elnöki posztra, várhatóan második fordulót tartanak május 24-én. Második helyre a Jog és Igazságosság (PiS) vezette konzervatív jobboldali választási tömörülés jelöltje, Andrzej Duda futhat be.

Idén egyszer már urnákhoz járultak a lengyelek az önkormányzati választásokon, ezeket még két voksolás követi. A lengyel köztársasági elnöki poszt valamivel erősebb, mint a magyar, nem utolsósorban azért, mivel közvetlenül választják meg az államfőt, aki egyben a hadsereg főparancsnoka, s jóváhagyhat vagy megvétózhat törvényjavaslatokat.

A legnagyobb harc azonban az őszi parlamenti választásokon lesz, hiszen ott dől el, Donald Tusk távozása nyomán is folytathatja-e a kormányzást a PO, vagy a választók vállalják a kockázatot és ismét esélyt adnak a populista konzervatív PiS-nek, s Jaroslaw Kaczynskit bízzák meg a kormányalakítással.

A 65 éves Kaczynski dönthetett volna úgy, hogy a szmolenszki repülőgép balesetben elhunyt ikertestvérének nyomdokaiban járva a köztársasági elnöki palotát célozza meg, de a PiS elnöke, aki 2006-2007-ben már állt a varsói kormány élén, inkább újra miniszterelnök szeretne lenni. Testvére, Lech Kaczynski halálát követően harcba szállt az államfői posztért, de a voksolást a PO jelöltjeként indult Komorowski nyerte.

A PiS egy kevéssé ismert, sokak szerint harmadvonalbeli politikust, Andrzej Duda ügyvédet indította a jelenlegi államfővel szemben, a 42 éves EP-képviselő a felmérések szerint jön felfelé a népszerűségi listákon. Kaczynskiék rengeteg pénzt öntöttek elnökjelöltjük kampányába, s most abban reménykednek, hogy a két forduló között képesek lesznek megfordítani az állást. s végül Duda költözhet be a varsói elnöki palotába. Marcin Mastalerek, a PiS szóvivője arra számít, hogy a következő két hét „vízválasztó” lesz, s teljesen felforgatja a lengyel politikát.

Nem csoda, ha a lengyel külügyminiszter, Gregorz Schetyna a napokban közölte, azért drukkol, hogy ne Duda, hanem inkább a vártnál erősebben szereplő egykori punk énekes, a független jelöltként indult, 51 éves Pavel Kukiz fusson be második helyre. A népszerű sztár sikere leginkább azt jelzi, hogy a választóknak Varsóban is elegük van az ismert politikusokból. Kukiz brit mintára egyéni választókerületi modell bevezetését javasolta a lengyeleknek, s nemzeti egységre szólított fel. Kampányzáróként koncertet ígért rajongóinak, de apja súlyos betegsége miatt végül az utolsó napokban minden eseményt lemondott Facebook-oldalán.

Felmérhették a népes mezőnyt a választók a hét elején rendezett televíziós vitában, amelytől Komorowski elnök távol maradt. Az államfő már jóelőre megmondta, csak egyetlen tévévitára vállalkozik, a két forduló között. Komorowski szerint akkor már van esély arra, hogy érdemi vitát folytassanak, ami illuzórikus, ha egy-egy indulónak két percet adnak, hogy kifejtse álláspontját valamely vitás kérdésről. A lengyel elnökaspiránsok között kétségkívül akad néhány színes egyéniség, a rocksztár Kukiz mellett egy volt szépségkirálynőt is harcba indítottak.

A lengyel baloldali és liberális erőket összefogó Baloldali Demokratikus Szövetség egy szőke bombázóba helyezte minden reményét. Az SLD a generációváltást akarta jelezni, s a fiatalabb korosztályokat célozta meg, a kísérlet azonban nem igazán jött be. Bár Magdalena Ogorek vallástörténész, a szép szőke hölgyet nem vették igazán komolyan, csak Barbie-babaként emlegették, jót szórakoztak rajta, hogy a neve uborkát jelent. Aligha rúg labdába a vasárnapi megmérettetésen.

A csodák Lengyelországban is csak három napig tartanak. Ezt már jól tudja a lengyel politika eddigi fenegyereke, az 50 éves Janusz Palikot. A PO-ból kilépett üzletember sikere a 2011-es parlamenti választáson nagy szenzáció volt, de jelöltsége már nem kelt valódi izgalmat, a saját magáról elnevezett mozgalom képviseletében várhatóan ő sem jut tovább a második fordulóba. Ahogy a 40 éves parasztpárti jelölt, Adam Parubas, „a vidék szószólója” sem számíthat elsöprő támogatottságra.

Az euroszkeptikus, szélsőjobboldali Janusz Korwin-Mikke a keddi tévévitában arról szónokolt, hogy a dolgok „nem mehetnek így tovább”, mert a végén egész Lengyelország Londonban keres majd munkát, pedig ott „még csak államfőt sem választhatnak, be kell érniük a királynővel”. Palikot erre azzal válaszolt, hogy az elnökjelölti vitát hallgatva nem csodálkozna, ha azonnal újabb ezer lengyel fiatal felkerekedne.

Komorowski köztársasági elnök mindenesetre igyekezett a jórészt „futottak még” jelöltek vitáján felülemelkedni, a TOK FM rádiónak adott interjúban úgy vélte, a szócsaták színvonalát látva helyesen cselekedett. Az államfőnek így is kellett kínos kérdésekre felelnie, például arra, vajon mitől esett több mint húsz ponttal a támogatottsága. Komorowski ezt azzal magyarázta, hogy míg elnökként valamennyi lengyel érdekeit képviseli, a választás óhatatlanul pártos jelleget kap, s hiába tartják sokra a választók az előző öt éves teljesítményét, a támogatottságát a kampányban a pártos szempontok befolyásolják.

A lengyel elnök a külpolitikát illetően hangsúlyosan beszélt arról, hogy Lengyelország továbbra is a NATO és az Európai Unió tagjaként akarja megvalósítani politikai céljait. „Ez a mi erős politikai fegyverünk” – mutatott rá, hozzátéve, hogy aki ezt megkérdőjelezi, vagy fel akarja adni, az „egyszerűen nem ért a politikához”. Aligha csupán az euroszkeptikus vetélytársakhoz intézte szavait. Visszautasította azt a felvetést, hogy Lengyelország „túlságosan belefolyt” az ukrán válságba.

A köztársasági elnök a hétvégéig még sokat lesz a képernyőn, hiszen ő a házigazdája a második világháború 70. évfordulójára emlékező, tegnap kezdődött westerplattei ünnepségsorozatnak, amelyekre több államfő, s Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is elígérkezett.

Visszafogott támogatás

A legutóbbi TVP-közvéleménykutatás szerint Komorowski elnök 39 százalékon áll (7 százalékot visszaesett az előző méréshez képest), Andrzej Duda 25 százalékkal második, Pawel Kukiz 11 százalékra jött fel, Magdalena Ogorekre a választók 4 százaléka adná voksát, ugyancsak 4 százalékot érhet el Janusz Korwin-Mikke. Janusz Palikot és Adam Jarubas 2-2 százalékot kaphat, az összes többi jelölt együttesen 12 százalékot érne el.

A telefonon készült felmérésben a szavazási szándékra is rákérdeztek. A választásra jogosultak 56 százaléka biztosra, 26 százalék lehetségesre mondta, hogy elmegy szavazni május 10-én, 8 százalék inkább nem, 7 százalék semmiképpen nem akar voksolni, 3 százalék volt bizonytalan.