Előfizetés

Kizárta az MSZP a tapolcai elnökét

Publikálás dátuma
2015.05.07. 22:09
Lévai József egy 2014-es tapolcai kampányrendezvényen Forrás: Facebook
Lévai József elfogadta a Jobbik ajánlatát az alpolgármesteri posztra. Az MSZP Országos Központja közleményében azt írta: a tapolcai politikus döntését tudomásul vették, ugyanakkor úgy határoztak, hogy kizárják a pártból. Egyúttal felszólították, hogy önkormányzati listás mandátumát adja vissza, "mert az MSZP számára a szélsőjobboldali párttal való bármilyen együttműködés elfogadhatatlan".

Lévai József alpolgármesteri jelölését Dobó Zoltán, Tapolca jobbikos polgármestere megerősítette. Mint mondta, a város és a közvélemény érdekeit figyelembe véve döntött úgy, hogy Rig Lajos megüresedett alpolgármesteri helyére nem egy embert jelöl, hanem két alpolgármestere lesz a városnak: egy a Jobbikból, egy pedig az ellenzék soraiból. Lévai Józseffel a Jobbik tagsága előtt folytattak egyeztetéseket, majd a szocialista politikus időt kért a felkérés megfontolására, és csütörtökön jelezte, hogy elfogadja az alpolgármesteri posztot.

Az MTI-nek nem sikerült telefonon elérnie Lévai Józsefet.

Tapolca korábbi jobbikos alpolgármestere, Rig Lajos Veszprém megye 3-as választókerületében az április 12-én rendezett időközi választáson nyert el országgyűlési mandátumot, ezért lemondott önkormányzati tisztségeiről. Az új alpolgármestereket pénteken választja meg a Veszprém megyei város képviselő-testülete.

Tovább tart a vasutassztrájk Németországban

Németországban a mozdonyvezetők szakszervezete (GDL) csütörtökön elutasította a Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság újabb ajánlatát és közölte, hogy tovább folytatja sztrájkját, pénteken pedig az napközbeni gyermekellátó intézmények dolgozói is beszüntetik a munkát.

A GDL állásfoglalása szerint a munkaadó módosított ajánlata nem tartalmaz új elemeket, leszámítva azt, hogy kezdjen közvetítést a felek között Matthias Platzeck volt brandenburgi miniszterelnök, ez pedig nem elég ahhoz, hogy felfüggesszék a sztrájkot. Ezért az eredeti tervnek megfelelően vasárnap reggel 9 óráig sztrájkolnak.

A munkabeszüntetés a teherszállítási ágazatban hétfő délután, a személyszállításban kedd hajnalban kezdődött. A német vasút történetének eddigi leghosszabb, összesen 138 órás sztrájkja becslések szerint 750 millió euró kárt okoz a német nemzetgazdaságnak és 0,1 százalékponttal visszaveti a gazdasági növekedést a második negyedévben. A DB adatai szerint a távolsági járatokon a vonatok egyharmada jár, a regionális járatoknál térségtől függően a vonatok 15-60 százalékát tudják elindítani.

A GDL a mozdonyvezetőknek 5 százalékos béremelést követel, és a heti munkaidő csökkentését 39 óráról 38 órára. Azt is el akarja érni, hogy más foglalkozású tagjai - például vonatkísérők - számára is bérmegállapodást köthessen a munkaadóval. Ezt a DB elutasítja, mert nem akar ugyanazon munkavállalói kör bérezéséről és munkaviszonyairól egyszerre több szakszervezettel tárgyalni, illetve több bérmegállapodást kötni. A munkaadó a mozdonyvezetőknek 4,7 százalékos emelést és ezer euró egyszeri juttatást ajánl.
Közben kudarcba fulladt az önkormányzati fenntartású napközbeni gyermekellátó intézmények - bölcsődék, óvodák - dolgozói és a szociális munkások, összesen mintegy 240 ezer munkavállaló nevében tárgyaló ver.di szakszervezet és a munkaadók képviselői közötti egyeztetés, ezért a szakszervezet sztrájkot hirdetett pénteki kezdettel, határozatlan időre. A munkabeszüntetésről megszavaztatták a szakszervezeti tagokat, 93,5 százalékuk támogatta a kezdeményezést.

A ver.di azt követeli, hogy sorolják át magasabb bérkategóriába az önkormányzati bölcsődék, óvodák dolgozóit és a szociális munkásokat. Ez átlagosan 10-15 százalékos béremelést jelentene. Az intézményeket fenntartó önkormányzatok képviselői szerint a ver.di követelése évente 1,2 milliárd euró plusz kiadást jelent, és ezt nem lehet kigazdálkodni.

Németországban nagyjából 17 500 önkormányzati fenntartású napközbeni gyermekellátó intézmény működik, ezekbe 1,8 millió gyerek jár. A szakszervezet adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott nevelők havi bruttó átlagkeresete 2879 euró (870 ezer forint), ami 570 euróval elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.

Németországban az utóbbi hónapokban szinte egymást követik a sztrájkok, nemzetközi összevetésben viszont hosszabb időtávot tekintve nincs kiugróan sok munkabeszüntetés. A Handelsblatt című üzleti lapban csütörtökön ismertetett kimutatás szerint a 2005-2013-as időszakban 1000 munkavállalóra vetítve Franciaországban esett ki a legtöbb, 139 munkanap sztrájk miatt. A második Dánia 135 munkanappal, a harmadik Kanada 102 munkanappal. Németország a tizenegyedik helyen áll 16 kiesett munkanappal.

Tovább tart a vasutassztrájk Németországban

Németországban a mozdonyvezetők szakszervezete (GDL) csütörtökön elutasította a Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság újabb ajánlatát és közölte, hogy tovább folytatja sztrájkját, pénteken pedig az napközbeni gyermekellátó intézmények dolgozói is beszüntetik a munkát.

A GDL állásfoglalása szerint a munkaadó módosított ajánlata nem tartalmaz új elemeket, leszámítva azt, hogy kezdjen közvetítést a felek között Matthias Platzeck volt brandenburgi miniszterelnök, ez pedig nem elég ahhoz, hogy felfüggesszék a sztrájkot. Ezért az eredeti tervnek megfelelően vasárnap reggel 9 óráig sztrájkolnak.

A munkabeszüntetés a teherszállítási ágazatban hétfő délután, a személyszállításban kedd hajnalban kezdődött. A német vasút történetének eddigi leghosszabb, összesen 138 órás sztrájkja becslések szerint 750 millió euró kárt okoz a német nemzetgazdaságnak és 0,1 százalékponttal visszaveti a gazdasági növekedést a második negyedévben. A DB adatai szerint a távolsági járatokon a vonatok egyharmada jár, a regionális járatoknál térségtől függően a vonatok 15-60 százalékát tudják elindítani.

A GDL a mozdonyvezetőknek 5 százalékos béremelést követel, és a heti munkaidő csökkentését 39 óráról 38 órára. Azt is el akarja érni, hogy más foglalkozású tagjai - például vonatkísérők - számára is bérmegállapodást köthessen a munkaadóval. Ezt a DB elutasítja, mert nem akar ugyanazon munkavállalói kör bérezéséről és munkaviszonyairól egyszerre több szakszervezettel tárgyalni, illetve több bérmegállapodást kötni. A munkaadó a mozdonyvezetőknek 4,7 százalékos emelést és ezer euró egyszeri juttatást ajánl.
Közben kudarcba fulladt az önkormányzati fenntartású napközbeni gyermekellátó intézmények - bölcsődék, óvodák - dolgozói és a szociális munkások, összesen mintegy 240 ezer munkavállaló nevében tárgyaló ver.di szakszervezet és a munkaadók képviselői közötti egyeztetés, ezért a szakszervezet sztrájkot hirdetett pénteki kezdettel, határozatlan időre. A munkabeszüntetésről megszavaztatták a szakszervezeti tagokat, 93,5 százalékuk támogatta a kezdeményezést.

A ver.di azt követeli, hogy sorolják át magasabb bérkategóriába az önkormányzati bölcsődék, óvodák dolgozóit és a szociális munkásokat. Ez átlagosan 10-15 százalékos béremelést jelentene. Az intézményeket fenntartó önkormányzatok képviselői szerint a ver.di követelése évente 1,2 milliárd euró plusz kiadást jelent, és ezt nem lehet kigazdálkodni.

Németországban nagyjából 17 500 önkormányzati fenntartású napközbeni gyermekellátó intézmény működik, ezekbe 1,8 millió gyerek jár. A szakszervezet adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott nevelők havi bruttó átlagkeresete 2879 euró (870 ezer forint), ami 570 euróval elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.

Németországban az utóbbi hónapokban szinte egymást követik a sztrájkok, nemzetközi összevetésben viszont hosszabb időtávot tekintve nincs kiugróan sok munkabeszüntetés. A Handelsblatt című üzleti lapban csütörtökön ismertetett kimutatás szerint a 2005-2013-as időszakban 1000 munkavállalóra vetítve Franciaországban esett ki a legtöbb, 139 munkanap sztrájk miatt. A második Dánia 135 munkanappal, a harmadik Kanada 102 munkanappal. Németország a tizenegyedik helyen áll 16 kiesett munkanappal.