Előfizetés

ORÖ: leválthatják a pénzügyi vezetőket

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) pénzügyi vezetőinek leváltását tervezik a nemzetiségi önkormányzatnál - értesült lapunk több, egymástól független forrásból. Bence Gáborné gazdasági vezető, valamint Dobóvári Ildikó hivatalvezető felfüggesztésének valószínűsíthető oka, hogy ők ketten voltak azok, akik az ORÖ és a Lungo Drom képviselőiből felálló vizsgálóbizottságnak ellentmondva kijelentették: „a súlyos vádakat megfogalmazó képviselők nem tudják értelmezni a tizedesvesszőket”. A bizottság tagjai ugyanis – az ORÖ gazdasági osztályáról kiszivárgott adatok alapján – állították, hogy az önkormányzat megmagyarázhatatlan összegeket utalt ki saját tisztségviselőinek és Farkas Flórián korábbi önkormányzati vezető elnöki keretének kontójára több százezres összegeket közmunkások nevére - útiköltségekként.

Így a korábbi ORÖ elnök, jelenlegi Lungo Drom vezető és miniszterelnöki biztos Farkas mellett nyilvánosan kiálló két önkormányzati tagot meneszthetik, miközben a Fidesz számára is kezdenek kínossá válni a Farkas köré csoportosuló korrupciógyanús ügyek. Vajda László szerint több milliárd forint tűnhetett el a Híd a Munka Világába programra szánt összegből Farkas „jóvoltából”. A vizsgálóbizottság fideszes elnöke az ATV Start című műsorában beszélt arról, hogy a mai napig nem kaptak tájékoztatást a milliárdok ügyében az általuk tett feljelentés nyomán megindult nyomozásról.

„Ebbe belebuknak” – nyilatkozott a Heteknek Vajda, aki a lap rendelkezésére bocsátotta azt a listát, amelyben összegezték, milyen ügyekben fordult a vizsgálóbizottság a hatóságokhoz. A kilenc ilyen ügyet jegyző feljelentők között van a szintén Lungo Drom-os Lakatos Oszkár, Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke és Dancs Mihány, az Országos Cigány Önkormányzat, vagyis az ORÖ elődjének korábbi alelnöke is.

A Híd a munka világába projekt

A roma kisebbséghez tartozók felzárkóztatását célzó Híd a munka világába projekt korrupciógyanús pénzköltéseiről Hadházy Ákos, az LMP politikusa „robbantotta a bombát” hónapokkal ezelőtt, mikor felhívta a figyelmet a program forrásait kezelő Foglalkoztatási Szövetkezetre, amely a rendelkezésre álló – részben uniós - ötmilliárd forintos keretösszegből igen gyanúsan költekezett. Többek között 26 milliót iroda felújításra, 29 milliót autóbérlésekre és 31 milliót irodabútor-vásárlásra fizettek ki. Ennek a szövetkezetnek az elnöke pedig maga Farkas Flórián.

AZ ORÖ tevékenységét kifogásolók március 10-én fordultak Polt Péter legfőbb ügyészhez, amikor már tudni lehetett arról is, hogy az ORÖ több mint 22 millió forintos bérleti szerződést kötött tíz alsó kategóriás Opel Corsára 2015 januárjától július végéig. Átlagosan tehát havi 320 ezret fizetnek az autókért. Az Index fényt derített arra is, hogy az önkormányzat 200 millió forintért – valószínűsíthetően a munkahelyteremtő projekt forrásaiból - vásárolt egy ingatlant a Gellért-hegyen, majd további 19 milliót költött annak felújítására. A feljelentők szerint sem az adásvételről, sem a felújításról nem tájékoztatták az ORÖ közgyűlését, így aztán határozatot sem hozhattak, pedig ez feltétele lenne egy ilyen ügyletnek. Mindezek alapján a feljelentők hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás miatt fordultak a legfőbb ügyészhez.

Eleve törvénytelen volt az eltűnt elnöki keret

Április közepén Dancs és Makai feljelentés-kiegészítéssel fordult a Fővárosi Főügyészséghez, ebben Farkas Flórián korábbi ORÖ-vezető elnöki keretének felhasználását sérelmezték.

Az ORÖ 2011-ben döntött úgy, hogy a szervezet mindenkori működési támogatásának 10 százaléka az „elnöki keret” alapját képzi. Az ORÖ bevételei alapján 2011 és 2013 között az elnök kerete 108 millió forint volt. A kifizetések vonatkozásában a tavalyi év adatai is rendelkezésre állnak: ezek alapján négy év alatt 52 és fél millió forintot fizettek ki Farkas Flórián elnöki keretéből: „szervezetek” körülbelül 34 milliót, magánszemélyek 18 milliót kaptak. A feljelentők szerint nincsenek megbízható információk a 108 millióból fennmaradt több mint 50 millió forint sorsáról, illetve az elnöki keret 2014-es összegéről, de ennél is érdekesebb, hogy – mint írják – a nemzetiségiek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény alapján az ORÖ a működési támogatás terhére létre sem hozhatott volna elnöki keretet.

Hiányoznak a beszámolók is

A feljelentés-kiegészítés napján, április 13-án Vajda László és Lakatos Oszkár a Nemzeti Nyomozó Irodánál is feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen hivatali visszaélés, sikkasztás, hanyag kezelés és költségvetési csalás miatt. Ennek tárgya az ORÖ elődje, az OCÖ által alapított Kisebbségi Kulturális Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat (KFMI) működése, pontosabban annak átláthatatlansága. A KFMI feladata alapvetően a romák munkába állásának segítése.

Vajda és Lakatos szerint az elmúlt négy évből egyetlen negyedéves beszámoló sem lelhető fel. Ezt erősíti, hogy közérdekű adatigénylésükre a Magyar Államkincstár azt írta, hogy náluk nem található sem az ORÖ beszámolója, sem adatszolgáltatása. Vagyis nem tudható, pontosan mire költötték a 2012–2014 közötti 330 millió forintos költségvetési támogatást. További kérdés, hogy miként lehetséges, hogy a tavalyi 44 milliós költségvetésből 205 milliót fizettek ki 45 ORÖ-képviselő részére, aki mentorként vesz részt a romák munkába állását segítő programban. A program egyik célja egyébként 360 fő közfoglalkoztatása, amint arról az ORÖ Európai Út című lapjában olvashatunk. Csakhogy – ez a feljelentésben olvasható –, a KFMI 2013-as elemi költségvetési beszámolója nulla fő közfoglalkoztatottról ír.

További „apróságok”

Mindezen felül április 14-én az ORÖ vizsgálóbizottsága közfoglalkoztatottak útiköltség-térítése ügyében tett feljelentést: eszerint 2012–2013 során – papíron – 382 fő részesült összesen 98 millió forintnyi ilyen támogatásban. Állítják: eddig 30 személyt azonosítottak, akik egytől egyig úgy nyilatkoztak, egyetlen forintot sem kaptak.

A postaköltséggel még bőkezűbben bánt az ORÖ, legalábbis a szervezet vizsgáló bizottsága szerint: 640 magánszemély, illetve közfoglalkoztatott részére 109 millió forintot fizettek ki. A „kedvezményezettek” azonosítása folyamatban van, miként a Nemzeti Nyomozó Irodánál tett feljelentés elbírálása is.

A Hetek birtokába került összegzés szerint feljelentés tárgya lett – többek között – az ORÖ-dolgozók, szervezetek és magánszemélyek számára elszámolt 27 millió forintnyi reprezentációs pénz, a közgyűlési határozat nélkül jutalomként kifizetett közel 140 millió forint, illetve a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia támogatására fordított 450 ezer forint is.

"Méltatlan támadások"

Farkas Flórián mindezek után Hegedűs Istvánnal, az ORÖ elnökével húsvéti közös üzenetükben az önkormányzat képviselőinek azt írták, hogy „a méltatlan támadások” miatt elrendelt vizsgálatok lezárultak, és kiderült, „nemhogy bűncselekmény, de még törvénysértés sem történt, semmilyen módon és semmilyen szinten”. Ezért Farkas a múlt héten „a méltatlan és igaztalan vádaskodások miatt” megbízást adott Futó Barnabás ügyvédi irodájának Vajda László, Lakatos Oszkár és Makai István ellen a büntetőjogi és polgári peres eljárások megindítására.

Gumicsontos nemzeti konzultáció

F. Á.
Publikálás dátuma
2015.05.06. 07:07
Fotó: Kökényesi Gábor
Kék színű gumicsonttal zavarta meg tegnap Kovács Zoltán kormányszóvivő és Pósán László fideszes képviselő tájékoztatóját a PM szóvivője. Barabás Richárd a bevándorlásról tartandó nemzeti konzultációról mondott ezzel véleményt. Az ellenzéki politikus szerint a magyar politikába még nem dobtak be "ennyire drága, ennyire ostoba, rosszindulatú és gonosz gumicsontot", mint a mostani nemzeti konzultáció. A húszcentis gumicsontot azonban a miniszterelnök emberei nem vették át tőle, sőt, Pósán futóbolondnak nevezte Barabást.

A kormányszóvivő arról beszélt, hogy készülnek a konzultáció nyomtatványai, az Orbán Viktor által jegyzett kérdőívet pedig július 1-jéig díjmentesen lehet majd visszaküldeni a mellékelt borítékban. A nemzeti konzultációs kérdőív szakmaiságát firtató újságírói kérdésére Kovács azzal válaszolt, hogy azon nem szabad ilyesmit számon kérni, mert "ez nem közvélemény-kutatás, hanem politikai kérdőív". Olyan kérdőív, amelynek "kérdései a kormány politikai szándékai szerint íródtak". Pósán szerint azért érdemes a kérdésekre válaszolni, mert ennek ismeretében tud majd a kormány és az Országgyűlés konkrét, operatív lépéseket tenni.

A Tárki legfrissebb kutatása szerint csúcson van az idegenellenesek aránya Magyarországon. 2015 áprilisában a felnőtt lakosság 46 százaléka mondta, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százaléka mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében. Az ő körükben a legmagasabb, 94 százalékkal az arab nemzetiségűek, a legalacsonyabb, 7 százalékkal a határon túli magyarok visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a romák, de 70-80 százalék felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is.

Orbán idegenellenes kérdései nem arattak sikert az Európai Unióban, különösen azért, mert a nemzeti konzultációban összekapcsolják a bevándorlást a terrorizmussal. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke egyik Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztetett: az elfogultságon, sugalmazó, félrevezető kérdéseken, a bevándorlókkal szembeni előítéleteken alapuló nyilvános konzultációt "aligha lehet objektív alapnak tekinteni a megalapozott politika tervezéséhez". Timmermans rosszindulatúnak nevezte, hogy az Orbán által jegyzett kérdőíven a migránsokat az emberek munkahelyét és megélhetését fenyegető veszélyként állítják be, ami csak növeli az előítéleteket.

Bár Orbán Viktor fejébe senki sem lát bele, nagy a valószínűsége annak, hogy a halálbüntetés és a migránsok elleni keményebb fellépés kérdését a miniszterelnök azért élesztette fel, hogy elvegye a Jobbik témáit. Ezt állította tegnap a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilapban Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője. A Miért élesztgeti Orbán a halálbüntetést című írás szerzője szerint a második legerősebb magyar párt, "az idegengyűlölő, rasszista Jobbik" egyre sikeresebb, míg Orbán Fideszének népszerűsége "hosszú távon folyamatosan csökken". Mivel az ország gondjait már egyre nehezebb rákenni a baloldalra és a liberálisokra, Orbán "nagyobb kaliberű" fegyvert húzott elő. Magyarországnak tényleg vannak gondjai a koszovói bevándorlókkal, s a kaposvári trafikosnő meggyilkolása is tény, ami azt a látszatot keltheti a lakosság körében, hogy Orbán az ő problémáikra reagál - olvasható a cikkben.

A konzultáció kérdései ugyan az eredeti elképzelésekkel ellentétben még nem szerepelnek az az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) holnapi ülésén, a testület azonban délután fél öttől arról vitázik, milyen következményekkel járhatna, ha valamely tagállam esetleg újra bevezetné a halálbüntetést. Orbán április 21-i pécsi látogatásán a kaposvári dohánybolti gyilkossággal kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy azt napirenden kell tartani, később viszont Martin Schulz EP elnöknek azt mondta, nem tervezi a halálbüntetés esetleges visszaállítását, a kormány be fogja tartani az Unió szabályait. A halálbüntetést egyebek mellett az Alapvető Jogok Chartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is tiltja, elrettentő hatását pedig a kriminológusok erősen vitatják.

Bedarálja a nyilvánosságot a Fidesz

Amíg két cégcsoport adóterhelése nagyot csökken, addig minden más, legalább közepes méretű szereplőé érdemben emelkedik - így foglalható röviden össze a reklámadó újraszabása a Napi.hu szerint. 

A portál kormány honlapján közzétett tervezet - miszerint 100 millió forintos adóalapig továbbra is 0 százalék, az e feletti rész után pedig egységesen 5,3 százalék lesz az adóteher - alapján, a 2013-as mérlegadatokkal készített számításai szerint a reklámadó tervezett újraszabásának egyértelmű nyertese az RTL-csoport - ez már csak azért sem csoda, mert az idén januártól 50 százalékra emelt kulcs csak őket sújtotta. A RTL-csoportot birtokló M-RTL Zrt. tavaly 23,7 milliárd forintnyi bevételt ért el - így a cég által fizetett adó elérhette a 4,5 milliárd forintot, ez az újraírt szabályok a harmadára, több mint 3 milliárd forinttal csökken. A nagy rivális - a folyamatosan veszteséges TV2-t is üzemeltető - MTM-SBS Zrt. pedig az eddigi mintegy 1,9 milliárd forintos elvonás helyett már "csak" egymilliárdos adó elé néz. Így amíg korábban ez a két cég fizette be az adó csaknem 70 százalékát, az új szabályok szerint ez 25 százalék körüli mértékre csökken.

A legnagyobbaktól elmaradó adóbevételt pedig sok helyről pótolja majd az állam. A Napi.hu becslések alapján ugyanis jó néhány társaság éves adóterhe több száz millió forinttal nőhet. Ide tartozik a közelmúltban tulajdonost, szerkezetet és nevet váltott Sanoma és Ringier, a szinten részben átalakult Axel-Springer, a Pannon Lapok Társasága, míg a 100 és 200 millió forint közötti többletterhelést "elszenvedők" táborát a gyarapíthatja - többek közt - a Viasat Hungária, az Origo, az Advenio, az MTM Metro Gratis, az Index.hu, a Lapcom, a Népszabadság. Lapunkat - jelentős bevételek híján - ilyen mértékben nem, ám a Népszava működését befolyásoló több millió forintos terhet jelent majd. Ráadásul a változás érzékenyen érintheti azt a több tízezer vállalkozást is, amelyeknek egyáltalán nem volt, és nem is lesz reklámbevétele, de saját maguk reklámozása miatt mégis a reklámadó törvény hatálya alá tartoznak - írták.

Ugyanakkor nagy kérdés, miként terheli majd az adókötelezettség a Fidesz új médiáját, hiszen piaci körökben már tényként beszélnek arról, hogy az állami reklámköltéseket, amelyeket eddig is célzottan osztott szét a kormány, a Simicska-Orbán háború eredményeképp elkezdték átcsoportosítani. Az ezek felett diszponáló Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) már kiírta az első közbeszerzést, így hamarosan kiderül, mely reklámcégek, s hol helyezik el a több mint húszmilliárd forintos állami közpénzkeretből a hirdetéseket. Várható, hogy az eddig kedvezményezett Simicska-médiabirodalom (a Hír Tv, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, s a Lánchíd Rádió) helyett ezentúl a főlapnak - már Orbán Viktor által nyíltan is - kinevezett Napi Gazdasághoz, valamint a Habony Árpád-Győri Tibor nevével fémjelzett, hatmillió forintős tőkéből alapított holdingcéghez, a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-hez áramlanak majd a reklámköltések. Nem is véletlen, hogy a Napi Gazdaság a mai piaci viszonyok között 340 forintról 180-ra tudta csökkenteni árát, s hogy toborozza az újságírókat, ahogyan a Simicska-féle Hír Tv munkatársait az állami hírcsatorna. Tegnapi hír, hogy távozik a köztévétől Jegyes-Tóth Kriszta, az esti, kiemelt és közéleti tartalmú beszélgetéseket a főműsorsávban mostantól a volt Hír Tv-s Földi-Kovács Andrea vezeti. Kovács, két hete az M1 délelőtti sávjának hírolvasója, helyére a szintén ex-Hír Tv-s Szabó Anett kerül.