Előfizetés

Teljes ellenőrzés alá vonnák az egyetemeket

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.05.07. 07:09
Egy korábbi egyetemista tüntetés. FOTÓ:Pálfalvi Kitti
A kormány tegnapi ülésén tárgyalt a felsőoktatás tüntetéshullámokat is kiváltó átalakításairól. A kormányzat szerint még soha semmi nem esett át annyi egyeztetésen, mint a felsőoktatás átszervezésének terve, a kabineten kívül azonban mindenki úgy érzi: amit egyeztetéseknek neveznek, azok valójában csak minisztériumi tájékoztatók voltak. Palkovics László felsőoktatási államtitkár több fórumon és interjúban hangsúlyozta: nincs mitől tartani, a kormány sosem tervezte szakok megszüntetését, az egyetemi autonómia megnyirbálását.

Csakhogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta csökkenti a felsőoktatási intézményekre szánt állami forrásokat, ezzel együtt leépíti az egyetemek, főiskolák autonómiáját. Az alulfinanszírozás drámai szintje, valamint az egyre fokozódó, direkt kormányzati kontroll (a kancellári, s most a konzisztóriumi rendszer tervezett bevezetésével) az oktatásügyben érintett valamennyi - nem kormányzati - szereplő szerint a magyar felsőoktatás lassú hanyatlásához vezet. Ha mindez nem volna elég, a magyar fiataloknak szembe kell nézniük lehetőségeik csökkenésével, a felsőoktatáshoz való hozzáférés szándékos megnehezítésével, a bölcsész- és társadalomtudományi szakok üldöztetésével is. Bár a heves ellenállásnak, a diáktüntetéseknek köszönhetően több halálra ítélt szak is megmenekülni látszik, a kormány eltökélt szándéka, hogy 2020-ig legalább 15 százalékkal mindenképpen csökkentik a képzések számát.

"Nem az a probléma, hogy a kormány üldöz bizonyos szakokat, hanem az, hogy ezt megteheti" - mondta a Népszavának Radó Péter. Az oktatáskutató szerint a kormányzati lépések szembemennek az európai értékekkel is. Hangsúlyozta: az uniós irányelvek szerint szélesíteni kell a hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásba való bekerülésének lehetőségeit, Magyarországon azonban ennek épp az ellenkezője történik. A kormány által is elfogadott felsőoktatási stratégiában benne van az is, hogy 2020 után ne lehessen felvételizni középfokú nyelvvizsga nélkül. A közoktatás - azon belül a szakképzés - átalakítása azonban szintén negatív irányba mutat, hiszen a közismereti és nyelvi órák alacsony száma miatt egyetemre előreláthatólag csak gimnáziumokból lehet majd bekerülni.

Radó szerint drámai lépés, hogy a kormány több képzést is kivezet a bolognai rendszerből, az uniós iránnyal az ötéves osztatlan képzések visszavezetése is szembemegy. "Ezek a magyar felsőoktatási képzések így nem lesznek kompatibilisek az EU-s képzésekkel" - vélekedett a szakember, hozzátéve: egy jól működő rendszerben sok be- és kilépési pontot kellene biztosítani, s egy rugalmas, nyitott felsőoktatási struktúrát kellene létrehozni - a kormányintézkedések azonban visszavetik a magyar felsőoktatás fejlődésének képességét. "A kormány totális kontroll alá helyezné a közoktatás mellett a felsőoktatást is, s bármit mond az államtitkár, a konzisztóriumok egyértelműen csökkentik az intézmények autonómiáját" - hangsúlyozta Radó.

Fellélegeztek a diákok
"Eddig ez volt a legkönnyebb" - így nyilatkozott az Eduline-nak egy vizsgázó, miután teljesítette a középszintű történelem érettségit. A rövid kérdések közül csak néhány volt nehezebb, többen pedig kevesellték a forrásokat, de mindenki legalább jó eredményre számít. Az első részében a Nyugat-római birodalomról, a reformációról, a török hódításról, az osztrák-magyar kiegyezésről kaptak kérdéseket a diákok, a másodikban Hunyadi Mátyás adópolitikája, Szent István államszervezete, a jobbágyfelszabadítás, a Rákosi-korszak iparfejlesztése és az 1960-70-es évek életkörülményei szerepeltek. Közben módosították a középszintű magyar érettségi megoldókulcsát, miután kiderült, hogy hiba csúszott a szövegértési feladatok megoldásába. Grendel Lajos szövegére vonatkozó kérdésre adható mindkét választ elfogadják. Az érettségik holnap az angol nyelvvel folytatódnak.

"Elpaksolják" az Unió jóindulatát?

Publikálás dátuma
2015.05.06. 21:20
Az orosz elnököt budapesti látogatásán a külügyminiszter üdvözölte – Szijjártó most magyarázkodhat Putyin miatt (is) FOTÓ: MTI/K
A Paks II. bővítési beruházásból nem lehet kiszállni, vagy drága árat kell fizetni érte - mondta az orosz elnök. A magyar kormánynak tehát most nem kisebb a feladata, hogy megfeleljen Moszkvának és Brüsszelnek is. Utóbbi ugyanis ellenzi a beruházást. A magyar külügyminiszter Ukrajna ügyében azt nyilatkozta, hazánk tartja magát a közös európai állásponthoz. De vajon érvényes-e ugyanez Paksra is?

"A paksi beruházás és az ukrajnai háború kapcsán képviselt magyar álláspont között semmifajta összefüggés nincsen". Ezt válaszolta lapunk kérdésére a külgazdasági és külügyminiszter. Érdeklődésünket két keddi nyilatkozat tette aktuálissá. Az orosz elnök ugyanis lényegében megfenyegette Magyarországot, hogy nem léphet vissza a Paks II. bővítési beruházásból. Vlagyimir Putyin egészen pontosan azt mondta, Oroszország kedvező feltételeket és fejlett technológiát biztosít a bővítéshez - ha a magyar partnert ennek ellenére arra kényszerítik, hogy utasítsa vissza az együttműködést, az káros hatásokkal járna Magyarország nemzeti érdekeire nézve, és hátrányosan befolyásolná a két ország kapcsolatát. Mindezt Szergej Kirijenkonak, a paksi bővítésre készülő orosz Roszatom vezérigazgatójának mondta, de az üzenet címzettje nyilvánvalóan a magyar vezetés volt.

Eközben az épp Prágában tárgyaló Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország tartja magát az Európai Uniónak az ukrajnai válsággal kapcsolatban kialakított közös álláspontjához Oroszországgal szemben. Azt is mondta, hogy Budapest mindig a közös európai döntések mellett volt és ez így is marad. Ezek után felvetődik a kérdés, hogy ha Ukrajna ügyében a közös álláspont a mérvadó, akkor Paks II. kérdésében mit lép a magyar kormány. A beruházás bővítését ugyanis Brüsszel kezdettől fogva ellenzi. A külügyi tárcától kapott válaszok lényegében megismétlik a korábbi kijelentéseket, ám szűkszavúságukban is bőbeszédűek.

"Magyarországnak az a nemzeti érdeke, hogy az Oroszországgal megkötött, a paksi beruházásra vonatkozó megállapodások teljes körűen teljesüljenek, azokhoz mindkét fél tartsa magát" - válaszolta lapunknak Szijjártó Péter. Szerinte tehát igaz az a putyini állítás, hogy "káros lenne Magyarország nemzeti érdekeinek, ha arra kényszerítenék, hogy visszautasítsa az oroszokkal való együttműködést a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban". Putyin szavai nyomán ráadásul felvetődhet - amint azt több ellenzéki párt meg is fogalmazta -, hogy az Orbán-kormányt e beruházással "tartja sakkban" az orosz elnök, s az üzleti érdek akár a Magyarország által képviselt álláspontot is befolyásolhatja például az oroszokat érintő EU-szankciók, illetve az ukrán válság ügyében. Szijjártó azonban ezt cáfolta, a miniszter nevében a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte lapunkkal: "Magyarország álláspontja változatlan és sziklaszilárd: Ukrajna területi integritását és szuverenitását mindenkinek tiszteletben kell tartania. Szijjártó Péter mindig ezt az álláspontot képviselte, akkor is, amikor Szergej Lavrov mellett ülve nyilatkozott kettejük moszkvai sajtótájékoztatóján". Ezek után jött a már idézett mondat arról, hogy Ukrajna és Paks II. között nincs összefüggés.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) Európai Parlamenti (EP-) képviselője lapunknak úgy vélekedett, hogy az orosz elnök a Gazprommal kapcsolatos trösztellenes brüsszeli eljárásból megértette, ott nem hat a fenyegetőzés, ezért inkább Budapestet igyekszik rábírni, hogy igyekezzenek kiegyezni az Európai Bizottsággal (EB) valamilyen kompromisszumos megoldásban Paks II-t illetően. Ha ez nem sikerül, gondok lehetnek. A politikus szerint ugyan sok a putyini üzenetben a blöff is, de azért komolyan kell venni. Magyarország kimaradhat például abból a körből, amelybe Görögország és Ciprus is tartozik, vagyis az agrárimport tilalmának feloldása esetleg rá mégsem vonatkozna. Ez mindenképpen veszteséget jelentene az országnak, de a magyar gazdaságot azért nem rendítené meg. Ennél nagyobb kellemetlenséget okozhatna, hogy a lejárt gázszállítási szerződésben fel nem használt mennyiségről kötött szerződést mégis kedvezőtlenül módosíthatná az orosz fél. Előfordulhat az is, hogy míg a világpiacon és Európában is a rugalmas, viszonylag rövid távú szerződések váltak gyakorlattá, esetleg az orosz fél továbbra is a merev, hosszú távú 15-20 éves futamidejű gázszállítási szerződést kényszerítené rá Magyarországra, ami azt jelentené, hogy magasabb, "politikai" áron kaphatna gázt. Ezen kívül is lehet még fenyítő eszköz is Putyin tarsolyában - tette hozzá.

Azt azonban az orosz elnök is tudja, hogy Magyarországnak meglehetősen szűk a mozgástere. Ha ugyanis Brüsszel akár az állami finanszírozással, akár a beruházás tendereztetésének elhagyása, vagy a szerződések titkosításával kapcsolatban hoz valamilyen határozatot, azt a magyar kormány sem hagyhatja figyelmen kívül. Ha az EB megállapítja, hogy tiltott állami támogatással épülne Paks II, vagy a tendereztetés elmaradása uniós jogot sért, akkor Magyarországnak nincs játéktere, fel kell bontania a Roszatommal kötött szerződéseket. Putyin tehát a maga keresetlen módján arra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent a kompromisszum eléréséért - tette hozzá Jávor Benedek. Szerinte Orbán Viktor évek óta veszélyes játékot űz a Paks II-vel, ami ha számára jól is sülne el, Magyarország számára semmilyen előnnyel nem kecsegtet, mert a paksi bővítés az országnak nem érdeke. Az ellenzéki párt EP-képviselője szerint Orbán arra játszott, hogy afféle inga szerepet alakítson ki Brüsszel és Moszkva között. Ettől azt remélte, hogy mindkét fél számára fontos tényező lesz Magyarország és így olyan előnyöket érhet el, amelyek az ő politikai pozícióit erősítik. Most azonban úgy tűnik a hintapolitika nem vált be és két szék között a pad alá eshet - jegyezte meg Jávor. Ahelyett, hogy mindkét fél részéről előnyöket csikarhatna ki, két oldalról éri erős nyomás.

Trójai faló, orosz medve
  • A Lehet Más a Politika (LMP) szerint az orosz kormányzat legfrissebb nyilatkozata újabb bizonyíték arra, hogy a paksi bővítés egy trójai faló, amelyen keresztül Putyin - Orbán Viktor hathatós közreműködésével - az Európai Uniót teszteli. A párt hangsúlyozta, a miniszterelnöknek tudomásul kell vennie, hogy "a projekt nem egyeztethető össze a magyar érdekekkel, vissza kell utasítani a nyomásgyakorlást és ki kell lépnie a szerződésből”.
  • A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az Oroszországtól 25 éve független, európai Magyarország nem tűrheti az orosz utasítgatásokat és fenyegetőzéseket - legyen a miniszterelnök bármilyen mélyen is Vlagyimir Putyin zsebében. "Putyin utasítgatása szomorú bizonyítéka annak, hogy az EU-val látszatszabadságharcot folytató miniszterelnök kiszolgáltatta hazánkat az orosz medvének, az árulás - szerződés - következményeivel pedig Orbán bukása után is számolni kellene" -tették hozzá. A DK szerint a 30 évre titkosított és hazánkat súlyosan eladósító paksi beruházás - bármennyire is ezt hangoztatja Putyin és magyar beosztottja - nem magyar nemzeti érdek".

Az összeállítás a következő oldalon folytatódik!

MSZP: a Fideszt nem érdekli az emberek véleménye

A Magyar Szocialista Párt közleménye.

Ha a Fideszt valóban érdekelné az emberek véleménye, akkor a vasárnapi zárva tartásról is megkérdezte volna őket. De ha már nem tette, akkor az Ipsos és a Medián korábbi, vagy a Tárki friss kutatása alapján visszavonná ezt az értelmetlen intézkedést, hiszen ma ismét kiderült: az emberek többsége eltörölné a vasárnapi zárva tartást előíró jogszabályt.

Az MSZP kizárólag az erről szóló jogszabály eltörlését támogatja, hiszen a zárva tartás mindenkit zavar: azt is, aki dolgozni szeretne és azt is, aki vásárolni.

MSZP