Előfizetés

20 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a terroristákra

Nem kevesebb, mint 20 millió dolláros (mintegy 5,5 milliárd forint) vérdíjat tűzött ki az Obama-kormányzat az Iszlám Állam (IS) négy vezetőjének fejére. 

Az Irak és Szíria területének jelentős részét ellenőrzése alá vont, szélsőséges muzulmán szervezet négy vezetőjét terrorcselekmények kitervelésével és elősegítésével vádolják. Abd al-Rahman kézre kerítéséért 7, Tarkhan Batirasviliért és Abu Mohammed al-Adnaniért 5, Tarik bin-al-Tahar al-Harziért pedig 3 millió dolláros jutalom járna annak, aki az elfogásukhoz vezető információval szolgálna.

A washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint mind a négy férfi az IS befolyásos vezetője, Adnani például a szervezet hivatalos szóvivője. Al-Harzi is fontos célpont, az amerikaiak gyanúja szerint ő koordinálja az öngyilkos merényletek kivitelezését.

Az IS tavaly nyár óta egy sor iraki nagyvárost is uralma alá hajtott, s komoly anyagi eszközökkel rendelkezik hadjárata folytatásához. További veszélyt jelent, hogy külföldről is sok ezer radikális csatlakozott soraihoz. Fegyveres akcióik sok ezer halálos áldozatot követeltek, s noha nyugati szövetségesek amerikai vezetéssel hónapok óta légitámadásokkal igyekeznek erőiket visszaszorítani, néhány kisebb részsiker – például Tikrit visszafoglalása – ellenére mindeddig nem tudták megtörni előrenyomulásukat.

Vizsgálják a texasi szálat

Bár a Fehér Ház kedden terrorista merényletkísérletnek minősítette a texasi Dallasban történt lövöldözést, Josh Earnest szóvivő ugyanakkor túl korainak nevezte, hogy egyértelműen állást foglaljanak abban a kérdésben, az Iszlám Állam közvetlen szerepet játszott-e a támadásban. FBI-tisztviselők elismerték, korábban látókörükbe került a két lövöldöző, akik életüket veszítették a Mohamed-karikatúrakiállítás elleni akcióban, de sem Elton Simpsont, sem Nadir Saadit nem tekintették "nagy veszélyt képviselő" személynek.

Többezer hozzájuk hasonló, a radikális iszlámmal szimpatizáló személyt tartanak nyilván az Egyesült Államokban. Richard Burr republikánus szenátor, a washingtoni szenátus hírszerzési bizottságának vezetője azt nyilatkozta, egyelőre nincs olyan szál, amely közvetlenül az IS-hez kötné a merénylőket.



Újabb bizonyíték: javul a kubai-amerikai kapcsolat

Publikálás dátuma
2015.05.06. 11:26
Illusztráció: Joe Raedle/Getty Images
Újabb, biztos jele az Egyesült Államok és Kuba közti, évtizedeken át fagyos kapcsolatok javulásának, hogy az amerikai hatóságok engedélyezték két hajózási vállalatnak kompjáratok beindítását Florida és a karibi szigetország között. 

A két érintett cég, a Fort Lauderdale-i Havana Ferry Partners és a Baja Ferries USA vezetői elmondták, hogy már öt éve beadták engedélykérelmüket, de csak most került sor annak kedvező elbírálására, miután Barack Obama tavaly decemberben közzétette a Fehér Ház szándékát a kapcsolatok fokozatos normalizálására. Azóta több területen beindult a lassú olvadás, az amerikai turistaforgalmat azonban továbbra is szigorú előírások nehezítik.

Az első járatok várhatólag Key West és Havanna közt közlekednek majd, eleinte hetente két alkalommal, 200 férőhelyes vizijárművekkel, azután az igény szerint bővítik az amerikai kiinduló városok körét és növelik a gyakoriságot is. Miamiból például már 300-500 férőhelyes kompok indítását tervezik. Az igazán nehéz problémák megoldása, így a Kuba-ellenes embargó feloldásának ügye, valamint a kubai politikai reformok helyzete még hátra van – figyelmeztetnek amerikai megfigyelők. 

Hazafias törvény Franciaországban

Párizsban tegnap hatalmas többséggel (438:86 arányban) megszavazták a bírálói által „francia hazafias törvénynek” nevezett javaslatot, amely az eddiginél jóval kiterjedtebb jogkörökkel ruházná fel a különböző titkosszolgálatokat és terrorelhárító szervezeteket. 

A két nagy párt, a szocialisták és a jobbközép UMP által is támogatott javaslat elfogadására a Charles Hebdo szerkesztősége, majd egy kóser szupermarket ellen elkövetett, 17 áldozatot követelő januári terrormerénylet nyomán került sor. A kormányzat illetékesei ugyanakkor elutasítják, hogy párhuzamot lehetne vonni a New York-i ikertornyok elleni 2001. szeptember 11-i támadás után elfogadott amerikai hazafias törvény (Patriotic Act) és a francia rendelkezés között. A januári terrorakcióban két, szélsőséges muzulmán fegyveres támadt a szatirikus lap szerkesztőségére, s kegyetlenül lemészárolta annak munkatársait, mert a lap korábban szerintük az iszlámot kigúnyoló karikaturákat közölt.

A törvényjavaslat most a francia felsőház, a szenátus elé kerül, ahol valószínűleg júniusban szavazhatnak róla. Bírálói attól tartanak, hogy a szigorú intézkedések túlzottan sértik majd az egyéni szabadságjogokat, s hogy a hatóságok mind kiterjedtebb körben, s egyre kevesebb akadállyal férhetnek hozzá személyes információkhoz. „Ez egyfajta francia Nagy Testvér törvény lesz” – foglalta össze véleményét az emberek akadálytalan megfigyelésétől tartva a France 24 tévében Felix Tréguer, egy emberi jogi csoport, a La Quadrature du Net alapítója. Tény ugyanakkor, hogy Párizs január óta számos friss fenyegetést kapott az Iszlám Állam és más radikális muzulmán erők soraiból, akik újabb terrorakciókat helyeztek kilátásba.