Előfizetés

A brókercégeknél ragadt értékpapírok kiadhatók?

A parlament elé került az a jogszabály-módosítás, amelynek alapján kiadhatják a befektetőknek a beazonosítható értékpapírjaikat. A törvénymódosító-javaslatot Bánki Erik fideszes képviselő nyújtotta be.

Ez kapcsolódik ahhoz a kormányzat által készített törvényjavaslathoz, amely szerint a felszámoló a kétséget kizáróan egyedileg azonosítható pénzügyi vagy árutőzsdei eszközt köteles kiadni annak tulajdonosának. Ezzel szemben a letéti számlákon lévő pénz nem tartozik ebbe a kategóriába. Ha ezt a törvénymódosítást megszavazzák, akkor több milliárd forintnyi befektetés szabadulhat fel. Ugyancsak az Országgyűlés előtt van az a módosítás, amely szerint a brókercégek vagyonát zárt körben értékesítenék, mégpedig a gyorsaságra hivatkozva. A javaslat arról is gondoskodik, hogy az új szabályozás már a folyamatban lévő ügyekre is érvényes legyen.

Árt a kereskedelemnek a vasárnapi zárás

A vasárnapi zárva tartás is oka lehet, hogy a februárinál kisebb mértékben nőtt márciusban a kiskereskedelmi forgalom a KSH első becslése szerint. A vizsgált időszak utolsó három hétvégéjén ugyanis vasárnap már zárva voltak nagy alapterületű boltok és sok kicsi is, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ennek hatása mennyire tükröződik-e a számokban.

Idén márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 6,5, naptárhatástól megtisztítva 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 3,7 százalékkal nőtt, lassuló tendenciát mutat viszont az nem élelmiszer-kiskereskedelem (6 százalék), és az üzemanyag-kiskereskedelem is (8,5 százalék). Az első negyedévben a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 6,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A kiskereskedelmi forgalmat nézve a március ezzel a legszerényebb hónapnak számít az idén. A KSH szerint a vasárnapi zárva tartást hatása csak hosszabb időszakra vonatkozó adatok elemzésével mutatható majd ki. Ennek ellentmondanak a piaci szereplők, amelyek különböző fórumokon elmondták, negatívan hat az üzletmenetükre a hétvégi zárva tartás.

A vasárnapi zár okozhat átmeneti kilengéseket a kereskedelmi forgalomban, ezt az elkölthető jövedelem növekedése - például a devizahiteles elszámolás révén -, teljes mértékben ellensúlyozhatja - vélekedik Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint idén a háztartások fogyasztása, ezen belül pedig a kiskereskedelmi forgalom növekedése húzhatja legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) növekedését.

Balatoni András, az ING vezető elemzője úgy véli, a kiskereskedelem márciusi növekedése megfelel a várakozásaiknak. Az elemző az Országos Kereskedelmi Szövetséghez hasonlóan kiemelte az online pénztárgép rendszer piactisztító hatását, ami jelentősen hozzájárulhatott a kimutatott forgalomnövekedéshez is. A vezető elemző várakozása szerint a kiskereskedelmi forgalom bővülése éves átlagban elérheti a 7,5 százalékot.

Az adónemek számában hazánk verhetetlen

Magyarországon rendkívül szélsőségesek az adómértékek - ez derül ki a Mazars pénzügyi tanácsadó cég felméréséből, amelyet tegnap ismertettek. Egyedülálló az, hogy nálunk minden nettó 100 forintos munkabér kifizetése feltételezi, hogy a bruttó bér 196 forint volt, vagyis a bérterhek 96 forintot jelentenek. A családi adókedvezmény ugyan javít ezen az arányon, de csak akkor, ha a szülők három gyereket nevelnek.

Nem csak Magyarországon találnak ki változatos adókat, hanem - mint Csizmadia Heléna, a cég igazgatója elmondta -, több szomszédos ország is követte hazánk példáját: Romániában a 2013-ban a természeti erőforrások kitermelésére, az energia- és gázszektorra kivetett különadókat 2014-től a speciális adók bevezetése követte: utak, csőrendszerek, egyéb speciális létesítmények értéke után is adót kell fizetni. Másik szomszédunk, Szlovákia sem volt rest, az eredetileg 2012–13-ra átmeneti intézkedésnek szánt, jellemzően az energiaszektor, a gyógyszeripar, a biztosítási, valamint az elektronikus telekommunikációs ágazatra kivetett szlovák válságadó a jelenlegi szabályozás szerint 2016-ig érvényben marad.

Magyarország az adónemek számában azonban verhetetlen, soha ennyi fajtát még nem vetettek ki a hatóságok. Ennek nem csak az a következménye, hogy a vállalatok eredményességét rontja, hanem a bürokrácia is folyamatosan növekszik. Annyi változást azonban már észlelnek a szakemberek - és ez korántsem öröm -,hogy a jelenlegi kormány, elődeitől eltérően már be sem is jelenti az adminisztrációs tervek mérséklésének szándékát.

Magyarországon, mint az közismert, a régió 21 százalékos átlagához képest messze a legmagasabb a 27 százalékos az áfa-szint, viszont a 10 százalékos társasági nyereségadó a legalacsonyabb a többi régiós országhoz képest, az átlag egyébként 17 százalékos. Sajátos az is, hogy ilyen szélsőséges adózás, mint amilyen nálunk az áfa és a társasági adó mértéke, sehol másutt nem fordul elő. Például a romániai 24 százalékos áfához 16 százalékos társasági adó társul.

Az Orbán-kormány által favorizált egy kulcsos szja Szlovákiában megbukott, a korábbi 19 százalékos mellé egy 25 százalékos kulcs is társult ettől az évtől.