Előfizetés

LMP: meg kell adni a létminimumot!

Publikálás dátuma
2015.05.01. 15:53
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Az LMP szerint a legkevesebbet keresőknek is biztosítani kell a létminimumot.

Ezt is tartalmazza a pártnak a dolgozói szegénység felszámolására tett hétpontos javaslata, amelyet Schiffer András társelnök ismertetett pénteken, a párt majálisán, a budapesti Városligetben.

A társelnök hangsúlyozta: nem a mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel, hanem a munkaerő képzettségével kell felvenni a versenyt más országokkal. Közölte azt is, hogy emelnék a béreket a közszférában, csökkentenék a gyermekeket nevelők és az induló kisvállalkozások terheit, valamint a helyben termelt élelmiszerek áfáját, átalakítanák a közfoglalkoztatás rendszerét, és nemet mondanának az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre.

Schiffer András, bírálva, hogy az adózók fele kevesebb mint nettó 87 ezer forintot keres. Kifejtette: többkulcsos adórendszerrel és a munkavállalói járulékok csökkentésével a minimálbér nettó értékét 35 százalékkal, az átlagbérét 24 százalékkal emelnék, ezzel 3 millió forintos éves jövedelemig mindenki jól járna.

Növelnék a közszférában hetedik éve befagyasztott béreket, mivel ott egyharmados a dolgozói szegénység. Az állami, önkormányzati cégek munkavállalói esetében is kötelezővé tennék a bérajánlások végrehajtását, továbbá a pedagógiai asszisztensek, az egészségügyi szakdolgozók és a szociális dolgozók jövedelmét is megemelnék, utóbbiakét 30 százalékkal.
Az egyetemi, főiskolai tanulmányok megkönnyítéséért a tanulmányok végéig, de legfeljebb a gyermek 24 éves koráig biztosítanák a szülőknek a családi adókedvezményt és a családi pótlékot. Az induló mikro- és kisvállalkozásoknál az LMP 6,5 százalékos járulékcsökkentést vezetne be, a hosszú távú cél pedig az, hogy adó- és járulékterheik he haladják meg bevételeik felét.
Az LMP emellett a helyi gazdaságok „felpörgetéséért” 5 százalékra csökkentené a helyben termelt alapvető élelmiszerek áfáját - folytatta Schiffer András.

A társelnök részletezte azt is, miként alakítanák át a közfoglalkoztatást úgy, hogy az abban dolgozók visszaléphessenek a munkaerőpiarca. Minimálbért fizetnének a közfoglalkoztatottaknak, és azoknak tartanák fenn ezen állásokat, akik nem képesek visszakerülni a munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatottakat is képeznék, nekik is biztosítanák a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, a közfoglalkoztatást pedig az alapanyag-termeléstől a feldolgozás irányába mozdítanák el.

Schiffer András szégyennek nevezte, hogy jelenleg a második legnagyobb közfoglalkoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, szerinte ezzel a kormányzat mesterségesen tartja alacsonyan a közszféra béreit.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban Schiffer András egyebek mellett azt kifogásolta, hogy az ellentételezés nélkül engedné be az amerikai cégeket az európai közbeszerzési piacra.
Az LMP majálisán részt vevők kerekasztal-beszélgetéseket is meghallgathatnak a dolgozói szegénységgel, valamint a Városliget jövőjével kapcsolatban. Előbbit Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökének részvételével szervezték, míg utóbbin Beliczai Erzsébet (Levegő Munkacsoport), Majkó Zsuzsanna, az ujjealigetben.blog.hu szerzője, Garay Klára, a Városliget Baráti Kör vezetője és Pozsár Péter építész szerepel.

Így ünnepel a Fidesz május elsején

A Fidesz-kormány 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit - közölte a Fidesz pénteken az MTI-vel.

A párt hangsúlyozta: ma a keményen dolgozó emberek figyelmet és támogatást kapnak a kormánytól.  "Igazságos, egykulcsos, alacsony személyi jövedelemadót vezettünk be és visszaállítottuk a családi adókedvezményt. Ezzel összesen 3600 milliárd forintot hagytunk a családok zsebében, 1300 milliárd forintot csak a családi adókedvezménynek köszönhetően" - írta közleményében a nagyobbik kormánypárt.

Hozzátették: támogatják a munkahelyteremtő beruházásokat, elindították a munkahelyvédelmi akciót, a legnehezebb helyzetben lévőknek a közfoglalkoztatás keretében biztosítanak munkát. "Emeltük a minimálbért és megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, sőt az alacsony inflációval növeltük is. Csökkentettük a rezsit és végigvisszük a bankok elszámoltatását" - idézte fel a Fidesz közleménye.

Felhívták a figyelmet arra, 2016-ban tovább csökkentik a személyi jövedelemadót, a kétgyermekes családok újabb segítséget kapnak a családi adókedvezmény növelésével valamint jelentősen csökkentik a sertés tőkehús áfáját és egyes közszolgáltatási díjak mértékét.
"A Fidesz célja, hogy 2016-ban minden magyar család léphessen egyet előre!" - közölte a párt.

Munkáltatói felelősségbiztosítást javasolnak a Munkástanácsok

Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítási rendszer bevezetését szorgalmazza a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), hogy az autókra kötött biztosításhoz hasonlóan egy kockázatközösség jöjjön létre, biztosítva a munkahelyi balesetben megsérült munkavállaló kártérítését - mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke pénteken Budapesten, a szövetség ünnepi rendezvényén a Városligetben.

Elmondta, hogy az ügyben levelet írtak a nemzetgazdasági miniszternek, kérve, vegye fontolóra a javaslatot. Felidézte: ugyanebben a témában már korábban is nyújtottak be javaslatot a kormánynak, azt azzal utasították el, hogy nem kívánnak újabb terheket rakni a gazdaság szereplőire. Azonban súlyos másik érdek áll szemben ezzel az érdekkel, a munkavállalók egészsége, élete - hangsúlyozta Palkovics Imre.

A MOSZ elnöke kitért a posta pénzszállító vállalatánál, a JNT Security Kft.-nél tizedik napja zajló sztrájkra, ahol szerinte a munkáltató "kénye-kedve szerint él vissza" a törvényi lehetőségekkel, nem tartja be a munka törvénykönyvében előírt együttműködési kötelezettséget. Kirúgták a szakszervezet egyik képviselőjét arra hivatkozva, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit súlyosan sértő kijelentést tett - mondta. Ez azt bizonyítja a szakszervezeti vezető szerint, hogy az alkotmányban, nemzetközi jogban garantált sztrájkjoggal nem tudnak élni a munkavállalók.

Bubenkó Csaba, a MOSZ tagszervezete, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke elmondta: jelentős eredmény, hogy jogerősen 230 millió forint kártérítést ítélt meg a bíróság a KDFSZ jogi segítségével egy üzemi balesetben súlyosan megsérült munkavállalónak tavaly decemberben. A baleset olyan vállalatnál történt, amely csődbe ment és felszámolás alatt van - mondta. Felhívta a figyelmet: a törvény szerint ilyen esetben az államnak kell helyt állnia a munkáltató helyett.
A javasolt kötelező munkáltatói felelősségbiztosítás üzleti alapon működne, a munkáltató fizetné a biztosítást, és ha bekövetkezik egy baleset, akkor a biztosító tudja fizetni a kártérítést - fejtette ki a KDFSZ elnöke.