Bakuban már Rió a tét!

Publikálás dátuma
2015.05.08. 07:53
Ungvári Miklós éremesélyes az azeri fővárosban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A cselgáncsosok sem fognak unatkozni ezen a hétvégén, ugyanis mától vasárnapig rendezik meg az idei első Grand Slam versenyt Bakuban, amely rengeteg pontot hozhat az olimpiai kvalifikációs sorozatban. Ráadásul immár a megszerzett pontok száz százalékig beszámítanak a riói részvételért folytatott küzdelembe.

Az azeri fővárosban sorra kerülő viadalon 49 ország 374 versenyzője adta le a nevezését. A nagy érdeklődés azért is érthető, mert a kvalifikációs pontok mellett néhány hét múlva ugyanitt rendezik majd meg az Európa Játékok dzsúdós tornáját, az idei Európa-bajnokságot.

A tornán hat magyar indulóért szoríthatunk, akik közül már ma tatamira áll az Ippon Judo Tatabánya olimpiai és vb-bronzérmes, kétszeres Európa-bajnok judósa, Csernoviczki Éva (48 kg), aki második kiemeltként várhatja majd a sorsolást. Holnap az Ungvári fivérek, Miklós (73 kg, Közgép-Ceglédi VSE) és Attila (81 kg, Közgép-Ceglédi VSE) mellett a múlt heti zágrábi Grand Prix győztese, Krizsán Szabolcs (81 kg, Honvéd-Kipex) is szerepel majd. Ungvári Miklós hatodik, Krizsán Szabolcs pedig második kiemelt lesz a sorsolásnál.

A vasárnapi zárónapon Cirjenics Miklós (100 kg, Atomerőmű) és Bor Barna (+100 kg, Atomerőmű) kap lehetőséget Bakuban, utóbbi harmadik kiemeltként. Ugyanolyan fontos, hogy a bírók között is lesz magyar Havasiné Fridrich Annamária személyében.

A kvalifikációs pontokon kívül a legjobbak között százötvenhatezer dollár pénzdíjat is szétosztanak. A magyarok szereplését a képernyőn is nyomon követhetik a szurkolók: ma a Sport2 14 órától, szombaton a Sport2 16 órától, vasárnap pedig a Sport1 16:30-tól tűzi műsorára a viadalt.

Szerző

Akiken nem segít az elszámolás

Publikálás dátuma
2015.05.08. 07:25
A bankárok és a számukra hátrányos elszámolás ellen tüntetett Budapesten a „Nem adom a Házamat” Facebook-csoport FOTÓ: SZALMÁS P
Egyre nő a devizahitelesek elkeseredése a banki elszámolásokkal szemben, a tüntetők tegnap már a budapesti Széchenyi téren is olyan táblákat emeltek magasba, hogy "Ne fizess!" A demonstrálók szerint a hitelek forintosítása után is sokan mehetnek csődbe és elveszíthetik a lakásukat. Eközben Lázár János kancelláriaminiszter azt állította, hogy a ban­ki el­szá­mo­lás után min­den de­vi­za­hi­te­les jobb hely­zet­be ke­rül, mint ko­ráb­ban volt.

Le­het­nek olyan ügy­fe­lek, akik csa­ló­dot­tak, mert az el­szá­mo­lás alap­ján úgy ér­zik, több járt vol­na ne­kik. Az ez­zel kap­cso­la­tos vi­ta le­foly­ta­tá­sá­ra a jog­sza­bály le­he­tő­sé­get biz­to­sít - mondta Lázár János a szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. Azt állította, hogy a kor­mány min­dent meg­tett, amit eb­ben a hely­zet­ben meg­te­he­tett, a moz­gás­te­ret a Kúria je­löl­te ki.

Az ügyben megszólalt Windisch László, az MNB alelnöke is, aki a Heti Válasz tegnapi számában elismerte, hogy a nem fizető 190 ezer devizahiteles között van egy különösen nehéz helyzetben levő csoport. Náluk a késedelmi kamatot, illetve az elmaradt törlesztőrészleteket csökkentették először az elszámolás és a forintosítás után. ennek ellenére előfordulhat, hogy továbbra is fizetésképtelenek maradnak. Számukra több megoldáson gondolkodik a jegybank, illetve a kormány, de tisztán csak a forintosítás befejeződése után fognak látni. A magáncsőd intézményéről Lázár János azt mondta, hogy ha a KDNP benyújtja a törvénytervezetet, akkor ezt a kormány kedvezően fogja fogadni. A jelzáloggal terhelt ingatlanoknál lehet számolni ezzel a megoldással, és ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor már idén alkalmazhatják is ezt a rendszert. A Nemzeti Eszközkezelő 100-110 ezer család ingatlanát vásárolta meg eddig, a végtörlesztéssel 170 ezren éltek. A kilakoltatási moratórium alkalmazása révén 100-130 ezer családnak nem kellett tartania a kényszer-kiköltöztetéstől. Az árfolyamgát-rendszerébe 185 ezren léptek be. Az MNB tegnap azt tudatta, hogy voltak olyan hitelintézetek, amelyek az ezzel a lehetőséggel élő devizahiteladósok törlesztőrészletét az elszámolást, illetve a forintosítást követően emelte, amit szankcionálni fognak.

Összességében 1,3 millió devizahiteles szerződés elszámolása, forintosítása történt meg beleértve azokat is, akik korábban már visszafizették a felvett hitelüket, de vonatkozik rájuk a Kúria döntése, illetve a devizahitelesek "megmentésére" vonatkozó törvények. Lázár János azt is elmondta, hogy végeredményben 1000 milliárd forintba került a hitelintézeteknek a forintosítás és a kamatrés visszatérítése.

Windisch László interjújában beszélt arról a lehetőségről is, hogy külföldi, elsősorban ír példa nyomán esetleg a fizetni nem tudó adósok terheiből elengednek. Bár külföldön ilyesmire akadt példa, ám Magyarországon - vélik a szakemberek, a fizetési morál romlásához vezethet egy ilyen lépés, hiszen így a mulasztók előnyösebb helyzetbe kerülhetnének a devizahiteladósok 75-80 százalékánál, akik határidőre törlesztettek. A jegybanki alelnök minden esetre azt javasolta, hogy kezdjenek a bajba jutott adósok tárgyalásokat a pénzintézetükkel.

Lázár János az elégedetlen ügyfeleknek azt ajánlotta, hogy demonstráljanak a bankok előtt, illetve beszéljenek a kúriai bírókkal, hogy miért hoztak számukra kedvezőtlen döntéseket. Feltehetően nem a kancelláriaminiszter felhívására tüntetők népes csoportja demonstrált Budapest belvárosában. "Ne fizess" feliratú táblákat emeltek a magasba, és feltűnt tábláik között Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató képe is, mert a bankokat hibáztatták vélelmezett nem megfelelő elszámolásuk miatt.

A jegybanki alelnök az autóhitelesek számára előnyösnek tartaná, ha központilag forintosítanák a hiteleiket. Ugyanis a pénzügyi stabilitás szempontjából veszélyt jelent az árfolyamkockázat, ami a bankoknak is probléma, ezért a jegybank nem zárkózik el attól, hogy a forintosításhoz szükséges devizát biztosítsa.

Hitelkiváltási verseny

A forintosítás és elszámolás utáni hitelkiváltási versenyben több száz milliárd forintnyi hitel mozdulhat meg. Fontos azonban, hogy a hitelkiváltási verseny ne egy új "devizahiteles ügyet" eredményezzen. Ugyanis nagyon alacsony induló kamatok mellett később nagyot ugorhat a törlesztőrészlet - mondta el Mérth Balázs, a Deloitte partnere egy tegnapi konferencián.

A szakember szerint 200-370 milliárd forintnyi jelzáloghitelt válthatnak ki, ami összesen 2-4 milliárd forinttal csökkenti a bankrendszer jövedelmét. Ezt úgy becsülték meg, hogy a korábban folyósított hitelek kamatához képest a mostani piaci kondíciók mellett mekkora állománynál lehet kedvezőbb hitelkonstrukciókat találni. Egy agresszív árverseny emellett akár ennél is nagyobb állomány mozdulhat meg. Mérth Balázs az alacsony kamatú hitelek kockázataként említette, hogy a referencia kamatláb és a kamatfelár szabályozott kereteken belül való növelése annál nagyobb sokkot okoz a jövőben, minél alacsonyabb a mostani induló kamat. Jelentősen megnőhet ugyanis az ügyfél törlesztőrészlete a kamatfelár és a Bubor növekedésével, ezért fontos, hogy az árverseny közepette kihelyezett hitelek ne egy új, a devizahitelezéshez hasonló ügyet jelentsenek a jövőben.

Szerző

Akiken nem segít az elszámolás

Publikálás dátuma
2015.05.08. 07:25
A bankárok és a számukra hátrányos elszámolás ellen tüntetett Budapesten a „Nem adom a Házamat” Facebook-csoport FOTÓ: SZALMÁS P
Egyre nő a devizahitelesek elkeseredése a banki elszámolásokkal szemben, a tüntetők tegnap már a budapesti Széchenyi téren is olyan táblákat emeltek magasba, hogy "Ne fizess!" A demonstrálók szerint a hitelek forintosítása után is sokan mehetnek csődbe és elveszíthetik a lakásukat. Eközben Lázár János kancelláriaminiszter azt állította, hogy a ban­ki el­szá­mo­lás után min­den de­vi­za­hi­te­les jobb hely­zet­be ke­rül, mint ko­ráb­ban volt.

Le­het­nek olyan ügy­fe­lek, akik csa­ló­dot­tak, mert az el­szá­mo­lás alap­ján úgy ér­zik, több járt vol­na ne­kik. Az ez­zel kap­cso­la­tos vi­ta le­foly­ta­tá­sá­ra a jog­sza­bály le­he­tő­sé­get biz­to­sít - mondta Lázár János a szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. Azt állította, hogy a kor­mány min­dent meg­tett, amit eb­ben a hely­zet­ben meg­te­he­tett, a moz­gás­te­ret a Kúria je­löl­te ki.

Az ügyben megszólalt Windisch László, az MNB alelnöke is, aki a Heti Válasz tegnapi számában elismerte, hogy a nem fizető 190 ezer devizahiteles között van egy különösen nehéz helyzetben levő csoport. Náluk a késedelmi kamatot, illetve az elmaradt törlesztőrészleteket csökkentették először az elszámolás és a forintosítás után. ennek ellenére előfordulhat, hogy továbbra is fizetésképtelenek maradnak. Számukra több megoldáson gondolkodik a jegybank, illetve a kormány, de tisztán csak a forintosítás befejeződése után fognak látni. A magáncsőd intézményéről Lázár János azt mondta, hogy ha a KDNP benyújtja a törvénytervezetet, akkor ezt a kormány kedvezően fogja fogadni. A jelzáloggal terhelt ingatlanoknál lehet számolni ezzel a megoldással, és ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor már idén alkalmazhatják is ezt a rendszert. A Nemzeti Eszközkezelő 100-110 ezer család ingatlanát vásárolta meg eddig, a végtörlesztéssel 170 ezren éltek. A kilakoltatási moratórium alkalmazása révén 100-130 ezer családnak nem kellett tartania a kényszer-kiköltöztetéstől. Az árfolyamgát-rendszerébe 185 ezren léptek be. Az MNB tegnap azt tudatta, hogy voltak olyan hitelintézetek, amelyek az ezzel a lehetőséggel élő devizahiteladósok törlesztőrészletét az elszámolást, illetve a forintosítást követően emelte, amit szankcionálni fognak.

Összességében 1,3 millió devizahiteles szerződés elszámolása, forintosítása történt meg beleértve azokat is, akik korábban már visszafizették a felvett hitelüket, de vonatkozik rájuk a Kúria döntése, illetve a devizahitelesek "megmentésére" vonatkozó törvények. Lázár János azt is elmondta, hogy végeredményben 1000 milliárd forintba került a hitelintézeteknek a forintosítás és a kamatrés visszatérítése.

Windisch László interjújában beszélt arról a lehetőségről is, hogy külföldi, elsősorban ír példa nyomán esetleg a fizetni nem tudó adósok terheiből elengednek. Bár külföldön ilyesmire akadt példa, ám Magyarországon - vélik a szakemberek, a fizetési morál romlásához vezethet egy ilyen lépés, hiszen így a mulasztók előnyösebb helyzetbe kerülhetnének a devizahiteladósok 75-80 százalékánál, akik határidőre törlesztettek. A jegybanki alelnök minden esetre azt javasolta, hogy kezdjenek a bajba jutott adósok tárgyalásokat a pénzintézetükkel.

Lázár János az elégedetlen ügyfeleknek azt ajánlotta, hogy demonstráljanak a bankok előtt, illetve beszéljenek a kúriai bírókkal, hogy miért hoztak számukra kedvezőtlen döntéseket. Feltehetően nem a kancelláriaminiszter felhívására tüntetők népes csoportja demonstrált Budapest belvárosában. "Ne fizess" feliratú táblákat emeltek a magasba, és feltűnt tábláik között Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató képe is, mert a bankokat hibáztatták vélelmezett nem megfelelő elszámolásuk miatt.

A jegybanki alelnök az autóhitelesek számára előnyösnek tartaná, ha központilag forintosítanák a hiteleiket. Ugyanis a pénzügyi stabilitás szempontjából veszélyt jelent az árfolyamkockázat, ami a bankoknak is probléma, ezért a jegybank nem zárkózik el attól, hogy a forintosításhoz szükséges devizát biztosítsa.

Hitelkiváltási verseny

A forintosítás és elszámolás utáni hitelkiváltási versenyben több száz milliárd forintnyi hitel mozdulhat meg. Fontos azonban, hogy a hitelkiváltási verseny ne egy új "devizahiteles ügyet" eredményezzen. Ugyanis nagyon alacsony induló kamatok mellett később nagyot ugorhat a törlesztőrészlet - mondta el Mérth Balázs, a Deloitte partnere egy tegnapi konferencián.

A szakember szerint 200-370 milliárd forintnyi jelzáloghitelt válthatnak ki, ami összesen 2-4 milliárd forinttal csökkenti a bankrendszer jövedelmét. Ezt úgy becsülték meg, hogy a korábban folyósított hitelek kamatához képest a mostani piaci kondíciók mellett mekkora állománynál lehet kedvezőbb hitelkonstrukciókat találni. Egy agresszív árverseny emellett akár ennél is nagyobb állomány mozdulhat meg. Mérth Balázs az alacsony kamatú hitelek kockázataként említette, hogy a referencia kamatláb és a kamatfelár szabályozott kereteken belül való növelése annál nagyobb sokkot okoz a jövőben, minél alacsonyabb a mostani induló kamat. Jelentősen megnőhet ugyanis az ügyfél törlesztőrészlete a kamatfelár és a Bubor növekedésével, ezért fontos, hogy az árverseny közepette kihelyezett hitelek ne egy új, a devizahitelezéshez hasonló ügyet jelentsenek a jövőben.

Szerző