Előfizetés

Zeneakadémia - Menesztették Kupper András kancellárt

Publikálás dátuma
2015.04.30. 18:09
Fotó:Népszava
Menesztették Kupper Andrást, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárját - értesült a Napi Gazdaság.

A lap online kiadása szerint Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének javaslatára Orbán Viktor miniszterelnök felmentette pozíciójából Kupper Andrást. A lap információi szerint a döntés oka, hogy Kupper András nem tudott megfelelő kapcsolatot kialakítani a Zeneakadémia vezetésével. Az ügy előzménye, hogy az egyetem szenátusa elutasította a kancellár által kezdeményezett szervezeti átalakításokat, a szervezeti és működési szabályzatának módosítását. Ezután - sajtóhírek szerint - Kupper András azonnali hatállyal visszavonta vagy felfüggesztette az egyetem vezetőinek megbízatását.

Előzmények, Népszava: Nem játszanak nyílt kártyákkal 

Banki elszámolás - 16 keresetet indít az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tizenhat pénzügyi intézménnyel szemben indít közérdekű keresetet a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön- és lízingszerződéseikkel kapcsolatos, tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt.

A jegybank közleménye szerint az eljárásokban azt kéri, a Fővárosi Törvényszék állapítsa meg, hogy a perbe fogott intézmények 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ászf) vagy a korábban közzétett ászf-ek ezt követő módosításai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettségük keletkezik valamennyi olyan fogyasztó esetében, akiknél az adott kikötést alkalmazták. Az eljárást a fogyasztók nevében indítja el a jegybank, az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük.

Az MNB a következő pénzügyi intézmények ellen nyújtott be közérdekű keresetet: Aegon Magyarország Hitel Zrt., Borsod Takarék Takarékszövetkezet, CIB Bank Zrt., CIB Lízing Zrt., Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe, FHB Jelzálogbank Nyrt., FHB Kereskedelmi Bank Zrt., Magyar Cetelem Bank Zrt., MKB-Euroleasing Autóhitel Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., MKB-Euroleasing Autólízing Zrt., OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., Örkényi Takarékszövetkezet, Sopron Bank Burganland Zrt., UCB Ingatlanhitel Zrt., Zalavölgye Takarékszövetkezet.

A bíróságnak az elszámolási törvény szerint legkésőbb a keresetlevél vizsgálatától számított 15. napra ki kell tűznie a tárgyalást, és az ügyet a tárgyalás kitűzésétől számított 45 napon belül el is kell bírálnia. A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés a Kúria törvényben meghatározott elvek szerint tisztességes-e. Ez alapján a következő döntéseket hozhatja: a szerződéses kikötés tisztességes, így a keresetet elutasítja; a szerződéses kikötés tisztességtelen, ezért érvénytelen.

Az MNB márciusban az elszámolási törvény alapján 210 pénzügyi intézménytől kapott adatszolgáltatást arra vonatkozóan, történt-e náluk 2010. november 27. és 2014. július 19. között egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosítás. Közülük 138 intézmény nyilatkozott úgy, hogy nem hajtott végre ilyen lépést, 56 intézmény pedig - élve a törvény erre vonatkozó lehetőségével - alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal. Az MNB a fennmaradó 16 intézmény esetében közérdekű keresetindítási jogával élt.

Ha utólagosan - a 2016. december 31-ig megindított eljárásban - olyan információ jut az MNB birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja a perindításhoz szükséges kivonatok benyújtására, és utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel szemben - ismerteti közleményében az MNB.

Banki elszámolás - 16 keresetet indít az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tizenhat pénzügyi intézménnyel szemben indít közérdekű keresetet a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön- és lízingszerződéseikkel kapcsolatos, tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt.

A jegybank közleménye szerint az eljárásokban azt kéri, a Fővárosi Törvényszék állapítsa meg, hogy a perbe fogott intézmények 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ászf) vagy a korábban közzétett ászf-ek ezt követő módosításai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettségük keletkezik valamennyi olyan fogyasztó esetében, akiknél az adott kikötést alkalmazták. Az eljárást a fogyasztók nevében indítja el a jegybank, az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük.

Az MNB a következő pénzügyi intézmények ellen nyújtott be közérdekű keresetet: Aegon Magyarország Hitel Zrt., Borsod Takarék Takarékszövetkezet, CIB Bank Zrt., CIB Lízing Zrt., Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe, FHB Jelzálogbank Nyrt., FHB Kereskedelmi Bank Zrt., Magyar Cetelem Bank Zrt., MKB-Euroleasing Autóhitel Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., MKB-Euroleasing Autólízing Zrt., OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., Örkényi Takarékszövetkezet, Sopron Bank Burganland Zrt., UCB Ingatlanhitel Zrt., Zalavölgye Takarékszövetkezet.

A bíróságnak az elszámolási törvény szerint legkésőbb a keresetlevél vizsgálatától számított 15. napra ki kell tűznie a tárgyalást, és az ügyet a tárgyalás kitűzésétől számított 45 napon belül el is kell bírálnia. A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés a Kúria törvényben meghatározott elvek szerint tisztességes-e. Ez alapján a következő döntéseket hozhatja: a szerződéses kikötés tisztességes, így a keresetet elutasítja; a szerződéses kikötés tisztességtelen, ezért érvénytelen.

Az MNB márciusban az elszámolási törvény alapján 210 pénzügyi intézménytől kapott adatszolgáltatást arra vonatkozóan, történt-e náluk 2010. november 27. és 2014. július 19. között egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosítás. Közülük 138 intézmény nyilatkozott úgy, hogy nem hajtott végre ilyen lépést, 56 intézmény pedig - élve a törvény erre vonatkozó lehetőségével - alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal. Az MNB a fennmaradó 16 intézmény esetében közérdekű keresetindítási jogával élt.

Ha utólagosan - a 2016. december 31-ig megindított eljárásban - olyan információ jut az MNB birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja a perindításhoz szükséges kivonatok benyújtására, és utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel szemben - ismerteti közleményében az MNB.