Nem jön a kínai pénz, csődben a napelemgyár

 Csődeljárás indult a szolnoki Agulhas-Solar (A. Solar) Kft. napelemgyárral szemben, miután nem érkezett meg a cég további működéséhez remélt kínai tőkebefektetés, a szolnoki ipari park pedig felszámolási eljárást kezdeményezett a vállalkozás ellen az elmaradt bérleti díjak miatt.

A Cégközlöny szerint a Szolnoki Törvényszék elrendelte a szolnoki székhelyű Agulhas-Solar (A. Solar) Kft. elleni csődeljárás lefolytatását, egyben egy Veszprém megyei céget, a Hungaro-Justitia Kft.-t vagyonfelügyelőnek. Szabóné Gulyás Márta, az A. Solar Kft. ügyvezetője elmondta: a cég tulajdonosa, Kőműves Árpád azután kérte a csődvédelmet a cég számára, miután a gyár működtetésének finanszírozása tarthatatlanná vált.

Közölte: a gyár további működtetése érdekében a tulajdonos szerződött egy kínai befektető csoporttal, amely vállalta, hogy 2014 végéig utal 5 millió eurót az A. Solar Kft.-nek, emellett egy teljesen új gyár létrehozásának 50 millió eurós finanszírozására is ígéretet tett. A kínai befektető március 31-ig kért fizetési haladékot, ám a tőke a mai napig nem érkezett meg - tette hozzá.
A tulajdonos továbbra is megoldást keres a kialakult helyzetre, amivel az átmeneti nehézséget meg tudja oldani, akár a kínai befektető megjelenésével, akár banki refinanszírozási lehetőséggel. Amennyiben ez nem sikerül, úgy kénytelen "elengedni a céget", hiszen a csődvédelmet automatikusan felszámolás követi - mondta Szabóné Gulyás Márta. Kiemelte: az év elején, a leállás hivatalos bejelentésekor a mintegy ötven dolgozó közül negyven döntött úgy, hogy állományban marad, bízva abban, hogy újra dolgozhat majd a gyárban.

A svájci technológiát alkalmazó napelemgyár 2011 nyarán alakult, majd ősszel kezdte meg a termelést a szolnoki AC-DC Logisztikai Parkban. A cég 2012-ben még 64 embert alkalmazott és három műszakban termelt, 2014-re az akkor már egy műszakban foglalkoztatott alkalmazottak száma majdnem a felére csökkent.

A főként európai piacokra exportáló cég 2012-ben még 3 milliárd forint árbevételt ért el, 12 millió forintos mérleg szerinti veszteség mellett, majd 2013-ban az 1 milliárd 519 millió forint nettó árbevétele mellett 452 millió forint veszteséget könyvelt el. A cég háromszor részesült európai uniós támogatásban: az összeszerelő üzem létesítésére 121 millió, technológia-fejlesztésre 282 millió, illetve 154,5 millió forintot kapott.

Ferencz Gábor, az üzemnek helyet adó AC-DC Logisztikai Park Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója április végén mondta el az MTI-nek, hogy a leállt szolnoki napelemgyár tavaly november óta nem fizeti közüzemi és bérleti számláit sem. Az AC-DC Logisztikai Park Zrt. többszöri felszólítás után a csarnokbérleti és az irodabérleti szerződést felmondta, és április 3-án felszámolási kérelmet nyújtott be a Szolnoki Törvényszéknél az A. Solarral szemben.

Ferencz Gábor elmondta: a napelemgyártó összesen több mint 25 millió forint ki nem fizetett bérleti és közüzemi számlát hagyott maga után. Szabóné Gulyás Márta ezzel kapcsolatban közölte: többször próbáltak tárgyalást kezdeményezni Ferencz Gáborral, mivel ő 25 millió forintot követel tőlük, ugyanakkor az A. Solar több mint 280 millió forint értékben korszerűsítette a Ferencz Gábor tulajdonában levő üzemcsarnokot.

Szerző

Folytatnák az M4-es építését, de miből?

Ebben a hónapban dönt a kormány arról, hogy miképp folytatódik az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építése - tolmácsolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait Boldog István fideszes országgyűlési képviselő az építkezés helyszínén, Törökszentmiklós határában tartott sajtótájékoztatón.

A kormány célja, hogy az M4-es autópálya építése minél hamarabb folytatódjon Budapest és az országhatárok irányába is - mondta a politikus.
Boldog István közölte: a fejlesztésre vonatkozó tervek már elkészültek, jelenleg az anyagi háttér megteremtésén munkálkodnak az illetékesek.
Az út alapja már elkészült, a hídelemeket leszállították, a kérdés az, hogy mikor és milyen minőségben, autópályaként vagy autóútként folytatódhat az Abony és Fegyvernek közötti útszakasz építése - jelentette ki. A képviselő tudomása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is mindent elkövet azért, hogy a beruházás folytatódjon. Hozzátette: a megye országgyűlési képviselői találkozót kezdeményeztek Orbán Viktor miniszterelnökkel és Lázár Jánossal, hogy tárgyaljanak a beruházás mielőbbi folytatásáról.

Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) a sajtótájékoztatón elmondta: a megyei közgyűlés egyhangú határozatot fogadott el előző ülésén az M4-es út építése érdekében.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára április elején jelentette be, hogy az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a magyar kormánynak, hogy az M4-es autópálya fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú, ami lehetetlenné teszi a projekt uniós finanszírozását.

A projekt keretében építették volna meg az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszát és egy új Tisza-hidat. A kabinet határozatban hívta fel a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-n keresztül gondoskodjon a projekt kivitelezésére irányuló vállalkozási szerződések megszüntetéséről. A kormány felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy május 31-éig vizsgálja meg, miként lehet bekötni Szolnokot a gyorsforgalmi úthálózatba.

Szerző

Nem eszünk? - Élelmiszerboltok sora zárt be

Öt százalékkal csökkent az élelmiszerboltok száma az elmúlt egy évben Magyarországon a Nielsen piackutató felmérése szerint.

Az idén év elején 17 ezer 729 általános élelmiszerüzlet működött Magyarországon, míg egy évvel korábban 18 ezer 679.
A boltok csaknem 90 százaléka 200 négyzetméter alatti, az összes bolt több mint fele - 9728 darab - 50 négyzetméteres, vagy annál kisebb, és csaknem hatezer 51-200 négyzetméter közötti. Alig több mint 2 ezer olyan élelmiszerüzlet működik Magyarországon, amelyben az eladótér nagyobb mint 200 négyzetméter.

A legtöbb élelmiszerbolt Budapesten, Pest megyében és a nyugati országrészben szűnt meg 2014 januárjától 2015 januárjáig, Északkelet-Magyarországon nem változott az üzletek száma - derült ki a kutatásból.

Magyarországon eléggé elaprózott a bolthálózat; 10 ezer lakosra tizenkilenc élelmiszerbolt jut, míg Ausztriában hét, Németországban pedig öt - jegyezte meg a felmérést ismertető közleményében a Nielsen.

Szerző