Ingóságadó

Éles vita bontakozott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) az ingóságok értékesítésekkel kapcsolatos állásfoglalásáról. Egyes szakértők  úgy vélik, hogy az adóhatóság bizonyos kérdésekben nagyvonalúan fogalmazott.

Nem könnyű a magánszemélyeknek kiigazodniuk az őket érintő adójogszabályok között. Ezért is keltett feltűnést, a NAV-nak az ingóságok értékesítésével kapcsolatos tájékoztatója, amelyről Angyal József okleveles adószakértő úgy vélekedett a Népszavának, hogy az valótlan tartalmú volt. Álláspontja szerint ugyanis nem igaz az, hogy 600 ezer forint bevétel alatt nem köteles a magánszemély számla-, vagy nyugtaadásra. A hivatal ugyanis az ennél alacsonyabb összegnél is büntet, ha rendszeresnek minősíti az értékesítési tevékenységet.

Az adóhatóság szerint ezzel szemben, hogy ha az értékesítést folytató személy ezt nem gazdasági tevékenységként végzi, és az ingó vagyontárgy eladásából származó éves jövedelme az adóévben biztosan nem haladja meg a 200 ezer forintot, akkor nem kell adót fizetnie. Ha pedig az így keletkező bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem, így személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége sincs. Sőt, számlát, nyugtát sem köteles adni, és áfa-fizetési kötelezettség sem terheli.

Felmerül a kérdés, hogy akik a megjelölt összeghatárnál több bevételhez jutottak egy adóév alatt, őket milyen fizetési kötelezettség terheli? Az adóhatóság úgy foglalt állást, hogy nekik el kell dönteniük: az értékesítő tevékenységet milyen minőségükben végezték. Erre két lehetőség nyílik. Az egyik, hogy a magánszemély gazdasági tevékenység keretében értékesít, a másik pedig, hogy magánvállalkozóként.

Gazdasági tevékenységen az adóhatóság azt érti, hogy egy magánszemély üzletszerűen, tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja értékesít. Vagyis azért szerez be különböző árucikkeket, hogy azokat később jelentős haszonnal értékesítse. Ha ezzel kvázi egy „internetes boltot” működtet, akkor adószámot kell kiváltania a NAV-tól, így számla-, és nyugtaadási kötelezettsége is van. (Ilyenkor ha az adóalany nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, bevallási kötelezettsége is van.)

Ezzel kapcsolatban Angyal József arra hívta fel a figyelmet, hogy szemben az adóhatóság állításával, visszamenőlegesen is választhatja valaki az alanyi adómentességet, mivel ezt a hatályos törvények lehetővé teszik.

Azt sem árt tudni, hogy az ingótárgyak átruházásból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint 16 százalékos szja-t és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell az adóalanynak. A 200 ezer forintos szabály viszont rá nem vonatkozik, de ha az ingó tárgy értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme sem keletkezik.

A harmadik csoportot azok alkotják, akik az értékesítők tevékenységüket egyéni vállalkozóként végzik. Ők áfa-adóalanynak minősülnek, akiknek számla- és nyugta kibocsátási kötelezettségük van, és ha nem választott alanyi adómentességet, akkor áfafizetési, és bevallási kötelezettségük is van.

Az értékesítésből származó jövedelemből ki kell vonni az igazolt, elszámolható költségeket. Csak ezután kapható meg a valódi internetes értékesítéssel befolyt összeg. Ha erre valamilyen okból nincsen lehetőség, akkor a kvázi költségként a bevétel 25 százalékát kell levonni a végeredményből.

Szerző

"Romániában tendencia a magyarság megszerzett jogainak visszaszorítása"

Országos tendencia Romániában a magyarság megszerzett jogainak visszaszorítása, de a román társadalomnak és a világnak is tudnia kell, hogy az 1,3 milliós közösséget nem lehet elhallgattatni, jogaitól ismét megfosztani - hangoztatta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RDMSZ) szenátusi frakcióvezetője.

A politikus, aki csaknem két évtizedig vezette az RMDSZ-t, az idén 200 éves bukaresti magyar oktatásnak szentelt ünnepségsorozat, a 13. Bukaresti Magyar Napok nyitórendezvényén beszélt hétfőn az anyanyelvű oktatás identitásmegőrző szerepéről.

Kifejtette: az európai szemlélet és az amerikai is most "meglehetősen ostoba" az etnikai közösségek kérdésében, hiszen olyan körülmények között nézik el Bukarestnek a magyarság jogainak visszaszorítására tett kísérleteit, amikor a világban számos intő jel figyelmezet arra, hova vezetnek a megoldatlan etnikai feszültségek.

Markó Béla szerint a mostani román kormánynak nincs lehetősége ismét a nyílt állampolitika rangjára emelni a negyedszázada megbukott "nacionál-kommunista" Ceausescu rendszer homogenizáló - az etnikai és regionális identitások eltörlését célzó - politikáját, de egy rossz közigazgatási felosztással vagy a nyelvhasználati és oktatási törvények be nem tartásával sokat árthat a magyarságnak.

A volt RMDSZ-elnök rámutatott: mivel a nemzeti identitás záloga az anyanyelvű oktatás, az elmúlt negyed évszázad erdélyi érdekvédelmi politikájában a legfőbb prioritásnak számított a diktatúra által szétvert magyar oktatási hálózat helyreállítása.
Mire azonban sikerült elérni, hogy a kerettörvény minden területen lehetővé tegye az anyanyelvű oktatást és garantálja az intézményi önállóságot, az erdélyi magyarság azzal szembesült, hogy az oktatási törvényt vagy az anyanyelv-használati jogszabályt nem tudja érvényesíteni, mert betartásukat sem a kormány, sem a bíróság nem kéri számon - mutatott rá a szónok.
Kétszáz évvel ezelőtt Sükei Imre református lelkész alapította az első magyar iskolát Bukarestben. Az Ady Endre nevét viselő mai önálló magyar bukaresti középiskolában 300 gyermek tanul, kétharmaduk (román-magyar) vegyes házasságból származik - mondta az MTI-nek Bencze Mihály iskolaigazgató.

Az egyhetes rendezvénysorozatot szervező bukaresti Petőfi Sándor Kulturális Egyesület elnöke, Buday Richárd elmondta: a román főváros lakossága mintegy tíz százalékának vannak ma magyar felmenői, de a XX. század elején még több tízezer fősre tehető bukaresti magyar közösséget többször is kisemmizték, és a legutóbbi népszámláláson alig több mint háromezren vallották magukat magyarnak.

Szerző

Ben Carson indul az amerikai elnökválasztáson

Ben Carson volt gyermekidegsebész hétfőn Detroitban hivatalosan bejelentette, hogy republikánus színekben indulni kíván a 2016-os amerikai elnökválasztáson.

A 63 éves Carson - aki először vasárnap, egy televíziós interjúban jelezte indulási szándékát - a Fehér Házra pályázó vagy pályázni szándékozó, elemzők szerint esélyesnek tartott republikánus élboly egyetlen afroamerikai tagja. Támogatottsága ugyanakkor a pártján belül jelenleg meg sem közelíti Jeb Bush volt floridai és Scott Walker jelenlegi wisconsini kormányzóét vagy Marco Rubio floridai és Ted Cruz texasi szenátorét.

Megfigyelők szerint azonban a republikánus politikusok előválasztási vetélkedése meglepetéseket is hozhat, mert az "esélyesebbnek" tartott aspiránsok száma elérheti akár a két tucatot is. Az amerikai Szövetségi Választási Bizottság (FEC) honlapja szerint hétfőig országszerte 303-an jegyeztették be magukat hivatalosan az amerikai elnökválasztási küzdelem résztvevőjeként különböző pártok képviseletében, illetve függetlenként.

Az ultrakonzervatív Teadélután mozgalom támogatását élvező Carson eddig még nem indult semmilyen választáson. Ilyen háttérrel Wendell Willkie kivételével még senki sem nyerte el egy jelentősebb párt hivatalos elnökjelöltségét és senkinek sem sikerült bejutnia a Fehér Házba. (Willkie 1940-ben volt a Republikánus Párt elnökjelöltje.)

Ben Carson egy ohiói televíziónak nyilatkozva vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok az "álmok" hazája, ahol az emberek akkor tudnának boldogulni, ha megszabadítanák őket az alkotmányos jogkörein túlterjeszkedő kormányzat terhétől.
"Itt az idő, hogy az emberek felkeljenek és visszaszerezzék a kormányzást" - mondta hétfőn a Detroiti Előadóművészetek Hangversenyterme előtt több száz hívének. "A politikai osztálynak nem fog tetszeni, hogy ilyeneket mondok. A politikai osztály tagjaihoz mindkét pártból tartoznak" - tette hozzá.

A szegénységbe született Carson, akit az anyja egyedül nevelt fel, a Yale-en és a Michigani Egyetemen szerzett diplomát. Gyermek-idegsebészként három évtizeden át dolgozott a baltimore-i Johns Hopkins Gyermekközpontban, ahol már 33 évesen átvette a gyermek-idegsebészeti osztály vezetését. 37 évesen ő lett az első orvos a világon, aki szétválasztott egy, a fejénél összenőtt ikerpárt. 2008-ban George W. Bush a legmagasabb amerikai polgári elismerésben, az Elnöki Szabadságérem kitüntetésben részesítette.

Politikusként országos ismertségre 2013-ban tett szert, amikor a washingtoni nemzeti imareggelin az elnök jelenlétében elítélte Barack Obama egészségügyi reformját és sürgette az egykulcsos adó bevezetését. Ezt követően a Fox News konzervatív televíziócsatorna kommentátora lett. 2014-ben One Nation címmel könyvet jelentetett meg, amelyben egyebek között a szövetségi bírók megbízatásának korlátozását és egy új alkotmányozó gyűlés összehívását kezdeményezte. Politikai hitvallásából több példány fogyott el, mint a demokraták favoritnak tekintett elnökjelölt-aspiránsa, Hillary Clinton emlékirataiból.

Az aspiráns többször tett meglepő kijelentéseket. Az állította, hogy az Obamacare néven ismertté vált egészségügyi törvénycsomag elfogadása a legrosszabb dolog, ami a rabszolgaság óta az országban történt, és a náci Németországhoz hasonlította a mai Egyesült Államokat.

Szerző